Hormonális és táplálkozási tényezők az akne vulgarisban a kontrollokkal szemben

Kutatási cikk/jelentés

Teljes cikk
Ábrák és adatok
Hivatkozások
Idézetek
Metrikák
Engedélyezés
Újranyomtatások és engedélyek
PDF

ABSZTRAKT

Háttér: A vulgaris pattanás egy gyulladásos bőrbetegség, amelynek patogenezise még nem teljesen ismert. Ebben az ellenőrzött vizsgálatban a pattanásos vulgaris betegeket számos lehetséges patogén tényező szempontjából értékeltük, például D-vitamin-hiány, vegán étrend, megnövekedett testtömeg-index (BMI) és pozitív anti-transzglutamináz antitest. Mód: Egy családorvosi rendelőben 10 év eredményeit vetítettük át akne vulgaris diagnosztizált betegek esetében. Az arra jogosult alanyokban adatokat gyűjtöttünk a 25-hidroxil-vitamin-D szintről, a BMI-ről, az étrendi preferenciáról és a szérum IgA szöveti transzglutamináz-szintről. A kontrollok életkor- (+/− 12 hónap) és nemnek megfelelő betegek voltak, akiket a vizsgálati időszakban láttak a vulgaris pattanások diagnosztizálása nélkül. Eredmények: 453 betegnek diagnosztizálták a vulgaris pattanást a vizsgálati időszak alatt. A kontrollokkal összehasonlítva jelentős összefüggéseket találtunk a D-vitamin-hiány (4,0U/ml) és az acne vulgaris diagnózisa között. Következtetések: Vizsgálatunk fontos információkat ad az irodalom jelenlegi állományához e komplex multifaktoriális betegség patogenezisének tisztázása érdekében.

Bevezetés

Az akne vulgaris a pilosebaceus egység krónikus gyulladásos rendellenessége, amely jellemzően a hormonálisan reagáló faggyúmirigyek nagy sűrűségű területeit érinti, mint például az arc, a nyak, a mellkas, a felső hát és a felkar.

A patogenezis összetett, és továbbra is hiányosan érthető. Úgy tűnik, hogy follikuláris hiperkeratinizáció, faggyútermelés, Propionibacterium acnes és gyulladás jár. 1 Olyan tényezők szerepe alakul ki, mint a D-vitamin, az étrend, az elhízás és az autoinflammation.

In vitro kimutatták, hogy a D-vitamin szabályozza a keratinociták és a sebociták szaporodását és differenciálódását, és komedogénellenes tulajdonságokkal is rendelkezhet. Néhány kis kohorszban kimutatták az acne vulgaris és a D-vitamin hiány közötti összefüggéseket. 2 - 4

Az étrend akne patogenezisére gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok nem voltak meggyőzőek, és főként specifikus élelmiszerekre (pl. Tej), 5 - 7 összpontosítottak, amelyek mesterségesek lehetnek az étrend kategóriája helyett. A testtömeg-index (BMI) és a pattanások közötti kapcsolat korlátozott figyelmet kapott és továbbra is bizonytalan.

A szöveti transzglutamináz antitest (anti-TTG) egy szérum autoantitest, amelyet elsősorban a lisztérzékenység diagnosztizálásában használnak. Az TTG-ellenes pozitivitás társult D-vitamin-hiányhoz a lisztérzékenységben, és számos más autoinflammatorikus állapotban is megfigyelhető volt. 8 - 10

A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy van-e összefüggés a szérum D-vitamin szintje, a vegán étrend, a megnövekedett BMI és/vagy anti-TTG és az akne vulgaris között ausztrál nagy populációban.

Eredmények

453 beteget (205 férfit és 248 nőt) vontak be a vizsgálatba, átlagos életkoruk 22,8 év volt. A kontroll csoport 101 férfit és 149 nőt tartalmazott, átlagéletkoruk 23,1 év volt. A szérum D-vitamin szintjét, az étrendet, a testtömeg-indexet és a pozitív szöveti transzglutamináz antitesteket mindkét csoportra az 1. táblázat részletezi.

