Szívritmuszavarok

A szívritmuszavarok, néha szívritmuszavarok vagy aritmiák (uh-RITH-me-uhs), rendellenes vagy szabálytalan szívverések. Ezek a zavarok megzavarják a szív elektromos jeleit, és a szívét túl gyorsan, túl lassan vagy rendellenes módon doboghatják.

A szív saját elektromos vezetési rendszerén keresztül dobog, amely nemcsak koordinálja a szívkamrák szorítását, hanem azt is meghatározza, hogy milyen gyorsan vagy lassan dobog a szív. A normál szív szabályos mintázattal percenként 60–100-szor dobog (sinusritmus).

Világszerte emberek millióit érintik a szívritmuszavarok. Az Egyesült Államokban a kormány statisztikái szerint becslések szerint 18 emberből 1-nél valamilyen szívritmuszavar lép fel. Ezeknek a zavaroknak a kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, és bizonyos specifikus és súlyos típusok hirtelen szívhalálhoz vezethetnek. Az American Heart Association becslése szerint évente 180–450 000 ember hal meg az Egyesült Államokban hirtelen szívhalál miatt.

szívritmuszavarok

A szívritmuszavarok típusai

A szívritmuszavarok fő típusai a következők:

  • Tachycardia: Gyors szívritmus (több mint 100 ütés/perc)
  • Bradycardia: Lassú szívritmus (kevesebb mint 60 ütés/perc)
  • Szupraventrikuláris ritmuszavarok: Rendellenes ritmusok, amelyek a szív felső kamráiban kezdődnek (pitvarok)
  • Kamrai aritmiák: Aritmiák, amelyek a szív alsó kamráiban kezdődnek (kamrák)
  • Bradyarrhythmia: Lassú szívritmus, amelyet általában a szív vezetési rendszerének betegsége okoz

A szívritmuszavarok fenti kategóriáinak némelyikének lehetnek altípusai is:

SZUPRAVENTRIKUS ARRITMIÁK
  1. Pitvarfibrilláció (Afib)a szívritmuszavar leggyakoribb típusa. Gyors, szabálytalan ritmus jellemzi, amelyben a szíved egyetlen izomrostja rendezetlenül megrándul vagy összehúzódik. Az Afib miatt a vér összegyűlhet a szíved felső kamrájában, ami vérrögökhöz vezethet. Ez növelheti a stroke kockázatát ahhoz képest, hogy nincs pitvarfibrilláció.
  2. Szupraventrikuláris tachycardia (SVT) egy gyors, de rendszeres szívverés, amely akkor következik be, amikor a szíved felső kamrájában lévő elektromos jelek rendellenesen lángolnak és zavarják a szíved pacemakciós képességét. A pitvari gyorsabb ütemek felgyorsítják a pulzusodat.
  3. Wolff-Parkinson-White szindrómaa veleszületett (születésétől fogva jelen lévő) szívhibák csoportja, amelyeket az pitvarok és a kamrák közötti extra izomutak okoznak. Az extra utak miatt a szíved elektromos jelei megszakadnak, mert túl sok időbe telik, amíg a szíved megkapja őket.
VENTIKULÁRIS ARTHIMMÁK
  1. Kamrai Tachycardiaakkor fordul elő, amikor a szív pacemaking szerepét átveszi a szív olyan területe, amely általában nem vesz részt a folyamatban. Ez azt eredményezi, hogy a szíved elektromos jelei a megszokottól eltérő úton jelennek meg, ami szabálytalan szívverést okozhat.
  2. Kamrai fibrilláció (Vfib) az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar. Ez egy szabálytalan, ellenőrizetlen szívverés, amely akkor következik be, amikor a szíved impulzusokat kap egyszerre különböző helyekről, mondván, hogy dobogjanak. Ez rendellenes, gyors szívverést eredményez, amelyet csak azonnali orvosi ellátással lehet ellenőrizni.
  3. Korai kamrai összehúzódásokakkor fordul elő, amikor a kamrája túl korán összehúzódik, ami a normál szívveréséből kiveszi a sorrendet. Ezek a zavarok gyakran nem súlyosak, és nem mindig igényelnek kezelést.

A szívritmuszavarok okai és tünetei

A szívritmus zavarainak okai

A szívritmus zavarait számos különböző környezeti tényező, valamint egyéb egészségügyi problémák okozhatják.

A környezeti okok a következők lehetnek:

  • Dohányzó
  • Alkohollal való visszaélés
  • Egyes gyógyszerek (például kokain vagy amfetamin) használata
  • Bizonyos vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerekkel való visszaélés

A túl sok koffein vagy nikotin néha ritmuszavarhoz is vezethet.

A magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a túl sok stresszhormon (kortizol) jelenléte a véráramban szívritmuszavarhoz vezethet, mivel ezek a körülmények miatt a szív túlságosan keményen dolgozik.

