Vastagbélrák, valamint vörös és feldolgozott hús fogyasztása: közepes, ritka vagy jól sikerült asszociáció?

Felülvizsgálati cikk

Teljes cikk
Ábrák és adatok
Hivatkozások
Idézetek
Metrikák
Engedélyezés
Újranyomtatások és engedélyek
PDF

Absztrakt

Bevezetés

Ennélfogva e felülvizsgálat során a középpontban a vastagbélrák incidenciájának, valamint a vörös és a feldolgozott húsfogyasztási szokásoknak a dél-afrikaiak körében történő vizsgálata áll. Ezt követi az IARC rákkeltő anyagok osztályozásának értelmezése, valamint a vörös és a feldolgozott hús meghatározása. A vörös és a feldolgozott hús fogyasztására, valamint a rákkeltő hatás fokozott kockázatával járó főzési módszerekre vonatkozó jelenlegi ajánlásokat áttekintjük, majd megvitatjuk a karcinogenezisért felelős vegyületek és mechanizmusokat. Ezt követi a vegetáriánus étrend népszerűsítésének megvalósíthatóságának értékelése a vastagbélrák megelőzése érdekében.

A vastagbélrák előfordulása a dél-afrikaiak körében

A kolorektális rák előfordulási gyakoriságának 2010. évi statisztikája a Nemzeti Rákregiszter által kiadott SA-k között a vastagbélrák kialakulásának életében fennálló kockázatát férfiak és nők körében 1: 114, illetve 1: 182-ként dokumentálta. 3 A legmagasabb faji és nemi életspecifikus kockázatot a színes nőknél (1:94) dokumentálták, majd a fehér nőstények (1:94), a színes férfiak (1:68) és az ázsiai férfiak (1:58) következtek. 3

A vastagbélrák a hetedik leggyakoribb újonnan szövettanilag diagnosztizált rák volt a dél-afrikai (SA) férfiak körében, majd a nőknél a hatodik pozíció következett. Az ázsiai férfiak és nők között a vastagbélrák volt a második leggyakrabban szövettanilag diagnosztizált rák, amely az összes rák 13,6% -át, illetve 7,39% -át tette ki. A fekete férfiak és nők körében csak a megerősített rákos megbetegedések 3,8% -át és 2,5% -át tette ki. A fehér nőstényeknek nagyobb volt az újonnan diagnosztizált vastagbélrák aránya, mint a férfiaknál, 5,2%, szemben a 4,8% -kal. 3 Stefan 4 elmagyarázza, hogy a fenti fajspecifikus vastagbélrák-statisztikák változása a genetikai, az étrend, a kultúra, az életmód és a testmozgási szokások sokféleségének tulajdonítható. Ezért nem meglepő, hogy a vastagbélrák kockázatának összehasonlítása az egészséges középkorú afroamerikaiak (65: 100 000) és a vidéki SA-k között (5 Bár a fenti statisztikák szerénynek tűnnek, fontosak lehetnek a jövőbeni közegészségügyi üzenetek szempontjából, amikor a növekvő urbanizációra reflektálnak., az akkulturáció és az örökbefogadás A nyugati étkezési szokásokat sok SA.

Dél-afrikai vörös és feldolgozott húsfogyasztási szokások

A Globális Mezőgazdasági Információs Hálózat (GAIN) jelentése 6 kimondta, hogy az elmúlt két évtizedben az állandó gazdasági növekedés és az SA-k átlagos jövedelmének növekedése a húsfogyasztási szokások gyors növekedését eredményezte. Bár ebben a jelentésben említést tesznek a marhahús, baromfi, sertés és bárány fogyasztásáról, a feldolgozott húsra nem hivatkoztak. A húsfogyasztás növekedése az osztály mobilitásával magyarázható, amely jelenség a középosztálybeli fogyasztóként besorolt SA-k arányának növekedésével függ össze. A vörös húsfogyasztás növekedése azonban mérsékeltnek mondható a csirkéhez viszonyítva. 6 Ez utóbbi tendenciát tükrözi az SA élelmiszer-fogyasztási vizsgálatokról szóló jelentés, amely meghatározza a leggyakrabban fogyasztott ételek átlagos bevitelét. Megállapítások szerint az 1–9 éves gyermekek körében a csirkét fogyasztották a tizedik leggyakrabban, míg a 10 éves és idősebbek között a kilencedik leggyakrabban fogyasztott. 7

