A nők étrendjének szomszédsági-társadalmi-gazdasági variációi: a táplálkozási környezetek szerepe

Hovatartozás

  • 1 Fizikai aktivitás és táplálkozás-kutató központ, Testmozgás- és táplálkozástudományi iskola, Deakin Egyetem, 221 Burwood Highway, Burwood, Victoria 3125, Ausztrália. [email protected]

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Fizikai aktivitás és táplálkozás-kutató központ, Testmozgás- és táplálkozástudományi iskola, Deakin Egyetem, 221 Burwood Highway, Burwood, Victoria 3125, Ausztrália. [email protected]

Absztrakt

Háttér/célok: A szocioökonómiai szempontból hátrányos környéken élés a nem megfelelő étrend fokozott kockázatával jár; az asszociációk hátterében álló mechanizmusokat azonban nem értik jól. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy a kiválasztott egészséges és egészségtelen táplálkozási magatartást a szomszédság-társadalmi-gazdasági hátrányok jellemzik-e, és ha igen, a szomszédság-táplálkozási környezet sajátosságai magyarázzák-e ezeket az összefüggéseket.

eltérések

Tantárgyak/módszerek: A felmérést 1399 nő töltötte ki, a különböző társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő 45 környékről, Melbourne-ben, Ausztráliában. A gyümölcs-, zöldség- és gyorsétterem-fogyasztás felmérési adatait összekapcsolták az élelmiszerboltok helyszíneivel (szupermarket, zöldséges és gyorsétterem sűrűsége és közelsége), valamint a bolton belüli tényezőkkel kapcsolatos adatokkal (a szupermarketek és zöldségesek árával és elérhetőségével kapcsolatos bolti adatok). ) objektív ellenőrzések útján szerezték meg. Többszintű regressziós elemzéssel vizsgálták a szomszédsági hátrányok összefüggéseit a gyümölcs-, zöldség- és gyorsétterem-fogyasztással, és tesztelték, hogy a táplálkozási környezeti tényezők közvetítették-e ezeket az összefüggéseket.

Eredmények: Az egyéni szintű demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők ellenőrzése után a szomszédsági hátrányok kevesebb zöldségfogyasztással és több gyorsétterem-fogyasztással társultak, a gyümölcsfogyasztással azonban nem. Néhány táplálkozási környezeti tényező mind a környezeti hátrányokkal, mind az étrenddel összefüggött. A táplálkozás környezeti jellemzői nem közvetítették a zöldség- vagy gyorsétterem-fogyasztás környezeti-hátrányos változásait.

Következtetések: Noha rosszabb étrendet találtunk a melbourne-i hátrányos környéken élő nők körében, a különbségek nem a kevésbé támogató táplálkozási környezeteknek tulajdoníthatók ezekben a környéken.