Táplálkozási stratégia az étrenddel összefüggő betegségek terheinek csökkentése érdekében: a dietetikus szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek ki kell egészítenie a lakosság egészségügyi megközelítéseit

Leonie Segal

1 Egészség-gazdaságtani és szociálpolitikai csoport, Egészségtudományi Osztály, University of South Australia, Adelaide, SA, Ausztrália

Rachelle S. Opie

2 Szövetséges Egészségügyi Iskola, Tudományos, Egészségügyi és Mérnöki Főiskola, La Trobe Egyetem, Melbourne, VIC, Ausztrália

Absztrakt

Az étrend minősége és egészsége

Rendkívüli, hogy az étrend minősége nagy hatással van az egészségre. Ez nem egyszerűen relációs, ami bizonyára így is van - a jobb étrendminőségű populációk következetesen jobb egészségügyi eredményekkel rendelkeznek (Keys et al., 1986; Sofi et al., 2008; Lai et al., 2014), de tagadhatatlanul ok-okozati. Az okozati összefüggést szigorú tanulmányok bizonyítják, amelyek az adott tápanyagok egészségre gyakorolt hatását befolyásoló oksági útvonalakat vizsgálják (Parletta és mtsai., 2013), valamint olyan kiváló minőségű beavatkozási kísérletek sikerén keresztül, mint amelyek a mediterrán étrendet tartalmazzák (de Lorgeril és mtsai, 1999; Estruch és mtsai. al., 2013).

Az étrend egészségre gyakorolt hatása a betegség minden szakaszában megfigyelhető. Ez szerepet játszik a betegség kialakulásában, amint azt a diétás beavatkozások kísérletei is igazolják, amelyek csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség előfordulását csökkent glükóztolerancia esetén (Eriksson és Lindgärde, 1991), vagy a depresszió előfordulásában és prevalenciájában (Opie et al. ., 2013; Sánchez-Villegas et al., 2013). Az étrend minőségét befolyásolja a szövődmények aránya, beleértve az előrehaladott betegségben szenvedőket is. Az első szívrohamot (AMI) követő személyek alapvető lyoni szívvizsgálata azt mutatta, hogy a mediterrán étrendre randomizált betegeknél a fő kardiális esemény kockázata 66% -kal csökkent (de Lorgeril és mtsai, 1999). Az étrend minősége bebizonyosodott, hogy befolyásolja a nagyobb műtét utáni gyógyulás sebességét és minőségét (Cerantola et al., 2011), és kritikus tényező a sikeres öregedésben (Hodge et al., 2014).

A bizonyítékok egyértelműek, hogy az étrend minősége, beleértve az étrend összetételét (pl. Makro- és mikroelem-profil), kritikus fontosságú az egészség szempontjából. Az étrend szerepet játszik a betegségek előfordulásában, a szövődmények kialakulásában, a betegségek kezelésében, a gyógyulásban és az életminőségben. Az étrend minősége gyakorlatilag minden egészségügyi körülmény szempontjából releváns; beleértve a rákos megbetegedéseket (Sofi és mtsai, 2008), a szív- és érrendszeri betegségeket (Estruch és mtsai, 2013), a cukorbetegséget (Esposito és mtsai, 2010), a neurológiai (beleértve a Parkinsonokat és az Alzheimer-kórokat; Sofi és mtsai, 2008), a mentális egészséget ( Sánchez-Villegas et al., 2011), az anya és a gyermek egészsége (Thorton et al., 2009) és a gyomor-bélrendszeri rendellenességek (Heizer et al., 2009).

Az elhízás (vagyis a BMI ≥ 30 kg/m 2) hatással van az egészségre. De az elhízással összefüggő morbiditás elsődleges meghatározója a testzsír és a kifejezetten az intraabdominális zsírtömeg (Dalton et al., 2003). Figyelembe véve az étrend minőségének szerepének összetettségét, a kalóriakorlátozással és a fogyással való foglalkozást nem igazolják a bizonyítékok. Az étrendi beavatkozási kísérletek nem ritkán javítják az étrend minőségét az egészségügyi eredmények javulásával, függetlenül a súlyváltozástól (Itsiopoulos et al., 2011). Az elhízásra fókuszáló hangsúly, mivel az étrenddel kapcsolatos elsődleges kérdés elképzelhető módon akadályozhatja a legjobb szakpolitikai válasz elfogadását, amely eltéríti a hangsúlyt az étrend minőségétől.

