Takarmányrépa: A gabonák gazdaságos helyettesítője

takarmányrépa

Összefüggő

Míg a répapép jól ismert a tehenek által szeretett energiakoncentrátumról, a takarmányrépa még nagy jelentőséggel bír.

A takarmányrépa kifejezetten tejelő és húsmarhák takarmányában történő felhasználásra termesztett cukorrépa, amely a gabonafélék gazdaságos helyettesítője.

A szárazanyag-hozam jóval magasabb, mint a kukorica gabona, és a takarmányrépa előállításának hektáronkénti költsége megközelítőleg megegyezik a kukoricaéval.

Gazdasági értékükön túl a cukorka szárazságnak ellenálló, fenntartható növény, amely segít lazítani a talajt, és számos talajtípusban termeszthető.

A takarmányrépa sokoldalú takarmány-alapanyag is. Etethető frissen (jól halmokban tárolható) vagy silózva, sőt apróra vágható és más silózott takarmányokba is beletehető, például szénaboglyába vagy kukoricaszilázsba. Magas nedvességtartalma miatt azonban a legjobban helyben használhatók.

A takarmányrépa tápértéke nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk más koncentrátum-összetevőkkel, mint Asztal 1 szemlélteti.

Noha az összetétele hasonló a világ egyes részein oly elterjedt takarmányrépákhoz, a takarmányrépáknak magasabb a szárazanyag-tartalmuk. Ez előny a takarmányozásnál, mert az adag kevésbé terjedelmes a takarmányrépával.

A rostos és nem rostos szénhidrátok (cukrok és keményítő) koncentrációja hasonló a kukorica gabonához; takarmányrépával azonban a zsír kissé kevesebb. A takarmányrépában kevesebb rost és több rost nélküli szénhidrát van, mint az árpában.

A répát leginkább a kukoricától és az árpától különbözteti meg az a tény, hogy a répa főleg cukrot tartalmaz, nem keményítőt. Egyes táplálkozási szakemberek haboztak az étrendben nagyobb mennyiségű keményítőt cukorral helyettesíteni, mert attól tartottak, hogy alacsonyabb bendő pH-szintet eredményezhet, ami acidózishoz vezethet.

Ugyanakkor egy nagyon alapos, 2011-ben közzétett áttekintésben Dr. Masihito Oba az Alberta Egyetemről arra a következtetésre jutott, hogy ez nem így van. A bendő pH-értéke nem alacsonyabb cukorral, mint keményítővel.

Továbbá, mivel a tehenek egész nap étkezés közben fogyasztják az adagjukat, a cukor és a keményítő bevitele eloszlik, és kevésbé befolyásolja őket, mintha a cukrot egyszerre etetnék.

A takarmányrépa egyik fontos előnye a jó íz. Számos tanulmány kimutatta, hogy a tehenek inkább az étrendet kedvelik, mint a sós, keserű vagy savanyú étrendet.

Dr. Katrin Gerlach és mások nemrégiben készített tanulmányában a szárazanyag-bevitel (DMI) nőtt, amikor a tejkecskék étrendjében nőtt a silózott répa százalékos aránya (2. táblázat).

A teheneknél is észlelték az édesszájú fogakat, és a cukrok természetes részét képezik a tejelő étrendnek. Számos összetevő, például széna, gabona és legelő füvek tartalmaznak cukrot.

Számos olyan jól elfogadott melléktermék-összetevő is létezik, amelyek hozzájárulnak a cukorhoz, például melasz tejsavó, laktóz és cékla.

A 2017. évi háromállami tejelő táplálkozási konferencián Dr. Mary Beth Hall, aki a Wisconsin állambeli Madisonban, az USDA Takarmánykutató Központban dolgozik, arról számolt be, hogy nem minden cukor egyforma.

Vannak egyszerű cukrok (monoszacharidok), például glükóz és fruktóz, valamint diszacharidok, amelyek két cukoregységből, például szacharózból és laktózból állnak. A diszacharidokat a bendő mikrobái lassabban emészthetik, mint a monoszacharidokat.

A bendő mikrobái ahelyett, hogy a cukrokat fermentációs savakká alakítanák át, felhasználhatnak néhányat glikogén képződésére és tárolhatják azt sejtjeikben. Ezután a glikogén elhagyja a bendőt a mikrobiális fehérjével.

Ez azt jelenti, hogy kevesebb átalakul savakká. Hall szerint a bendő pH-értéke nagyobb valószínűséggel változatlan marad, vagy akár meg is nő, ha a cukrokat helyettesítik a keményítővel.

Dr. Jeff Firkins, az Ohio Állami Egyetem további érdekes perspektívát nyújtott be. A cukrok erjedése a vajsav termelésének magasabb szintjét eredményezheti. Ezt a savat a bendő hám használja, és támogatja a szerv egészségét.

A cukor keményítő helyett történő felhasználásával kapcsolatos kutatások nagy része nemrégiben készült, és megtanuljuk, hogyan működnek a cukrok az egészség javításában és a DMI javításában. Azonban még mindig vannak olyan tanulmányok, amelyekben nagy mennyiségű cukor került be az étrendbe.

Dr. Vern Anderson által Észak-Dakota államban végzett nemrégiben végzett marhahús-takarmányozási kísérlet során a növekvő szarvasmarháknak 26% cukorcukrot (takarmányrépát) tartalmazó étrendet adtak a kukorica szilázs helyett.

Ez körülbelül 19% szacharózt adott. Az átlagos napi gyarapodás (ADG) magasabb volt (1,98 versus 1,83 kilogramm/fej/nap) a magas cukortartalmú étrend mellett.

Takarmányrépát is használtak a szacharózszint növelésére a tejelő tehenek étrendjében. A The Professional Animal Scientist tanulmányában az Atlanti Tejipari és Takarmányozási Intézet (Evans és társai) kutatói megállapították, hogy a laktáció közepén levő tejelő tehenek ugyanannyi tejet termeltek cukorral, mint a keményítő adagjában (3. táblázat).

A tehenek étrendet kaptak, amely az összes szárazanyag 0, 8, 16, vagy 24% -át tartalmazta cukorka formájában. A kukoricából és árpából álló gabona keveréket a cukorka helyettesítette.

A tejhozam, a tejkomponensek és a takarmány-hatékonyság nem csökkent, mivel az étrendben a répa mennyisége nőtt. Az istálló személyzete megjegyezte, hogy a tehenek alig várják a takarmányrépát, és semmilyen egészségügyi probléma vagy probléma nincs.

Még sok mindent meg kell tanulni a tejelő tehenek etetéséről; az egyik lélekbe vonható tanulság az, hogy a cukrot nem kell olyan mértékben korlátozni, mint azt korábban gondoltuk, amikor adagokban keverjük.

A nagyon magas takarmányrépa, például a szárazanyag 24% -ának takarmányozása nem biztos, hogy praktikus. A gabona egy részének tipikus adagban történő pótlása azonban javíthatja az étrend ízét és javíthatja a gazdaság jövedelmezőségét.

A hivatkozások el vannak hagyva, de kérésre rendelkezésre állnak. Kattintson ide szerkesztő e-mail küldéséhez.

FÉNYKÉP: A takarmányrépa sokoldalú takarmány-összetevő. Etethető frissen, silózva vagy aprítva, és más silózott takarmányokba, például szénaboglyába vagy kukoricaszilázsba is beletehető. Fotó: Walt Cooley.