Latin szavak különböző típusú étrendekhez (húsevő, vegetáriánus, vegán stb.)?

Van-e latin szavakkal a különféle étrendekre, pl. "Vegetáriánus", "vegán" stb.?

Aquinói Szent Tamás látszólag arra hivatkozva, amit ma "vegánnak" neveznénk, azt mondja (Summa Theologica II-II q. 147 a. 8 arg. 1):

abstinentia a carnibus et ovis et lacticiniis
[tartózkodás a hús-, tojás- és tejélektől]

Nem érdekelnek a szavak modern pénzverései.

2 válasz 2

Van-e latin szavakkal a különféle étrendekre, pl. "Vegetáriánus", "vegán" stb.?

Nem igazán. A latin irodalomban minden bizonnyal rengeteg vita folyik az étrendekről, akár egészségügyi, akár vallási célokból, vagy csak antropológiai érdekből. De egyetlen név sem létezett az étrend bizonyos típusainak. Jó példa erre a vegetarianizmus. A vegetarianizmust ismerték, sőt gyakorolták is. Mégis, a megbeszélések során mindig leírják, nem pedig címkézik.

Seneca Pythagoras példáját követve vegetáriánus volt, és nemcsak az ilyen étrend egészségügyi előnyeiről, hanem a mögöttes filozófiai okokról is tárgyal. Az alábbiakban két tipikus utalás található a vegetarianizmusra:

Sotion dicebat, quare ille animalibus abstinuisset …

Sotion azt szokta mondani, miért Pythagoras tartózkodott az állatoktól (vagy élőlényektől) …

Seneca, fiatalabb, Levelek, 108,17

Alienigena tum sacra movebantur, sed inter argumenta superstitionis ponebatur quorundam animalium abstinentia …

Néhány külföldi szertartást abban az időben felavatottak, a szentség bizonyítékai között pedig a bizonyos fajta állatoktól/élőlényektől való tartózkodás felszentelték…

Seneca, Levelek, 108.22

Vegetáriánus jellegét annak jellemzi, hogy mit nem eszik (amit Seneca és Pythagoras óta a hússal kapcsolatos aggodalmak miatt élőlényként fordítottam, hogy mások állatokban élő lelkét fogyasztják). Ebben a vitában azonban sehol nem fordul elő a „vegetáriánus” vagy „vegetarianizmus” főnév.

Itt Tacitus Senecáról beszél, de mit eszik, a victus használatával:

Seneca… dum persimplici victu et agrestibus pomis … Vitam tolerat

Seneca ... aki rendkívül egyszerű módon tartotta fenn az életet diéta gyümölcs a mezőkről

Tacitus, Annals, 15.45

Gyakori a victusnak egy adott étrend leírására való használata.

Fennis mira feritas, foeda paupertas: non arma, non equi, non penates; victui herba, vestitui pelletek, köbölös humusz

A Fenni elképesztő barbárságban és undorító nyomorúságban él: nincs karja, nincs lova, nincs háztartása; vadon élő növények táplálékukhoz, bőr ruházatuknak, talaj az ágyuknak

Tacitus, Germania, 46

Agriculturae non student, maiorque pars eorum victus in lacte, caseo, carne comprit

A mezőgazdaság iránt ők [a németek] nem lelkesednek, és nagyobb része étrendjük tejből, sajtból és húsból áll

Caesar, A gall háború, 6.22

Sokkal később, és kifejezetten a „zöldség” ([h] olus) használatával, Jeromos ezt írta:

nihilque ita scias conducere Christianis adulescentibus ut esum holerum

Tudnia kell, hogy a keresztény fiataloknak semmi sem olyan jó, mint diéta zöldség

Jerome, Levelek, 54.10

Amint láthatja, a szerzők a vegetarianizmust (és más típusú étrendet) írják le, de nyilvánvalóan nincs kényelmes egyszavas címkéjük.

A legközelebb a Pliniushoz találtam egy ilyen címkét. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a szavak máshol nem fordulnak elő, és messze elterjedt (néha mitikus) embereket írnak le. Ebből a célból kíváncsi vagyok, hogy a görög etimológiájukat kifejezetten más, egzotikus, fantasztikus hangzásnak választották-e, vagy esetleg tudományos fényességet adtak-e nekik, mint például a terepi jegyzetekből.

Ichthyophagos omnes Alexander vetuit piscibus vivere

Sándor elrendelte, hogy a halak étrendjét megtiltotta az összes Halevők

Idősebb Plinius, Természettudomány, 6.95

Agriophagi pantherarum leonumque maxime carnibus viventes, Pamphagi omnia mandentes, Emberevők humana carne vescentes

a Vadállatok-evők, akik főleg a párducok és oroszlánok húsán élnek; a Mindenevő, akik mindent felfalnak; a Emberevők, akinek étrendje emberi hús