A rákkeltő hatás osztályozása és értelmezése

Az IARC monográfiái által alkalmazott rákkeltő szerek osztályozását az 1. táblázat mutatja be, és tudományos megítélésen alapul, amely tükrözi az emberen és kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok erősségét, valamint a mechanisztikus és egyéb releváns adatokat. 13,14

Online közzététel:

1. táblázat: A rákkeltő anyagok osztályozása és leírása

A feldolgozott hús 1. csoportba sorolt osztályozását és annak karcinogenitását a vastagbélrák kialakulásához viszonyítva akkor alkalmazzák, ha elegendő, meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az emberi karcinogenitásra vonatkozóan, ez azt jelenti, hogy epidemiológiai vizsgálatokon alapuló meggyőző bizonyítékok vannak, amelyek a kitett emberek. 2,15

A vörös hús 2A csoportos osztályozása és a „korlátozott” kifejezés használata korlátozott bizonyítékokra vonatkozik epidemiológiai vizsgálatokból, amelyek pozitív összefüggéseket mutatnak a vörös hús fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Ezenkívül erős mechanisztikus bizonyíték van erre a kapcsolatra és a vastagbélrák kialakulására. Nem zárható ki azonban a megfigyelés egyéb magyarázata, beleértve a véletlenszerűséget, az elfogultságot vagy a zavaró tényezőket. 2,15

A vastagbélrák kockázatának és a kapcsolódó rákkeltőknek az embereknél elegendő bizonyítékkal történő összehasonlításakor, szemben a korlátozott bizonyítékokkal (2. táblázat), a feldolgozott hús szorosan összefügg a vastagbélrákkal, míg a vörös hús fogyasztása korlátozott bizonyítékokon alapszik. 16.

Online közzététel:

2. táblázat: Vastagbélrák és a kapcsolódó rákkeltő szerek

A feldolgozott hús besorolása a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett nem jelenti azt, hogy egyformán rákkeltőek lennének. A kockázat szintjének értékelése helyett csupán a rákkeltő anyaggal kapcsolatos tudományos bizonyítékok leírását írja le. 15 A betegség terhe a népesség egészségi állapotának kvantitatív mértéke, amely a halálozásra és morbiditásra, valamint a populáció helyreállítására vonatkozó információkat használja fel. 17 A globális betegségterhelés projekt legfrissebb becslései szerint világszerte évente 34 000 rákos haláleset tulajdonítható a magas feldolgozott húsú étrendeknek. Noha a vörös hús még nem bizonyult rákkeltő anyagként, ha a jelentett összefüggések ok-okozati tényezőknek bizonyulnak, a becslések szerint a vörös húsban gazdag étrend évente 50 000 globális halálesetet okozhat. Ezzel szemben évente körülbelül egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 000-et az alkoholfogyasztás, több mint 200 000-et a légszennyezés okozhat. 15

A vörös és a feldolgozott hús és a vastagbélrák kialakulása közötti fenti összefüggésről az IARC sajtóközleményében számoltak be. 1 Ezt követően a WHO jelezte, hogy a sajtóközleményből eredő számos kérdés, aggodalomra adandó kérdés és egyértelműsítés iránti kérelem miatt kérdéseket és válaszokat tartalmazó dokumentumot tettek közzé, 15 az IARC Lancet Oncology monográfiai munkacsoportjának közleménye alapján. . 2 A WHO által kiadott kérdések és válaszok áttekintése során 15 nyilvánvalóvá vált, hogy az IARC jelentés mely szempontjai vetették fel a legtöbb kérdést és kérdést. Ezért ezeknek a szempontoknak a részletes megvitatása következik.

A vörös és a feldolgozott hús meghatározása

A vörös és a feldolgozott húsra való hivatkozáskor a 3. táblázatban felsorolt hús és húsipari termékek egyértelműsítés céljából felhasználhatók. 1,2,15,18

Online közzététel:

3. táblázat: A vörös hús és a feldolgozott hús osztályozása

Feltételezzük, hogy a feldolgozott húsokat, például a polóniát, az oroszokat és a fehérmájat, amelyet a Sowetan születése húsz kohortba 8 említ, sok SA fogyaszt. Noha nem szerepeltek a feldolgozott hús nemzetközi osztályozásában, az 1,2,15,19,20 a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó dél-afrikai nemzeti szabványok (SANS) áttekintésekor 21 nyilvánvaló, hogy ezek a termékek felvehetők az osztályozásba.

