Tápanyag felszívódás

Kapcsolódó kifejezések:

Szekréció (folyamat)
Fehérje
Hasmenés
Bél
Emésztőrendszeri traktus
Emésztés
Vékonybél

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Elhúzódó hasmenés

Specifikus abszorpciós hibák

A specifikus tápanyagfelszívódási hibák az elhúzódó hasmenés fontos okai, akár gyakori előfordulásuk (pl. Elsődleges laktázhiány), akár ritka megjelenésük miatt, korai kezdettel és félelmetes diagnosztikai kihívásokkal, például normál szövettani jellemzőkkel (például veleszületett kloridorrhoea). Ezek lefedhetik az összes tápanyag, beleértve a szénhidrátokat, fehérjéket, lipideket, elektrolitokat és ásványi anyagokat.

Az elsődleges laktázhiány a napi klinikai gyakorlatban a leggyakrabban előforduló szénhidráthiány. Felnőttkori hipolaktáziának vagy örökletes laktázhiánynak is nevezik. Gyermekkorában fejlődik különböző korokban, és világszerte elterjedt különböző faji csoportokban. A világ népességének akár 70% -ában megtalálható. 65,66 A diagnózist a klinikai anamnézis gyanítja és ecsethatárú hidrolázvizsgálattal igazolja. A kevésbé invazív lehelet-hidrogén-teszt szintén megerősítheti a diagnózist, ha nem gyanús más nyálkahártya-betegség, például celiakia vagy Crohn-betegség. Az empirikus vizsgálattal kizárólag laktóz-korlátozott étrend diagnózisa alkalmazható az egyébként egészséges gyermeknél is. A kezelés magában foglalja a laktóztartalmú ételek elkerülését vagy az orális laktázpótló kapszulák hozzáadását az étrendhez. 66 Akut fertőző betegség után másodlagos laktázhiány figyelhető meg, és néhány izolált populációban ritkán írtak le veleszületett laktázhiányt. 67,68 Az újszülött intenzív terápiás óvodában fejlődési laktázhiány figyelhető meg a 34 hetes terhesség alatti születési kor alatti csecsemőknél. 65

A veleszületett glükóz-galaktóz malabszorpció ritka rendellenesség, amely glükóz vagy laktóz alapú tejet kapó csecsemőknél jelentkezik. Korai felismerése esetén fruktózalapú képlettel kezelik; különben neurológiai szövődményekhez és halálhoz vezethet. A nátrium-glükóz luminal társtranszporterben (SGTL-1) mutációkat írtak le, amelyek korán kezdődő hasmenéshez vezetnek. 69

A veleszületett szacharáz-izomaltáz-hiány ozmotikus hasmenéssel jár, amikor a szacharózt beviszik az étrendbe. Általában egy szoptatott csecsemőnél hasmenés alakul ki, amikor gyümölcsleveket, szilárd ételeket vagy szacharóz-édesített gyógyszereket vezetnek be. A bél diszacharidázainak mérése továbbra is arany színvonalú a diagnózis szempontjából. 70

Két hibás elektrolitcsere-mechanizmus okozta ritka állapot okozza a korai szekréciós hasmenést. A velük született kloridorrhoea, a kettő közül gyakoribb, a bél Cl - HCO3 - cseréjének autoszomális recesszív rendellenessége, amelyet az SLC26A3 gén mutációja okoz. 71 Több mint 30 mutációt írtak le, amelyek főleg finn, lengyel és arab populációkban fordulnak elő. A hasmenés a méhben kezdődik a polihidramnionokkal és a koraszüléssel. Az érintett csecsemőknél metabolikus acidózis, hipoklorémia és a széklet Cl - koncentrációja nagyobb, mint 90 mmol/L, általában nagyobb, mint a Na + és K + koncentrációk összege. Korai diagnózis esetén és a folyamatos elektrolitveszteség pótlásával kezelve a prognózis jó. A kefe határmembránjában fellépő hibás Na + H + transzport következtében kialakuló veleszületett nátrium-hasmenés még ritkább. A széklet nátriumszintje magas, kevesebb, mint a klorid esetében. A széklet pH-értéke lúgos, szemben a többi veleszületett hasmenéssel. 72