Egyéb olyan állapotok, amelyek ritmuszavarhoz vezethetnek egyes embereknél, a következők:

  • Szívroham
  • Szívkoszorúér-betegség
  • Szív elégtelenség
  • Pajzsmirigy túlműködés vagy alulműködés (túl sok vagy túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik)
  • Reumás szívbetegség

Bizonyos veleszületett szívhibák (születéskor jelen vannak) szívritmuszavarokat okozhatnak. Ezen állapotokról további információt a Veleszületett szívhibák című részben talál.

A szívritmus zavarainak tünetei

A szívritmuszavarok tünetei a típustól és a súlyosságtól függően változhatnak. Aritmiában szenved, akkor a mellkasában csapkodó érzést, például szívdobogást érezhet. Azt is érezheti, hogy „extra” szívdobbanások vannak, mintha a szíve gyakrabban dobogna, mint kellene.

Ha tachycardia van, akkor azt is érezheti, hogy a szíve nagyon gyorsan versenyzik vagy dobog. A bradycardia és a bradyarrhythmiák miatt a szíved lassabban ver, ezért lassúnak érezheted magad, vagy mintha szíved nagyon lassan dobogna. Azt is érezheti, mintha a szíve „kihagyná” a dobogást, vagy nem dobna olyan gyakran, mint kellene.

Egyéb tünetek:

  • Fáradtság
  • Szédülés
  • Könnyedség
  • Izzadó
  • Ájulás
  • Légszomj
  • Mellkasi fájdalom

Orvosa általában diagnosztizálhatja a szívritmuszavart a tünetei, kórtörténete, kockázati tényezői, fizikai vizsgálata, valamint tesztek és eljárások eredményei alapján.

Diagnózis és kezelési lehetőségek

Orvosa általában diagnosztizálhatja a szívritmuszavarokat a tünetei, kórtörténete, kockázati tényezői, fizikai vizsgálata, valamint tesztek és eljárások eredményei alapján.

A fizikális vizsgálat során orvosa ellenőrzi pulzusát és ritmusát, valamint a pulzusát. Ha orvosa úgy gondolja, hogy szívritmuszavarai vannak, valószínűleg elektrokardiogramot (EKG) rendel el megerősítésre.

Van egy fejlettebb verziója is az EKG-nek, ahol orvosa megkérheti Önt, hogy viseljen „esemény” (vagy „Holter”) monitort. Ez egy hordozható eszköz, amely akkora, mint egy okostelefon vagy kisebb, és ruházat alatt viselhető, hasonlóan a testmozgás pulzusmérőjéhez. Ez az eszköz továbbítja az információkat orvosának, és azonosítja azokat a rendellenes ritmusokat, amelyek időszakosan, de nem mindig fordulhatnak elő. A monitort általában 24-48 órán át viselik a szükséges információk megszerzése érdekében.

Orvosa javasolhatja a következők közül egyet vagy többet: echokardiogram (echo), mellkas röntgen, vérvizsgálatok, stresszteszt és koszorúér-angiográfia. Ha további információt szeretne kapni ezekről a tesztekről, keresse fel a közös diagnosztikai teszteket tartalmazó oldalt. Ha háziorvosa felfedezi a szívritmus problémáját, akkor valószínűleg kardiológushoz (általános szívszakértő) vagy elektrofiziológushoz (szívritmusszakértőhöz) fordulnak.

Önnel és orvosi csapatával együtt orvosa a tünetek és a teszt eredményei alapján meghatározza a legjobb kezelési lehetőséget.

Gyógyszer

Első lépésként orvosa valószínűleg olyan gyógyszerekkel próbálja kezelni a szívritmuszavarát, amelyek elősegítik a szívverés normális ritmusának helyreállítását. Bizonyos körülmények között ez a gyógyszeres kezelés vérhígítókat is tartalmazhat, hogy megakadályozza a vérrögök kialakulását a szívében. Fontos, hogy ezeket a gyógyszereket pontosan az utasításoknak megfelelően szedje a mellékhatások esélyének csökkentése érdekében.

Kardioverziós eljárás

Ezenkívül lehetséges, hogy orvosa megpróbálja "sokkolni" a szívét a rendellenes ritmus miatt. Ezt kardioverziónak nevezik, és ez egy olyan eljárás, ahol gyógyszeres kezeléssel álmossá teszik Önt, hogy a rövid eljárás során ne érezzen fájdalmat vagy tudatosságot.

Pacemaker vagy abláció

Ha a gyógyszerek vagy a kardioverzió nem képes fenntartani a normális szívritmust, orvosa olyan kezelést javasolhat, mint pacemaker, abláció vagy terápiák kombinációja. Abláció az, amikor egy elektrofiziológus megpróbálja megzavarni vagy eltörölni a rendellenes elektromos jeleket, és lehetővé teszi a szívének, hogy a normális utakat használja helyettük. Ez az eljárás több órát is igénybe vehet, de az ágyékban lévő ereken keresztül, speciális műszerekkel és eszközökkel hajtják végre, és nem igényel szívműtétet.

