Táplálkozási ajánlások felnőtt bariatrikus sebészeti betegek számára: 1., 2. klinikai gyakorlat

Shiri Sherf Dagan

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

4 Táplálkozási Osztály, és

Ariela Goldenshluger

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

6 Táplálkozási Tanszék, Hadassah-Hebrew University Medical Center, Jeruzsálem, Izrael;

Inbal Globus

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

7 Maccabi Healthcare Services, Tel-Aviv, Izrael;

Chaya Schweiger

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

8 Herzliya Medical Center, Herzliya, Izrael;

9 Táplálkozási Szolgálat, Rabin Medical Center, Petach Tiqva, Izrael; és

Yafit Kessler

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

5 Az Assia Medical Group Izraeli Bariatrikus Sebészeti Központja, Assuta Medical Center, Tel Aviv, Izrael;

Galit Kowen Sandbank

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

7 Maccabi Healthcare Services, Tel-Aviv, Izrael;

Tair Ben-Porat

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

6 Táplálkozási Tanszék, Hadassah-Hebrew University Medical Center, Jeruzsálem, Izrael;

Tali Sinai

3 Az Izraeli Dietetikus Egyesület, Herzliya, Izrael;

10 Táplálkozástudományi iskola, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Rehovot, Izrael

Absztrakt

A bariatrikus műtét jelenleg a leghatékonyabb kezelés a kóros elhízás és az azzal összefüggő metabolikus szövődmények esetén. A hosszú távú posztoperatív siker biztosítása érdekében a betegeknek fel kell készülniük átfogó életmódbeli változtatásokra. Ez a felülvizsgálat összefoglalja a táplálkozási gondozással kapcsolatos jelenlegi bizonyítékokat és szakértői véleményeket a perioperatív és a hosszú távú posztoperatív időszakokban. Irodalomkutatást hajtottak végre, az elbeszélő áttekintések különböző keresési sorainak felhasználásával. A táplálkozási ajánlások 3 fő szakaszra oszlanak: 1) a műtét előtti táplálkozás értékelése és a műtét előtti étrend és kiegészítés; 2) a műtét utáni diéta előrehaladása, az étkezéssel kapcsolatos viselkedésmódok és táplálkozási terápia a gyomor-bélrendszeri tünetek kezelésére; és 3) ajánlások az egész életen át tartó táplálékkiegészítésre és tanácsok a táplálkozás nyomon követésére. Felismerjük az egységes, bizonyítékokon alapuló táplálkozási irányelvek szükségességét a bariatrikus betegek számára, és összefoglaljuk az ajánlásokat a hosszú távú siker optimalizálása és a szövődmények megelőzése céljából.

Bevezetés

Az elmúlt néhány évben a LAGB népszerűsége drámai módon csökkent a kiábrándító hosszú távú eredmények és a szövődmények (pl. Csúszás, tasak tágulás, diszfágia és erózió) miatt másodlagos magas műveleti arány miatt. Eközben az LSG egyre népszerűbb (12). A 2013-ban világszerte elvégzett bariatrikus eljárások teljes száma 468 609 volt; 45% RYGB műtét, 37% LSG és 10% LAGB volt (1). Egyetlen egyetlen eljárás sem lépte túl a 2,5% -os küszöböt (1). Izraelben csaknem 9000, kóros elhízásban szenvedő ember esett át bariatrikus műtéten 2014-ben, és az LSG volt a leggyakoribb eljárás (13). Jelenleg a teljes bariátriai eljárásokat a teljes populáció függvényében (0,14%) végezték Izraelben (1).

A dietetikusok létfontosságú szerepet játszanak a multidiszciplináris csoportban a bariatrikus műtét előtt és után. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres táplálkozási nyomon követés hozzájárul a súlycsökkentés utáni műtétekhez (14, 15), és megakadályozza a súly visszanyerését (16). Ez az összefüggés azonban továbbra is ellentmondásos (17, 18). Ennek a narratív áttekintésnek az volt a célja, hogy összefoglalja a jelenlegi tudományos szakirodalmat és bemutassa a bariatrikus betegek táplálkozási ellátásának protokollját az ellátás minőségének javítása, az egységes irányelvek meghatározása és a biztonságos gyakorlat biztosítása érdekében.

