Tojásfogyasztás és az alkoholmentes zsírmájbetegség kockázata

Levelezés: Azita Hekmatdoost, MD, PhD, RD, Klinikai Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Országos Táplálkozási és Élelmiszertechnológiai Kutatóintézet, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, West Arghavan St., Farahzadi Blvd., PO Box: 19395-4741, Teherán 1981619573, Irán. moc.oohay@0002tamkeh_a

Telefon: + 98-21-22360658 Fax: + 98-21-22360657

Absztrakt

A tojásfogyasztás és az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) kialakulásának összefüggésének értékelése.

MÓD

Ezt az esetkontroll-vizsgálatot olyan személyekkel végezték, akiket 2015-ben két teheráni hepatológiai klinikára irányítottak. A vizsgálatba 169 NAFLD-beteg és 782 kontroll vett részt. A tojásfogyasztást validált élelmiszer-gyakorisági kérdőív segítségével becsültük meg. A résztvevőket az előző évi tojásfogyasztás gyakorisága szerint kategorizálták: Kevesebb, mint két tojás hetente, két-három tojás hetente, és négy vagy több tojás hetente.

EREDMÉNYEK

A nyers modellben azok a résztvevők, akik hetente 2-3 tojást fogyasztottak, 3,56-szor nagyobb eséllyel rendelkeztek NAFLD-vel, mint azok, akik hetente kevesebb tojást fogyasztottak (OR: 3,56; 95% CI: 2,35-5,31). A NAFLD ismert kockázati tényezőinek kiigazítása megerősítette ezt a jelentős összefüggést, így az egyének heti két-három tojást fogyasztottak, 3,71-szer nagyobb volt a NAFLD kockázata, mint azoknál, akik hetente kevesebb, mint két tojást ettek (OR: 3,71; 95% CI: 1,91, 7,75).

KÖVETKEZTETÉS

Adataink azt mutatják, hogy a magasabb tojásfogyasztás a szokásos mennyiségben a NAFLD magasabb kockázatával jár.

Alap tipp: Az adatok azt mutatják, hogy a tojásfogyasztás a szokásos használat mellett az alkoholmentes zsírmájbetegség kockázatával jár. A tanulmány esettanulmány-tervezése szerint nem tudja kimutatni az okozati hatást; így ezeket a megállapításokat a jövőbeni prospektív vizsgálatok során meg kell erősíteni, a tojások külön részeivel az etiológiai összefüggések megtalálása érdekében.

BEVEZETÉS

Az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) magában foglalja a májbetegségek spektrumát az egyszerű steatózistól az alkoholmentes steatohepatitisig (NASH), a fibrózisig, a cirrhosisig, sőt a hepatocelluláris carcinomáig is [1]. A NAFLD a krónikus májbetegségek leggyakoribb oka szerte a világon [2], és a metabolikus szindróma máj megnyilvánulásának tekinthető [3]. Az elhízás növekvő előfordulása, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, a dyslipidaemia és végül a metabolikus szindróma miatt sok embert veszélyeztet a NAFLD kialakulásának kockázata a jövőben [4].

Egyre több bizonyíték mutatta, hogy az étrendi tényezők hozzájárulnak a NAFLD patofiziológiájához és kezeléséhez [5-7]. A NAFLD kifejlesztésében szerepet játszó ismert táplálkozási tényezők közül az étrendi koleszterin nagy figyelmet szentelt. Az állatmodellek jelenlegi vizsgálata szerint az étkezési koleszterin-felesleget tekintik a steatohepatitis és a májgyulladás kockázatának kulcsfontosságú tényezőjének [8-10]. A koleszterin hozzáadása az elhízott, cukorbeteg egerek étrendjéhez fokozta a máj szabad koleszterin, a hepatocita apoptózis és a májfibrózis felhalmozódását [11]. Ezenkívül epidemiológiai vizsgálatok foglalkoztak az emelkedett koleszterinbevitel és a NAFLD kockázata vagy súlyossága közötti összefüggéssel [12–14].

