Teljes testzsírtartalom a BMI-vel szemben 4 éves egészséges svéd gyermekeknél

1 Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Tanszék, Linköpingi Egyetem, 581 85 Linköping, Svédország

testzsírtartalom

2 Biotudományi és Táplálkozási Tanszék, Karolinska Intézet, Novum, 141 83 Huddinge, Svédország

Absztrakt

A gyermekkori túlsúlyt és elhízást, amely világszerte problémát jelent, általában a BMI (testtömeg-index) segítségével azonosítják. A BMI ezen alkalmazását azonban alig vizsgálták 5 év alatti gyermekeknél, a testösszetétel értékelésére szolgáló megfelelő módszerek hiánya miatt. Ezért a 4,4 éves fiúk és lányok vizsgálatához légszűrő pletizmográfiát (ADP) használtunk, mivel ez a módszer pontos kisgyermekeknél, ha elfogadják a mérés követelményeit. A cél a BMI és a testzsír közötti kapcsolat elemzése volt ezeknél a gyermekeknél. A testösszetételt a mérési foglalkozásra behozott 84 gyermek közül 76-nál (43 fiú, 33 lány) értékelték. Fiúk és lányok voltak benne

% testzsír, ill. A túlsúlyos BMI-alapú elválasztások nem tudták hatékonyan azonosítani a magas testzsírtartalmú gyermekeket. Jelentős (

) korreláció a BMI és a testzsír között (%). Összegzésként elmondható, hogy a testösszetétel ADP segítségével történő sikeres értékeléséhez kapcsolódó követelményeket a legtöbb 4 éves gyermek elfogadta. Továbbá a túlsúlyos BMI-alapú elválasztások nem azonosították hatékonyan a magas testzsírtartalmú gyermekeket, és a BMI ebben a korcsoportban a testzsír variációjának (%) csak kis hányadát magyarázta.

1. Bemutatkozás

2. Tantárgyak és módszerek

2.1. Tárgyak

Azok a szülők, akik gyermekeikkel együtt vettek részt (

) egy korábbi tanulmányban [11] arra kérték, hogy engedjék gyermekeiket részt venni a jelen vizsgálatban, és 84 szülőpárt fogadtak el. A linköpingi kutatási etikai bizottság jóváhagyta a tanulmányt.

2.2. Test felépítés

A test térfogatát és sűrűségét, valamint a testzsírokat ADP-vel értékeltük az 5.2.0 szoftveres gyermekgyógyászati ​​opcióval (Bod Pod Body Composition System, COSMED USA) [10]. Ebben az eljárásban a testtömeget elektronikus mérleg segítségével mérik, a test térfogatát pedig egy zárt kamrában értékelik, a nyomás és a térfogat viszonyát felhasználva. A mérés elve megegyezik a felnőttekével [13]. A térfogatméréseket azonban mindig három példányban és szigorúan a gyártó utasításainak megfelelően végezték. A felületi artefaktum és a mellkasi gáz térfogatának korrekcióját és a testösszetétel számítását Fields és Allison leírása szerint végeztük [10].

2.3. Súly állapota

A fiúk és a lányok BMI-jét (kg/m 2) kiszámítottuk. A túlsúlyt a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport [6] szerint értékelték az életkorra és nemre jellemző határértékek alkalmazásával.

2.4. Statisztikai analízis

Lineáris regressziós analízist alkalmaztunk. Kiszámítottuk a Pearson-korrelációs együtthatót, és szignifikancia szempontjából teszteltük. Mintanagyságunk () elegendő volt ahhoz, hogy a BMI és a testzsír (%) közötti korrelációt 0,28-ként szignifikánsnak () állapítsuk meg 0,8-as erővel. A korrelációs együtthatók összehasonlítása Fisher-en alapult

átalakítás. A jelentőséget (kétoldalas) akkor fogadták el .