Irodalomkeresés

A jelen tanulmányhoz irodalomkutatást végeztek az elbeszélő áttekintések különböző keresési vonalain. A keresés 3 elektronikus adatbázist tartalmazott - a PubMed, a Google Scholar és a Cochrane Library -, és kiválasztották a 2016-ig megjelent cikkeket. Kulcsszavak kombinációit alkalmazták, mint például a „bariatrikus műtét”, az „elhízási műtét”, a „táplálkozási gondozás”, a „kiegészítők” és a „posztoperatív nyomon követés”. A megszerzett cikkek listáját manuálisan keresték további hivatkozásokért. A felvételi kritériumok minden típusú, csak emberre vonatkozó cikket tartalmaztak. A kizárási kritériumok olyan cikkeket tartalmaztak, amelyek teljes szövege nem állt rendelkezésre, vagy amelyek nem angol vagy héber nyelven készültek. Amikor nem volt elegendő adat a végleges ajánlások benyújtásához, az ajánlást az Izraeli Dietetikus Egyesület 15 olyan tagjának egyhangú egyetértésére alapoztuk, akik legalább ötéves tapasztalattal rendelkeznek a bariatrikus sebészeti táplálkozás területén.

A tudás jelenlegi állapota

Előelőtti táplálkozási gondozás

Táplálkozási értékelés.

Amikor a jelölt megfelel a bariatrikus műtétre vonatkozó NIH-konszenzus kritériumainak, az értékelést egy multidiszciplináris csoport végzi a jelölt alkalmasságának figyelembevételével (5). A megfelelő jelöltválasztás, a megfelelő táplálkozási értékelés és a viselkedési étrendi útmutatás elengedhetetlen a műtét előkészítéséhez, és kulcsfontosságú az optimális műtéti eredmények elérésében (19, 20). A mai napig nincsenek bizonyítékokon alapuló vagy egységes protokollok a legmegfelelőbb bariatrikus műtét kiválasztásához. A választott műtét típusát többnyire a beteg kérése és a sebész tapasztalata határozza meg, figyelembe véve a meglévő társbetegségeket (21). A sebészeknek fokozott óvatossággal kell eljárniuk, amikor a BPD-eljárást ajánlják pácienseiknek a nagy felszívódási zavarral kapcsolatos nagyobb táplálkozási kockázatok miatt (5).

A legtöbb táplálkozási értékelés olyan klinikai interjút tartalmaz, amely számos, a műtéttel kapcsolatos témát tartalmaz a bariatrikus ismeretek, a műtéti elvárások, az étkezési magatartás (pl. Napi étkezések száma és típusai, folyadékbevitel) és az étkezési szokások (pl. Legeltetés, falatozás) felmérésére ). A testsúly-szabályozás előzményei magukban foglalják az elhízás megjelenését, az elhízás családi kórtörténetét, korábbi súlycsökkentő programokat és fizikai aktivitási szokásokat. A preoperatív felkészülés részeként a betegeknek étrendi ajánlásokat nyújtanak be a műtét előtti és a műtét utáni időszakra (22–24). Ezenkívül pszichoszociális értékelést végeznek a hangulat, a szociális és a családtámogatás, a szerhasználat, a kognitív funkció, a pszichoszociális státus, a motiváció és a viselkedési változások hajlandóságának felmérésére (19, 24). Javasolt meghatározni a betegek tudatosságát és megértését a tervezett műtétről, a lehetséges működési kockázatokról, a műtét utáni káros hatásokról és előnyökről, valamint a legkedvezőbb eredmények eléréséhez szükséges életmódbeli változásokról (21).