Halmozódó bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy mi minősül egészséges táplálkozásnak. Konkrétan a mediterrán étrend egészségügyi előnyeit széles körben megerősítik az intervenciós vizsgálatok és a kohortos vizsgálatok szisztematikus áttekintése (Serra-Majem et al., 2006; Sofi et al., 2010). Ez az étrend magas zöldségfélékben, hüvelyesekben, gyümölcsökben és diófélékben, halban, finomítatlan gabonafélékben, olívaolajban, alacsony vagy közepes tejfogyasztásban, kevés húsban és „extrában”.

Az étrend átlagos minősége a legfejlettebb piacgazdaságokban gyenge, mivel bőségesen hozzáférnek a magasan feldolgozott élelmiszerekhez, amelyeket erősen forgalmaznak. Egy friss élelmiszer- és táplálkozási felmérés Ausztráliában megállapította, hogy az ausztrál felnőttek csupán 5,5% -ának van megfelelő napi szokásos gyümölcs- és zöldségfogyasztása (Ausztrál Statisztikai Hivatal, 2014). Az összes elfogyasztott energia több mint egyharmadát (35,4%) alacsony tápértékű, magas cukortartalmú, telített zsírsavak, só és/vagy alkohol tartalmú „diszkrecionális élelmiszerekből” származik (Ausztrál Statisztikai Hivatal, 2013). Az étrenddel összefüggő betegségek továbbra is emelkednek, amint azt a globális betegségterhelés (Lim et al., 2012) közli.

Tekintettel az átlagos étrend rossz minőségére, egyértelmű, hogy a közétkeztetés javításának jelenlegi megközelítései kudarcot vallanak. Sürgősen hatékony stratégiákra van szükség. A cikk további részében meg kell érteni a kudarc okait, és meg kell határozni a hatékony táplálkozási stratégia összetevőit. Mint minden viselkedésmódosítási stratégiában, ennek is több megerősítő elemet kell tartalmaznia.

Az étrend minőségének javítását célzó szakpolitikai elemek

Nyilvános/népesség-egészségügyi megközelítések

Népességi szintű oktatás és tájékoztatás

Számos tevékenység alkalmazható az étrenddel kapcsolatos nyilvános tájékoztatás javítására. Ezek tartalmazzák:

Árképzési stratégiák az egészséges ételek vásárlásának ösztönzésére és az egészségtelen ételek vásárlásának elriasztására

A fogyasztók reagálnak az abszolút és relatív árakra; a vásárlások az árak csökkenésével nőnek, az árak növekedésével pedig csökkennek. A fogyasztók reagálnak a kiegészítő vagy helyettesítő áruk áraira is - ezek a kereslet kereszt-rugalmassága. Például, ha a sörre vonatkozó adó emelkedik, a fogyasztók csökkenthetik a fogyasztást, de borra vagy szeszes italra is áttérnek. Az egészségtelen termékekre kivetett büntetések felhasználhatók a vásárlások elriasztására, az egészséges termékek támogatása pedig a fogyasztás ösztönzésére (Black et al., 2013). Az étkezési utalványok/bélyegek az utóbbi változatai (Guthrie et al., 2007).

A büntetõ adókat széles körben alkalmazták a dohánytermékek vásárlásának elrettentésére (és hatékony, bár méltánytalan módon növelhetik a bevételeket). Nemzetközi szinten a legtöbb ország jövedéki adót alkalmaz a dohánytermékekre. A jövedéki adót általában az x cigarettapálcánként fizetendő összegként határozzák meg (Chaloupka et al., 2010). Az OECD-országokban a dohányadók a cigarettacsomag vételárának 43–80% -át teszik ki. 16 országból 12-ben a dohányadó a vételár több mint 70% -át teszi ki (Egészségügyi Világszervezet, 2013, 9.2.0. Táblázat, IX. Melléklet). Ez egyenértékű az alapár 230–400% közötti büntetőadóval, ami háromszor-ötször olyan drágábbá teszi a cigarettát, mint egyébként. Ez egy komoly politikai platform.