3. Eredmények

A testösszetételt 76 gyermeknél sikerült sikeresen mérni, ami a vizsgálatra hozott gyermekek 90% -ának felel meg. Ezeket a gyermekeket az 1. táblázat ismerteti. Meg kell jegyezni, hogy súlyuk és magasságuk összehasonlítható a svéd referencia adatokkal, amint azt a táblázatban megadott pontszámok mutatják. Az 1. ábra a fiúk (a) és a lányok (b) testtömegének arányát mutatja a testzsírhoz viszonyítva (%) a vizsgálatban, a túlsúlyos életkorra és nemre jellemző megfelelő elválasztásokkal együtt. Nyilvánvaló, hogy a magas testzsírtartalmú gyermekek BMI-je alacsonyabb lehet a túlsúlyos határérték alatt, és azoknál a gyermekeknél, akiknél a BMI meghaladja ezt a határértéket, viszonylag alacsony a testzsírtartalom. Például a 15 és 16 közötti BMI-vel rendelkező gyermekek testzsírtartalma 14,3 és 32,5% között mozgott. BMI

szignifikánsan, de gyengén korreláltak a fiúkban (,

, a lányokban (,) és a nemekben együttvéve (,. A fiúk és a lányok korrelációs együtthatói nem különböztek szignifikánsan.

a teljes testzsírhoz viszonyítva (%)

egészséges svéd 4 éves gyermekeknél a túlsúlyos életkor- és nemspecifikus elválasztásokhoz viszonyítva [6], a) fiúk (

) túlsúllyal 17,47, b) lányok (

4. Megbeszélés

Ebben a 4 éves fiúk és lányok tanulmányában azt találtuk, hogy a legtöbb gyermek elfogadta az ADP mérésének követelményeit, és hogy a túlsúlyos BMI-alapú elválasztások nem azonosították hatékonyan a magas testzsírtartalmú gyermekeket. Gyenge, de szignifikáns összefüggést találtunk fiúk és lányok BMI és testzsírosság között is.

Vizsgálatunkban a szüleik által kivizsgálásra kerülő gyermekek nagy hányada ADP-vel mérhető volt. Fontos kiemelni, hogy ezek a szülők meglehetősen speciális csoportot képviseltek, mivel korábban már vállalták, hogy részt vesznek egy tanulmányban [11], amikor gyermekeik újszülöttek voltak. Ezért egy kiválasztott csoportot képviseltek, amely meglehetősen pozitívan viszonyult a kutatásban való részvételhez. Másrészt többségük, az apák és az anyák is, szakmailag aktívak voltak elfoglaltságok mellett, ami csökkentheti a gyermekeikkel való részvétel lehetőségét a vizsgálatban. Ezért szülőpopulációnk nem feltétlenül hasonlítható össze más szülőpopulációkkal abban az arányban, hogy hajlandóak elfogadni a tanulmányokban való részvételt. Ezen megfontolások ellenére fontos megjegyezni, hogy a gyermekminta súlyunk és testmagasságuk szempontjából általában hasonló, mint az egészséges svéd gyermekeké. Összegzésként elmondható, hogy tanulmányunk kimutatta, hogy az egészséges 4 éves gyermekek nagy része, akiket szüleik hoznak mérési foglalkozásra, elfogadják az ADP technika követelményeit.

Összegzésképpen elmondható, hogy a testösszetételnek az ADP - egy érvényes testösszetételi módszer - sikeres értékelésével kapcsolatos követelményeket a legtöbb 4 éves gyermek elfogadta. Ezért ez a módszer hasznos kiegészítője lehet a BMI-nek a túlsúlytal és az elhízással kapcsolatos vizsgálatokban ebben a korcsoportban. Továbbá tanulmányunk kimutatta, hogy a túlsúlyos BMI-alapú cut-offok nem azonosítják hatékonyan a 4 éves, magas testzsírtartalmú gyermekeket, és hogy a BMI ebben a korban a testzsír variációjának csak kis hányadát magyarázza meg (%) csoport.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a tanulmányt a Svéd Kutatási Tanács 1. sz. Projektjének támogatásai támogatták. 15402, AFA Insurance, a Linköpingi Egyetem Orvostudományi Kar, Östergötland Megyei Tanácsa, a Svéd Táplálkozási Alapítvány, a Lovisa Koronahercegnő Alapítvány és a Délkelet-Svédország Orvosi Kutatási Tanácsa. A szerzők hálásak minden szülőnek és gyermeknek, akik részt vettek a vizsgálatban. A szerzők egyikének sem volt összeférhetetlensége.