A súlycsökkentő elvárásokat meg kell vitatni a műtét előtt, és azoknak relevánsaknak kell lenniük az egyes eljárások utáni átlagos túlsúlycsökkenés szempontjából (19, 25). Az elhízott betegeknél túlsúlyosak a súlyvesztésre vonatkozó irreális elvárások, amelyek negatívan befolyásolhatják étrendi és egészségügyi céljaik betartását (26). Ezenkívül a betegeket arra kell ösztönözni, hogy vegyék fontolóra a műtétnek a fogyáson kívüli egyéb előnyeit is, ideértve az elhízással összefüggő társbetegségek és az életminőség jelentős javulását.

A műtét előtti súlykezelés.

A mai napig nincs egyetértés a preoperatív étrend ajánlott időtartamát és makrotápanyag-összetételét illetően (22, 35, 36). Több műtét előtti étrend összehasonlításakor kiderült, hogy az „alacsony szénhidráttartalmú étrend” a rövid távú fogyás, az inzulinérzékenység javulása és a lipidkoncentrációk csökkentése szempontjából hatékonyabb, mint az „alacsony zsírtartalmú étrend”. Az előbbi étrend pozitív hatást mutatott, különösen metabolikus szindrómában vagy nem alkoholos zsírmájbetegségben szenvedőknél (37–39).

A „nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend”, amely összesen 450–800 kcal/napot tartalmaz, összefüggésben állt a műtét előtti 10% -os fogyással, a BMI 9% -os csökkenésével és a máj térfogatának 15–20% -os csökkenésével (36). ). Azt is megállapították, hogy pozitív tényező a cukorbetegek kardiovaszkuláris kockázati tényezőinek javításában (32). Azonban a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend egyetlen módszerként történő használata több héten át katabolikus állapotot indukálhat, amely potenciálisan károsíthatja a műtét utáni gyógyulást (40).

Az American Society for Metabolic and Bariatric Surgery adatai szerint a preoperatív étrend maximális hossza 3 hónap a betegek magas megfelelési arányának fenntartása érdekében. Hosszabb időszak csökkentheti a motivációt. A speciális étrendi összetevőket a bariatrikus orvoscsoportnak minden beteg számára testre kell szabnia (35). A diéta időtartamára vonatkozó ajánlások 2-6 hét között mozognak, elsődleges céljuk a máj térfogatának csökkentése (36, 40–42), valamint a zsigeri zsírszövet csökkentése a műtét előtt (36). A preoperatív súlycsökkenés rövid távú bizonyított előnyei ellenére a hosszú távú eredményekről szóló bizonyítékok még mindig nem meggyőzőek (27–29).

Kiegészítés a táplálkozási hiányok megelőzésére.

Az elhízás táplálkozási hiányainak okai többtényezõk és a következõket tartalmazzák: alacsony kalóriatartalmú, alacsony táplálkozási minõségû ételek fogyasztása (43, 44), egyes tápanyagok (pl. D-vitamin) korlátozott biohasznosulása (45), krónikus gyulladásos állapot, amely befolyásolja a vas anyagcseréje és a vékonybél baktériumok elszaporodása (SIBO), amelyek egyes vitaminok hiányához vezethetnek (pl. tiamin, B-12 vitamin és zsírban oldódó vitaminok) (44). A vizsgálatok során talált leggyakoribb preoperatív hiányosságok közé tartozik a B-12-vitamin, a vas, a folsav, a D-vitamin és a tiamin (46–52). Ez a bizonyíték alátámasztja a preoperatív táplálkozási hiányosságok azonosításának és kijavításának szükségességét az operáció előtti átfogó értékelés részeként (5). A műtét előtti táplálkozási állapot romlása összefüggésben áll a posztoperatív táplálkozási hiányosságokkal is, és anyagcsere-szövődményekkel jár (4, 53). Ezért a preoperatív étrend alatt napi multivitamin-kiegészítés ajánlott (23). A specifikus táplálkozási hiányok kezelését részletesen az „Életen át tartó vitamin- és ásványianyag-kiegészítés” szakasz és a Asztal 1 .

ASZTAL 1

Táplálkozási hiányok megelőzésére és kezelésére szolgáló kiegészítés 1