Az Acrodermatitis enteropathica örökletes rendellenesség, a Zip-4 transzporterben mutáció következménye, amely súlyos cinkhiányhoz vezet. A tünetek az elválasztás után alakulnak ki, és krónikus hasmenéssel és bőrkiütéssel kezdődnek, főleg periorálisan és perianálisan. Előfordulhat a kezek és a lábak bullous pustuláris dermatitisévé, alopecia és körömdisztrófia, fejlődés késleltetése, sikertelensége és a sejtek által közvetített immunitás szabályozatlansága következtében kialakuló fertőzések. A betegség kezelés nélkül végzetes. A plazma cinkszintje általában alacsony, és a cinkpótlásra adott válasz hatékony. 45,73

Az abetalipoproteinémia ritka hiba a chilomicron képződésében a béta-lipoprotein hiánya miatt. Ez a zsír nyálkahártya-transzportját okozza az enterocitában felhalmozódva, ami steatorrhea-t eredményez. A korai klinikai eredmények hasonlóak lehetnek a lisztérzékenységhez. Azon kevés betegség egyike a specifikus abszorpciós hibák kategóriájában, ahol szövettani rendellenességek láthatók: a fagyasztott biopsziás minták szudáni vörös foltjain a zsírok sejten belüli felhalmozódása. A diagnózist a hiányzó plazma béta lipoprotein vizsgálata igazolja. A hipobetalipoproteinémia hibás chilomicron képződést is magában foglal, intracelluláris zsírfelhalmozódással, de a többi jellemző tulajdonság nélkül. 45

A vékonybél

Abszorpciós vizsgálatok

Nyálkahártyával társult limfoid szövet (MALT)

Bélhámsejtek

Tiaminhiány és alkoholizmus pszichopatológia

Absztrakt

Az erős alkoholfogyasztás és az alkoholizmus befolyásolja az étrendet, a tápanyagok felszívódását, az anyagcserét. és felhasználás, növelve a súlyos hiány kockázatát, különösen a B-vitaminok esetében. A B 1 -vitamin (tiamin) nélkülözhetetlen tápanyag, amelyből általában hiányzik az alkoholizmus, valamint a szénhidrát-anyagcserével és a sejtek energiatermelésével járó biokémiai reakciók kofaktora. A krónikus tiaminhiány károsítja az oxidatív anyagcserét, növeli az oxidatív stresszt, amely az alkoholizmusban gyakrabban észlelhető neurodegeneratív folyamatokat idézhet elő. A tiaminhiány által érintett agyi rendszerek befolyásolják a kogníciót, a hangulatot és a viselkedési jellemzőket, amelyek elősegíthetik az alkoholfogyasztást és a bántalmazást. Számos nagy hatású tiamin-analógot fejlesztettek ki a tiamin-állapot javítására alkoholfüggő egyéneknél, de ezeknek a vegyületeknek az alkoholfogyasztásra és az alkoholizmus helyreállítására gyakorolt hosszú távú hatásait nem vizsgálják széles körben. Ez a cikk áttekinti a krónikus tiaminhiány molekuláris hatásait, amelyek relevánsak az addiktív viselkedés szempontjából, és megvitatják a tiamin-analógok lehetséges felhasználásait az alkoholfogyasztási rendellenességekből való felépülés megkönnyítésére.

Arzén a gyomor-bél traktuson keresztül

Marta Calatayud, José Moisés Laparra Llopis, in Handbook of Arsenic Toxicology, 2015

A bélsorompó funkció szabályozza a (mikro) tápanyagok felszívódását és a gazdaszervezet védekező mechanizmusait a nyálkahártya és a külső környezet közötti határfelületén. A bél homeosztázisának fenntartása elengedhetetlen az emberi egészség szempontjából; azonban sok tényező, beleértve az élelmiszer- és a vízszennyező anyagokat, befolyásolhatja a bélszint fiziológiai egyensúlyát.

Az egyik legnagyobb egészségügyi aggodalomra okot adó szennyező anyag az arzén, amely világszerte több mint 200 millió embert érint, és rákot, valamint szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségeket okoz.

Az arzén befolyásolja a bél egészségét azáltal, hogy megzavarja a gátfunkciót és gyulladásos reakciókat vált ki. Az arzén gyomor-bél traktuson keresztül történő átjutásában szerepet játszó folyamatok befolyásolhatják a toxicitást. Az arzén és az élelmiszer-összetevők kölcsönhatásának eredményeként, valamint az enterociták és a mikrobiota anyagcseréje következtében lenyelve mérgezőbb arzénfajok képződhetnek a bél lumenében. Ez a biotranszformáció modulálhatja az arzén bélfelszívódását és annak káros hatásait.