Ha ezek a kevésbé invazív módszerek nem működnek, vagy ha orvosa úgy érzi, hogy a szíve esetleg nem reagál rájuk, műtét ajánlható. Orvosa kardiotorakális sebészhez utalhat, aki átnézheti Önnel az összes műtéti kezelési lehetőséget.

Labirintus eljárás

A pitvari ritmus problémáinak műtétét labirintus eljárásnak nevezzük. Ez hasonló az ablációhoz, de különböző módszereket használ a rendellenes elektromos csatornák megzavarására. Az egyik módja az, hogy elvágja őket, lefagyasztja őket, vagy akár kisebb égési sérüléseket is okozhat, hogy hegek keletkezzenek a rendellenes területeken, így a szív a normál elektromos utakat fogja használni. Ehhez a szív közvetlen látása szükséges, ezért műtéti bemetszést végeznek a mellüregben. Néha kamerákat használnak kisebb metszések megengedésére, de a sebész megbeszéli az Ön számára legbiztonságosabb és legmegfelelőbb megközelítést.

Azoknál a betegeknél, akiknél a szívbetegségek egyéb formái mellett pitvarfibrilláció van, a labirintus eljárást gyakran más nyitott szívsebészeti beavatkozásokkal együtt hajtják végre, például mitrális szelep javításával vagy cseréjével.

Az egészséges életmód elfogadása szintén segít kezelni az újabb szívritmuszavar kialakulásának kockázati tényezőit.

Felépülés

Ha műtéti kezelést igényel a szívritmuszavar miatt, akkor a műtét után körülbelül egy hétig kórházban kell lennie. Kórházi tartózkodása valószínűleg magában foglal egy vagy két napot az intenzív osztályon (ICU), ahol a kórházi személyzet figyelemmel kísérheti a vérnyomást, a légzést és más létfontosságú jeleket. Néhány órára vagy esetleg egy éjszakára légzőcsöve is lesz, így a kommunikáció nehéz lesz. A légzőcsövet eltávolítják, amint felébred és képes önállóan lélegezni.

A legtöbb beteget egy héten belül el lehet engedni a kórházból, de a gyógyulás otthon folytatódik. Ez egy egyéni folyamat, amelyet az életkor és az általános egészségi állapot befolyásol, de a legtöbb betegnek kezdetben módosítania kell néhány tevékenységet, és néhány hétre van szüksége az energiaszint újbóli megszerzéséhez.

Gyakran ajánlott a „szívrehabilitáció” vagy a kijelölt edzőteremben való edzés hetente néhányszor a felújításhoz.

Sok beteg 4-6 héten belül visszatérhet a munkába, de ez függ a munka típusától és az általános felépülés előrehaladásától. Orvosa személyre szabott javaslatokat fog adni a teljes gyógyuláshoz.

Az egészséges életmód elfogadása szintén segít kezelni az újabb szívritmuszavar kialakulásának kockázati tényezőit. Ez magában foglalhatja:

  • Szív-egészséges étrend fogyasztása
  • Aktív működés és megőrzés
  • A magas vérnyomás csökkentése
  • A koleszterinszint csökkentése és ellenőrzése
  • A túlsúly elvesztése
  • A dohányzásról való leszokás

Felülvizsgálat: Robbin G. Cohen, MD, John Hallsten és Travis Schwartz közreműködésével
2016. július

Korábban felülvizsgálta: Emily A. Farkas, MD

KÉRDÉSEK AZ ORVOSHOZ

  1. Javul-e valaha az állapotom kezelés nélkül? Lehet rosszabb?
  2. Szükségem lesz műtétre?
  3. Változtathatok-e életmódon, hogy elkerüljem a műtétet?
  4. Milyen gyakran hajtja végre azt az eljárást, amelyet nekem ajánlott?
  5. Mi az adott eljárás sikerességi hányada?
  6. Melyek ennek a kezelésnek a lehetséges mellékhatásai?
  7. Jelölhetem-e a minimálisan invazív műtétet?
  8. Végig tudnád vezetni a teljes kezelési folyamatot?
  9. Meddig leszek kórházban?
  10. Lesz-e korlátozásom a kezelés után? (tevékenység, vezetés stb.)
  11. Meddig leszek munka nélkül?
  12. Meg kell-e változtatnom étrendemet és/vagy életmódomat a kezelés után?
  13. Kell-e bármilyen hosszú távú gyógyszert szednem?
  14. Milyen lesz az utógondozásom?
PDF letöltése

Az STS küldetése a kardiotorakális sebészek azon képességének fokozása, hogy a legmagasabb színvonalú betegellátást biztosítsák oktatás, kutatás és érdekképviselet révén.

A beteg útmutató a szívhez, tüdő,
és nyelőcsősebészet

Az által bemutatott weboldal
kardiotorakális sebészek elkötelezték magukat
a betegellátás javításához