Hivatkozások

  1. WHO, http://www.who.int/dietphysicalactivity/childhood/en/.
  2. K. D. Hesketh és K. J. Campbell: „Intervenciók az elhízás megelőzésére 0–5 éves gyermekeknél: az irodalom frissített szisztematikus áttekintése” Elhízottság, köt. 18. sz. 1, p. S27 – S35, 2010. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. Y. Manios, „A„ ToyBox-tanulmány ”elhízásmegelőző program kora gyermekkorban: bevezetés” Elhízás vélemények, köt. 13., 1. melléklet, 2012. 1–2. Oldal. Megtekintés: Google Scholar
  4. M. L. Fitzgibbon, M. R. Stolley, L. Schiffer és mtsai., „Családi hip-hop az egészségre: eredmények eredményei” Elhízottság, 2012. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  5. E. M. Taveras, S. L. Gortmaker, K. H. Hohman és mtsai. „Véletlenszerű, kontrollos vizsgálat az alapellátás javítása érdekében, a gyermekkori elhízás megelőzése és kezelése érdekében az ötös gyermek tanulmányozása”. Gyermekgyógyászati ​​és Serdülőkori Orvosi Levéltár, köt. 165. sz. 8, 714–722., 2011. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. T. J. Cole, M. C. Bellizzi, K. M. Flegal és W. H. Dietz: „A gyermekek túlsúlyának és elhízásának szabványos meghatározásának meghatározása világszerte: nemzetközi felmérés” British Medical Journal, köt. 320. sz. 7244, 1240–1243, 2000. Megtekintés: Google Scholar
  7. I. Larsson, H. B. Forslund, A. K. Lindroos et al., „Testösszetétel az SOS (svéd elhízott alanyok) referencia tanulmányban” International Journal of Obesity, köt. 28. sz. 10, 1317–1324, 2004. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. K. J. Ellis, S. A. Abrams és W. W. Wong: „A gyermekkori elhízás figyelemmel kísérése: a súly/magasság 2 index értékelése” American Journal of Epidemiology, köt. 150. sz. 9, 939–946, 1999. Megtekintés: Google Scholar
  9. D. A. Fields, M. I. Goran és M. A. McCrory: „A testösszetétel értékelése felnőttek és gyermekek légmozgásos pletizmográfiájával: áttekintés” American Journal of Clinical Nutrition, köt. 75. sz. 3, 453–467, 2002. Megtekintés: Google Scholar
  10. D. A. Fields és D. B. Allison: „Légi elmozdulású pletizmografikus gyermekorvosi lehetőség 2–6 éves korban a négy rekeszes modellt használva kritérium módszerként” Elhízottság, köt. 20. sz. 8., 1732–1737., 2012. Megtekintés: Google Scholar
  11. B. Eriksson, M. Löf és E. Forsum: „Teljes testű egészséges csecsemők testösszetétele 1 és 12 hetes korban, levegő kiszorítású pletizmográfiával mérve” Acta Paediatrica, köt. 99. sz. 4, 563–568., 2010. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  12. K. A. Wikland, Z. C. Luo, A. Niklasson és J. Karlberg: „Svéd populációalapú hosszanti referenciaértékek születéstől 18 éves korig a magasság, a súly és a fej kerülete tekintetében”. Acta Paediatrica, köt. 91. sz. 7, 739–754, 2002. Megtekintés: Google Scholar
  13. M. A. McCrory, T. D. Gomez, E. M. Bernauer és P. A. Molé: „Új légmozgatási plethysmograph értékelése az emberi test összetételének mérésére” Orvostudomány és tudomány a sportban és a testmozgásban, köt. 27. sz. 12., 1686–1691., 1995. Megtekintés: Google Scholar
  14. K. M. Flegal, J. A. Shepherd, A. C. Looker et al., „A testzsír százalékának, a testtömeg-indexnek, a derékkörfogatnak és a derék-test arány arányának összehasonlítása felnőtteknél”. American Journal of Clinical Nutrition, köt. 89. sz. 2, 500–508., 2009. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  15. E. W. Demerath és D. A. Fields: „Kihívások a csecsemő testének összetételében” Gyermekgyógyászati ​​kutatás, köt. 72. sz. 3. o. 329., 2012. Megtekintés: Google Scholar