Ez kiemeli annak szükségességét, hogy a gyomor-bél traktust az arzén célszervének, valamint annak toxicitását befolyásoló tényezőnek, ezért kockázatértékelésnek kell tekinteni.

Emésztőrendszeri peptidek

6.3.6.4 Gyulladás

Az emésztés és a tápanyagok felszívódásának szabályozása mellett a CCK új szerepet játszhat a bélgyulladás szabályozásában. Luyer és munkatársai kimutatták, hogy az étkezési zsír csökkenti a gyulladásos citokinek felszabadulását. Nagy mennyiségű zsír bevitele növeli a CCK felszabadulását, amely aktiválja a CCK receptorokat és növeli az acetilkolin (paraszimpatikus kiáramlás) efferens vagus idegét. Az acetilkolin ezután megköti a nikotin receptorokat a bélgyulladás csökkentése érdekében. A patkányok zsíros táplálékkal történő táplálása a vérzéses sokk kiváltása előtt csökkentette a TNF-α és az IL-6 felszabadulását, összehasonlítva az alacsony zsírtartalmú étrendet vagy éhomi patkányokat kapott patkányokkal. A CCK1 antagonisták beadása megfordította ezt az gyulladáscsökkentő választ az enterális zsírra. A magas zsírtartalmú táplált patkányokban a nikotinreceptorok gátlása (klorizondamin adagolásával) megnövekedett baktérium transzlokációt okozott távoli szervekbe és megemelte a plazma endotoxin szintjét. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a CCK1 és/vagy a nikotinreceptor agonisták terápiás szerepet játszhatnak gyulladásos bélbetegségben, ahol a TNF-α emelkedett és a bélsorompó funkció károsodott.

KONGENITÁLIS HASZNÁLATI HIBÁK

Dr. Cassandra Kelleher, Jacob C. Langer, Ashcraft gyermeksebészeti műve (ötödik kiadás), 2010

Műtét utáni tanfolyam

A gastroschisis a rendellenes bélmozgással és a tápanyagok felszívódásával jár, amelyek a betegek többségében az idő múlásával fokozatosan javulnak. Az enterális táplálás bevezetése gyakran hetekig késik, míg a bélműködés visszatérésére vár. A diszmotilitás időszakában nasogastricus dekompresszióra és parenterális táplálásra van szükség. Amikor a nasogastricus kimenet már nem epés és a bélműködés megkezdődött, az enterális táplálások megkezdhetők és lassan előrehaladhatnak. Gyakran előfordul kezdeti intolerancia a takarmányok lassú előrehaladásának szükségességével. A takarmányok tartása és néhány nappal későbbi újraindítása az etetési intolerancia miatt gyakran szükséges. Mivel a teljes enterális táplálkozás előrehaladása hetekig tarthat, fontos a biztonságos központi vénás hozzáférés. Támogatjuk a korai orális stimulációt is, mert a szívó-nyelő reflex elveszhet a bélműködésre való várakozáskor.

A gyomor-bélrendszeri diszmotilitás prokinetikával történő kezelését gyakran használják az etetés megkezdésének vagy a teljes táplálásig tartó idő meggyorsítására. Az irodalomban azonban kevés a dokumentáció, amely alátámasztaná használatukat. A gyakran alkalmazott prokinetikák közé tartozik az eritromicin, a metoklopramid, a domperidon és a ciszaprid. A gastroschisis nyúlmodelljében csak a ciszaprid javította az újszülött bél kontraktilitását, míg az eritromicin csak a felnőtt kontroll szövetekben javította a motilitást. 57 Az eritromicinnel és a placebóval végzett randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlóan kimutatta, hogy az enterálisan beadott eritromicin nem javította a teljes enterális táplálkozás elérésének idejét a placebóhoz képest. 58 Ugyanakkor egy hasonló, randomizált vizsgálat, amely a ciszaprid alkalmazását vizsgálta posztoperatív újszülötteknél, akiknek többségében gastroschisis volt, jótékony hatást mutatott. 59 A ciszaprid kíméletes használatra kapható Észak-Amerikában. Sikeres sikert arattunk olyan súlyos diszmotilitású csecsemőknél, akik nem reagáltak más szerekre.