Online közzététel:

1. táblázat: Hormonális és étrendi tényezők pattanásos betegeknél vs kontrollok.

A D-vitamin-hiány és a pozitív szöveti transzglutamináz együttélése a páciensekben a kontrollokhoz viszonyítva statisztikailag szignifikáns volt (chi 2 (1) = 5,10, Fisher pontos = 0,042). A mért tényezők között más szignifikáns összefüggés nem volt.

Az eredmények (1. táblázat) statisztikailag szignifikáns különbséget mutattak a pattanások és a D-vitamin-hiány kontrollcsoportjai között (chi 2 (1) = 22,62, o 2 (1) = 8,29, p = 0,004). A különbség a vegán étrend esetében nem volt szignifikáns (chi 2 (1) = 2,3, o = 0,1297) vagy megnövekedett BMI (chi 2 (1) = 0,17, o = 0,6798).

Amikor a faktorok összes lehetséges kombinációját értékelték az acne vulgaris és a kontrollok közötti összefüggés szempontjából, csak a pozitív szöveti transzglutamináz antitesttel jelentkező D-vitamin-hiány volt statisztikailag szignifikáns (chi2 (1) = 5,89, Fisher-pontos = 0,041).

Vita

Magasabb D-vitamin-hiány előfordulását tapasztaltuk a betegeknél a kontrollokhoz képest, amiről korábban kisebb sorozatokban számoltak be. Kimutatták, hogy a D-vitamin pótlása javítja a pattanások gyulladását. Molekuláris szinten van konzisztencia, ahol a D-vitaminról kimutatták, hogy csökkenti a szérum gyulladásos biomarker expresszióját (pl. IL-6, IL-8, MMP-9) és gátolja a P akne által indukált Th-17 differenciálódás csökkent IL-17 expresszióval, valamint antimikrobiális peptid termelést indukál a sebocytákban. 11 - 13 A D-vitamin-hiány és az anti-TTG közötti összefüggést a gyulladt bélhám teljes felszívódásának a magyarázata magyarázza.

A pattanásos betegek több mint kétszer olyan eséllyel rendelkeztek nem vegán étrenddel, mint a kontrollok. A vegán étrend alapvetően nem tartalmaz tejet és általában alacsonyabb glikémiás indexű ételeket tartalmaz. Több tanulmány összefüggést mutatott ki a pattanások és a tejbevitel között. 5 - 7 Az alacsony glikémiás terhelések metforminnal vagy anélkül együtt jártak a pattanásos elváltozások számának nagyobb csökkenésével a magas terhelésekhez képest. 14, 15 A tejfogyasztást és a magas glikémiás terhelést függetlenül összefüggésbe hozták az 1-es szérum inzulin növekedési faktor megnövekedett szintjével, amely lehetséges mechanizmust kínál. 16 - 19

Nem találtunk szignifikáns összefüggést a megnövekedett BMI és az acne vulgaris között. A múltbeli tanulmányok ezen a kapcsolatban változtak. Pozitív összefüggéseket találtak az alacsony BMI és a pattanások csökkent kockázatának, valamint a növekvő BMI és a megnövekedett kockázat között. Kimutatták, hogy a D-vitamin-hiány nagyobb arányban fordul elő elhízásban a kontrollokhoz képest, valószínűleg az étrendi és a bőrből származó biohasznosulás csökkenése miatt a testzsír rekeszekben történő lerakódás miatt. 22 Megállapításaink alapján úgy tűnik, hogy a D-vitamin-hiány akne patogenezisére gyakorolt bármilyen hatása független a BMI-től.