Az elfogyasztott hús mennyisége a vastagbélrák kockázatához viszonyítva

A vastagbélrák kockázatának növekedése általában az elfogyasztott feldolgozott hús mennyiségével volt összefüggésben. Tíz vizsgálat adatainak meta-elemzése azt becsülte, hogy a napi szinten elfogyasztott 50 gramm feldolgozott hús után a vastagbélrák kockázata 18% -kal nőtt. 1,15,18,22 Azt is megállapították, hogy a vastagbélrák kockázata lineáris módon nőtt a vörös és a feldolgozott hús fogyasztásának, vagyis a teljes húsbevitel növekedésével, körülbelül 140 g/nap értékkel. Ezen a szinten túl a kockázat növekedése kevésbé volt szembetűnő. Azokban a vizsgálatokban, amelyek a teljes húsbevitel (vörös és/vagy feldolgozott hús) kockázatát elemezték, a vastagbélrák kockázata 22% -ra nőtt a napi 20 g és 140 g/nap közötti bevitel mellett, amely után a növekedés stabil lett. 18 A rák és táplálkozás európai prospektív vizsgálatának (EPIC) tanulmányának eredményei 35% -kal növelték a vastagbélrák kockázatát, ha napi több mint 160 g vörös és feldolgozott húst fogyasztottak, szemben a napi kevesebb mint 20 g-mal. 23

A vörös hús fogyasztásával járó rákkockázatot nehezebb megbecsülni, mivel a vörös hús fogyasztását a vastagbélrákkal összekapcsoló rendelkezésre álló bizonyítékok nem olyan erősek. Ha azonban a vörös hús fogyasztása és a vastagbélrák közötti összefüggés ok-okozati tényezőnek bizonyul, akkor azt javasoljuk, hogy a vastagbélrák kialakulásának kockázata 17% -kal növekedjen minden napi 100 g-os adag után. 15,18,22 Mivel az IARC jelentésében a rák kockázatának növekedése összefüggésben állt az elfogyasztott hús mennyiségével, a rendelkezésre álló adatok nem engedték következtetni a biztonságos szint létezését. 15

A karcinogenitással összefüggő mechanizmus

Noha nincs egyértelműség a vastagbél karcinogenezisében szerepet játszó mechanizmus tekintetében, a bizonyítékok rámutatnak bizonyos vegyületekre, amelyek megtalálhatók magában a húsban és a feldolgozott húsban is. 2, 15 A vörös hús olyan vegyületekből áll, mint a hem-vas (HI), amely megkönnyíti az N-nitrozo-vegyületek (NOC) endogén képződését, például a nitrozilezett haem-vas, 24,30 katalizálja a gyomor-bél traktus természetes prekurzorainak képződését (GI), 2,20,25,26, valamint a GI lipidperoxidációja révén. 2,18 Ezenkívül a HI oxidatív stresszt, 26 kolonocita proliferációt indukálhat a lipid-peroxidációs útvonalon keresztül, 17,20,28, és genotoxikus szabad gyökök termelését indukálja a vastagbél áramában. 26.

A feldolgozás és főzés során képződő rákkeltő vegyületek közé tartoznak a NOC-k és a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-k). 2,15,26,29 NOC-t exogén módon vezetnek be a 20, 29 tartósítási folyamat során hozzáadott nitrátokból és nitritekből, de kialakíthatók endogén módon 20, 26, 29 is, amint arra korábban utaltunk. A feldolgozott húsban a HI nitrozilezett, mivel a gyógyító só nitrátot vagy nitritet tartalmaz. Bizonyíték van arra, hogy a nitrozilezett HI elősegíti a karcinogenezist olyan dózisokban, amelyek ötször-hatszor alacsonyabbak, mint a nem-nitrozilezett HI. 14

Vörös vagy feldolgozott hús főzése magas hőmérsékleten, például serpenyőben történő sütés vagy nyílt lángon történő közvetlen grillezés során mutagéneket, például PAH-kat és heterociklusos aromás aminokat (HAA) eredményez, 2,15,19,20,38, más élelmiszerekben is megtalálható, cigarettafüst és az autó kipufogógázai. A 2, 15 HAA genotoxikus, és a HAA-k átalakulása genotoxikus metabolitokká az aminosavak és a magas főzési hőmérsékleten reagáló kreatinin következtében magasabb az embernél, mint a kísérleti állatoknál, például rágcsálóknál. 2 HAA DNS-alkilező ágenssé válik, és különféle metabolizáló enzimekkel történő aktiválás után DNS-mutációkat indukál. 20 A bélmikrobiote alkalmazkodik a húsbevitelhez és a HAA-hoz. Ennek eredményeként a HAA-k genotoxikusabbak lehetnek a magas húsfogyasztásúaknál. A hús és a fenotípus kölcsönhatásait vizsgáló vizsgálatok többsége azonban nem meggyőző. Valószínű azonban, hogy a jól elkészített vörös hús felületén található hő okozta mutagének a vastagbélrákot okozhatják a genetikai hajlamúaknál. 26.