Rost: élettani és funkcionális hatások

A kis intesztin

A növényi sejtfalak fizikai ellenállása a bélen való áthaladásuk során étkezésenként jelentősen változik. A vékonybélben érintetlen sejtfalak akadályozzák a hasnyálmirigy-amiláz keményítőhöz való hozzáférését. Ez különösen igaz a hüvelyes magvak sejtjeire, amelyekről kiderült, hogy az emésztés során integritásuk nagy részét megőrzik. A hüvelyes alapú élelmiszerek, például a lencse és a chili bab glikémiás indexei az összes komplex szénhidráttartalmú étel közül a legalacsonyabbak. Még akkor is, ha az enzimek és szubsztrátjaik érintkezésbe kerülnek, a sejtfal poliszacharidok jelenléte lelassíthatja a hidrolitikus termékek diffúzióját a bél lumenében részben emésztett mátrixon keresztül. Az étrendi rostok szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásai még egyszer hangsúlyozzák, hogy a teljes rost egyszerű analitikai értékeiből nem lehet megjósolni a fiziológiai hatásokat, mivel ezek a sejtszerkezet következményei, nem pedig a sejtfal poliszacharidok abszolút mennyisége az élelmiszerben.

A szénhidrát lenyelésére adott glikémiás válasz az inzulin szekréció fő meghatározó tényezője, és a glükózfelvétel szabályozza az inkretinek néven ismert glukagon-szerű 1-es peptid (GLP-1) és a gyomor-gátló peptid (GIP) felszabadulását is. Ezek olyan hormonok, amelyek felerősítik az inzulin felszabadulását a hasnyálmirigy béta sejtjeiben, és csökkentik a glükagon szekrécióját a hasnyálmirigy alfa sejtjeiben. Az étkezési rostok jelenléte az élelmiszerekben modulálja ezt a rendszert. Például a viszkózus zab-β-glükán hozzáadása egy tesztitalhoz kimutatták, hogy elnyomja a glükóz felszívódását, és gátolja az inzulin, a GLP-1, valamint a kolecisztokinin és a PYY peptidhormonok felszabadulását emberben. A poliszacharid viszkozitásának fontosságát mutatja, hogy ezeket a hatásokat a β-glükán kisebb kevésbé viszkózus polimerekké történő hidrolízise megszünteti. Az ilyen endokrin hatások potenciális jelentősége a PYY és más bélpeptidek szabályozó szerepében rejlik a bélmozgás és az étvágy vonatkozásában. Azonban további kutatásokra van szükség valódi fiziológiai jelentőségük tisztázásához.

Az étkezési rostok oldható és oldhatatlan komponenseinek megkülönböztetésére szolgáló analitikai módszerek kifejlesztésének egyik fő oka, hogy eszközt nyújt a rostban gazdag ételek szénhidrát- és lipid-anyagcserét befolyásoló képességének felmérésére. Bizonyíték van arra, hogy az étrend, amely rostjaik 30–50% -át oldható poliszacharidok formájában biztosítja, alacsonyabb koleszterinszinthez és jobb glikémiás kontrollhoz vezet, mint a többnyire oldhatatlan rostot tartalmazó étrend. Az elhízással, a glükóz metabolizmusának és szövődményeinek (metabolikus szindróma) betegeknek szóló, hivatalosan elismert irányelvkészletek most ajánlják az oldható rostokban gazdag szénhidráttartalmú ételek magas bevitelét.

A feldolgozatlan hüvelyesek magjában, a zabban és más gabonafélékben a fitát (mio-inozit-hexafoszfát) gyakran szoros kapcsolatban van a sejtfal poliszacharidjaival. Maguktól a poliszacharidoktól eltérően a fitát erőteljes kötő hatást fejt ki az ásványi anyagokra, és bebizonyosodott, hogy jelentősen csökkenti a magnézium, a cink és a kalcium felszívódását emberben. Az élelmiszerek fitátszintje csökkenthető az endogén fitáz aktivitásával, exogén enzimekkel végzett hidrolízissel vagy fermentációval. A dehytinizált termékek tehát előnyösek lehetnek azok számára, akiket a szuboptimális ásványi állapot veszélyeztet. Állati és in vitro vizsgálatokból azonban kiderül, hogy a fitát rákellenes anyag, amely hozzájárulhat az összetett rostban gazdag ételek védőhatásaihoz. A fitát étrendben való általános jelentősége ezért további vizsgálatokat igényel humán vizsgálatokban.