Az elmúlt években a vulgaris pattanásokat egyre inkább a különböző autoinflammatorikus szindrómák (pl. PAPA, PASH) tüneteként írják le. 23 - 26 Az autoinflammatorikus betegségeket öröklési minta jelenléte és szabályozatlan veleszületett immunitás jelzi. A patogenezist nem teljesen értik, de azt feltételezik, hogy elsősorban az abnormális interleukin-1 jelátvitel közvetíti.27 Ez a mechanizmus további támogatást kapott az IL-1 antagonistákkal végzett sikeres kezelésből. 28.

A lisztérzékenység számos autoimmun betegséggel társult, és az autoinflammatorikus betegségek átfedésben vannak, sőt utánozhatják az autoimmun betegségeket. 29 A veleszületett immunitásról kimutatták, hogy fontos szerepet játszik a cöliákia patogenezisében, és erre szükség lehet a gliadin-specifikus T-sejt válasz kiváltásához genetikailag hajlamos egyéneknél. 30 Anti-TTG-pozitív lisztérzékenység társult a pattanások diagnózisával egyetlen vizsgálatban. A jövőbeli tanulmányok jobban felfedezhetik ezt az összefüggést a D-vitamin-hiány kizárása után.

Vizsgálatunkat korlátozza retrospektivitása. A pácienseket egyszerűen vegán étrenddel vagy nem vegánként kategorizáltuk. Különféle vegán étrendek léteznek, amelyek különböző típusú ételeket tartalmaznak. Emiatt a vegán étrend altípusainak lebontása felvilágosítóbbnak bizonyult. Ezt a tanulmányt kifogásolhatják azért is, mert nem erősítették meg a pattanások diagnózisát egy bőrgyógyásznál, azonban a háziorvosok bizonyították, hogy egyenértékűek a bőrgyógyászokkal számos gyakori bőrdiagnózis diagnosztizálásában, beleértve a pattanásokat is. 32

Eredményeink megerősítik a D-vitamint és az étrendi tényezőket, mint potenciálisan patogén szereplőket a klinikailag nyilvánvaló pattanásokban. Ezenkívül bemutatunk egy új összefüggést a szöveti transzglutamináz antitest és a pattanások között, amelyek egymástól függetlenül vagy a D-vitamin státusától függően működhetnek. Ez, a többi azonosított társulásunkkal együtt, prospektív módon további vizsgálatot igényel nagyobb kohorszokban. Hitelesnek adjuk az akne vulgarist, mint egy nagyon összetett, patogenezissel járó betegséget.

Anyagok és metódusok

Retrospektíven átvilágítottuk a felvételeket 2008 januárjától 2017 májusáig egy családorvosi rendelőben egymást követő, 16 éves vagy annál idősebb, acne vulgaris diagnosztizált betegek számára, akik elsősorban a bőrükről mutattak be információkat. Ebben a populációban a BMI és a 25-hidroxi-D-vitamin szintjét a pattanások diagnózisától számított egy hónapon belül regisztrálták. A D-vitamin tesztet az általános egészségügyi szűrés részeként hajtották végre. A D-vitamin-hiány 30 kg/m 2 volt, és a szöveti transzglutamináz antitestszint> 4,0 U/ml pozitívnak tekinthető.

A kontrollok életkor- (+/− 12 hónap) és nemnek megfelelő betegek voltak, akiket a vizsgálati időszak alatt láttak, anélkül, hogy a vulgáris pattanások diagnosztizálták volna a wellness-ellenőrzéseket. A betegeket kizártuk, ha terápiás beavatkozásaik voltak (3 hónapon belül), amelyek befolyásolhatták a D-vitamin szintjét, beleértve a biszfoszfonátokat, a szisztémás kortikoszteroidokat, a D-vitamint vagy a kalciumpótlást vagy az IgA-hiányt.

A statisztikai elemzéseket a STATA V14.2 alkalmazásával végeztük. Pearson khi-négyzetét és Fisher pontos tesztjeit használtuk a beteg és a kontroll csoport adatainak statisztikai elemzésére. P-értékek az 1. táblázatban. Hormonális és étrendi tényezők pattanásos betegeknél vs kontrollok.