A NOC-k, PAH-k és HAA-k genotoxikusnak tekinthetők, ha közvetlenül a DNS-re hatnak, pontmutációkat, deléciókat és inszerciókat okozva. 17 Azonban kevés közvetlen bizonyíték van arra, hogy ez a húsfogyasztást követően következik be. 2 A HI (de a vas egyéb formái nem), a NOC, HAA és PAH magas fogyasztása a vastagbéldaganatok fokozott kockázatával jár, bár néhány kivételtől eltekintve. 19,29 A NOC-k és a HAA-k metabolizmusának genetikai eltérései megváltoztathatják a vörös hús fogyasztása és a vastagbélrák kialakulásának kockázata közötti kapcsolatot. 19 Jelentősen alátámasztó mechanisztikus bizonyítékok vannak azonban a vastagbél karcinogenezisében szerepet játszó HI, NOC és HAA szerepéről. 19,31,32 A vörös hús magas fogyasztása (300–420 g/nap) megnövelte a feltételezhetően NOC-ból származó DNS-adduktok szintjét exfoliált vastagbélsejtekben vagy rektális biopsziákban. 31, 32

A főzési módszerek hatása a rákkeltő hatásra

Jelenlegi közegészségügyi ajánlások a vastagbélrák kockázatának csökkentésére

Az IARC által végzett értékelés megerősíti a WHO korábbi ajánlását, miszerint a vörös húst fogyasztóknak mérsékelten kell fogyasztaniuk a feldolgozott húst a vastagbélrák kockázatának csökkentése érdekében. Más étrendi irányelvek szintén javasolják a vörös vagy a feldolgozott hús fogyasztásának korlátozását, de elsősorban a zsír- és nátrium bevitel csökkentésére összpontosítanak, mint a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás kockázati tényezőire. Ezért a rákkockázat kezelésére vonatkozó ajánlások megfontolhatják egy olyan iránymutatás bevezetését, amely elősegíti a vörös vagy a feldolgozott hús fogyasztásának csökkentését mindaddig, amíg nem dolgoznak ki kifejezetten a rákmegelőzéssel kapcsolatos aktualizált irányelveket. 15

A World Cancer Research Fund (WCRF) és az American Institute for Cancer Research (AICR) ajánlásai szerint a vörös hús fogyasztását kevesebb, mint 500 g/hétre kell korlátozni, és a feldolgozott hús (0 g/hét) kerülni kell. Ezeknek a korlátoknak a megválasztását azonban a jelentés nem támasztotta alá egyértelműen. 29 A rák elleni 4. kódex munkacsoportja ajánlásokat dolgozott ki a rák kockázatának csökkentése érdekében. Az egészséges étrend fogyasztásával kapcsolatos irányelv ajánlást tartalmaz: „kerülje a feldolgozott húst; korlátozza a vörös húst és a sós ételeket ”. 36

Az élelmiszer-alapú étrendi útmutató az SA számára, amely a hús fogyasztására utal 37 azt javasolja, hogy heti 560 g vörös hús ne fogyasszon többet. Ez 80–90 g napi bevitelnek felel meg. A feldolgozott hús fogyasztására vonatkozóan azonban nincsenek iránymutatások és ajánlások.

A vörös és a feldolgozott hús kerülése

Következtetés

Az IARC nemrégiben készített áttekintése, amely a vörös és a feldolgozott hús fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása közötti kapcsolatot vizsgálta, újból felkeltette az érdeklődését, amikor a vörös húst valószínű oknak nevezték, míg a feldolgozott húst rákkeltőnek minősítették. Bár a rák kialakulásához hozzájáruló tényezők multifaktoriálisak, a vastagbélrák helyi előfordulását, valamint a húsfogyasztási szokásokat rendszeresen értékelni kell, mint olyan átmeneti fejlődő országot, mint Dél-Afrika, amelyet az urbanizáció, a táplálkozási átmenet és a nyugati életmód elfogadása. Egy másik tényező, amely befolyásolhatja az SA-k étkezési szokásait, az élelmiszerárak. Mivel a feldolgozott hús általában olcsóbb, mint a vörös hús és a csirke, a helyi élelmiszer-alapú táplálkozási irányelveket is rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy bizonyítékokon alapuljanak és összhangban legyenek az étkezési szokások változó étkezési szokásaival.