Az egyes ételek közül a tojást tekintik az étrendi koleszterin fő forrásának, egy nagy tojás csaknem 210 mg koleszterint tartalmaz; másrészt a tojások gazdag fehérjékben és más tápanyagokban [15], amelyek javíthatják az emberi egészséget. Korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre a tojásfogyasztás és a NAFLD közötti kapcsolatról és annak kockázati tényezőiről, ellentmondásos eredményekkel [16-18]. Ezért a jelen tanulmány célja a tojásfogyasztás és a NAFLD kialakulásának kockázata közötti összefüggés vizsgálata volt.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Résztvevők

A jelen eset-kontroll vizsgálatot olyan személyekkel végezték, akiknek máj ultrahangot végeztek, és 2015-ben Teheránban, Iránban két hepatológiai klinikára utalták. A vizsgálatba 169 NAFLD-beteg és 782 kontroll vett részt. Az esetek olyan NAFLD-s betegek voltak, akiket egy gasztroenterológus diagnosztizált a máj steatosisának az előző havi ultrahangvizsgálaton történő jelenléte alapján, és klinikáinkra utaltak, hogy a Fibroscan ® vizsgálja meg, és a Fibroscan eredményei több mint egy kontrollált csillapítási paraméter pontszámot mutattak. 263, és a fibrózis pontszáma meghaladja a 7. Ezeket a betegeket a kényelmi mintavételi eljárással választották ki. A kontrollokat véletlenszerűen kiválasztott kor és nem szerinti egyeztetett alanyok vették fel a sameklinikából olyan pancreatobilia betegségben szenvedő betegek körében, akiknek ultrahangot végeztek, és nem mutattak máj steatosist. Az egyezés korosztálya 20-40, 40-60 és> 60 éves volt. Az egyes esetek és kontrollok adatait egyszerre gyűjtöttük. A részvétel aránya a vizsgálatban 94% volt az eseteknél és 98% a kontrolloknál. Az összes résztvevő írásos tájékozott beleegyezést kapott. A vizsgálati protokollt a helyi Etikai Felülvizsgálati Bizottság hagyta jóvá.

Az étrendi bevitel értékelése

A betegek étrendi bevitelét egy érvényes és megbízható félkvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőív (FFQ) segítségével értékelték, amely 168 olyan ételt tartalmazott, amelyek normál adagolási arányú ételeket tartalmaznak, ahogy az irániak általában fogyasztják [19]. Az egyes élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát napi, heti vagy havi szinten megkérdőjelezték, és napi bevitelre számították át. Tojásfogyasztás esetén a résztvevőket az előző évi tojásfogyasztás gyakorisága szerint osztályozták: Kevesebb, mint két tojás hetente, két-három tojás hetente, és négy vagy több tojás hetente. Az étrendi tápanyag-bevitelt a NUTRITIONIST V (First Databank, Hearst Corp, San Bruno, CA, Egyesült Államok) alkalmazásával számoltuk ki. Azokat a betegeket, akik az étrendi kérdőívek kevesebb mint 90% -át kitöltötték, és azokat az alanyokat, akik rendkívül alacsony vagy magas energiafogyasztásról számoltak be (5000 kcal/d), kizárták a vizsgálatból [20].

Egyéb változók értékelése

A fizikai aktivitást a metabolikus ekvivalens feladat (MET) kérdőív segítségével értékeltük [21,22]. Kérdőívek segítségével értékelték az egyéb kovariáns információkat, beleértve az életkort, a nemet, a dohányzási szokásokat, az alkoholfogyasztást, a kórtörténetet és a gyógyszerek jelenlegi használatát. Az összes résztvevő súlyát és magasságát megmértük.

Statisztikai analízis

Asztal 1

A vizsgálatban résztvevők kiindulási jellemzői, biokémiai paraméterei és étrendi bevitele alkoholmentes zsírmájbetegségben szenvedő betegek és kontrollcsoport alapján

Esetek (n = 169)	Kontrollok (n = 782)	P érték a
Életkor (év), átlag ± SD	42,65 ± 12,21	43,71 ± 14,52	0,373
Férfi n (%)	81. (47.9.)	314 (40,2)	0,063
BMI (kg/m 2), átlag ± SD	33,19 ± 8,71	27,74 ± 4,495	független t-teszt a kvantitatív változókra és χ 2 teszt a kvalitatív változókra. Az étrendi bevitelt (a teljes energia kivételével) az életkor és a teljes energiafogyasztás függvényében állítottuk be. BMI: Testtömeg-index; MET: Metabolikus egyenértékű feladat; FBS: éhomi vércukorszint; LDL: alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin; HDL: Nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin.

A vizsgált résztvevők alapvető jellemzőit és étrendi bevitelét a tojásfogyasztás kategóriái szerint a 2. táblázat tartalmazza. 2. A heti kettőnél kevesebb tojásfogyasztáshoz képest a magasabb tojásfogyasztás alacsonyabb átlagéletkorhoz, férfi nemhez, jelenlegi dohányzáshoz, nagyobb energiafogyasztáshoz, a szénhidrátból és zsírból származó összes energia alacsonyabb százalékához kapcsolódott. Ezenkívül a nagyobb tojásfogyasztású alanyok hajlamosak voltak több fehérjét, koleszterint, egyszeresen telítetlen zsírokat és vörös/feldolgozott húsokat, de kevésbé telített és többszörösen telítetlen zsírsavakat fogyasztani (2. táblázat).

2. táblázat

A vizsgálatban résztvevők alapvető jellemzői és étrendi bevitele a tojásfogyasztás gyakorisága szerint n (%)

Tojásfogyasztási kategóriák			P érték a
2), átlag ± SD	28,58 ± 5,44	29,60 ± 7,34	28,51 ± 5,87	0,150
Fizikai aktivitás (MET), átlag ± SD	33,99 ± 3,05	33,42 ± 3,21	33,94 ± 2,95	0,136
A jelenlegi dohányosok	155 (26.3)	59 (41.8)	82 (37.3)	A diétás bevitelt (a teljes energia kivételével) az életkor és a teljes energiafogyasztás függvényében állítottuk be. BMI: Testtömeg-index; MET: Metabolikus egyenértékű feladat.

A másodlagos elemzésben hasonló tojás-NAFLD asszociációk voltak nőkben (P-trend 0,001) és férfiakban (P-trend 0,048) (táblázat (3. táblázat 3).

3. táblázat

Az alkoholmentes zsíros májbetegségek esélyaránya a tojásfogyasztás szerint, nemek szerint rétegezve

Többváltozós korrigált modell a
Tojásfogyasztás	Női	Férfi
a Az életkor, az energiafogyasztás, a testtömeg-index, a cukorbetegség, a dohányzás és a fizikai aktivitás alapján igazítva.

A NAFLD többváltozós korrigált esélyhányadosát a tojásfogyasztási kategóriák alapján az 1. ábra mutatja. 1. A nyers modellben azok a résztvevők, akik hetente 2-3 tojást fogyasztottak, 3,56-szor nagyobb eséllyel rendelkeztek NAFLD-vel, mint azok, akik heti 2 tojást kevesebbet fogyasztottak (OR: 3,56; 95% CI: 2,35-5,31). Az ageand és a teljes energia bevitel ellenőrzése után a heti 2-3 tojás fogyasztása pozitívan társult a NAFLD kockázatához (OR: 3,83; 95% CI: 2,49-5,89). Ezek az asszociációk még a BMI, a cukorbetegség és a dohányzás előzetes kontrollja után is jelentősek maradtak (OR: 3,57; 95% CI: 1,89-6,75). A fizikai aktivitás és a nemek közötti további kiigazítás megerősítette ezt a jelentős összefüggést, így azoknak az egyéneknek, akik hetente két-három tojást fogyasztottak, 3,71-szer nagyobb volt a NAFLD kockázata, mint azoknak, akik hetente kevesebb, mint két tojást fogyasztottak (VAGY: 3,71; 95% CI: 1,91-7,75). A heti négynél több tojásfogyasztás nem volt szignifikánsan összefüggésben a NAFLD kockázatával.

Többváltozós korrigált esélyarány alkoholmentes zsíros májbetegségek esetében a tojásfogyasztás szerint. V: Nyers modell; B: 2. modell, többváltozós az életkorhoz és az energiafogyasztáshoz igazítva; C: 3. modell, a testtömeg-index, a cukorbetegség és a dohányzás kórtörténete; D: 4. modell, kiegészítve a fizikai aktivitással és a nemmel. Az adatokat az esélyhányadosként mutatjuk be (95% CI).

VITA

A jelen tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a tojásfogyasztás növeli a NAFLD kockázatát a fogyasztás közös tartományában (heti két három tojás). Ez a kapcsolat a takarmány, a nem, a BMI, a cukorbetegség, a dohányzás és a dohányzás előzményeinek beállítása után is szignifikáns volt. a fizikai aktivitás.

A jelen vizsgálat váratlan megállapítása az volt, hogy a heti több mint 4 tojásfogyasztás nem volt szignifikánsan összefüggésben a NAFLD kockázatával. Ez azzal magyarázható, hogy a táplálkozási tényezők összefüggenek egymással, és nehéz meghatározni az egyes tápanyagok vagy élelmiszerek kockázatfaktorra gyakorolt hatását. A tojás koleszterin hatása a szérum koleszterin koncentrációjára az egyének étrendjének tartalmától, különösen annak rosttartalmától függ [43,44]. Lehetséges, hogy azok, akik hetente több mint 4 tojást ettek, zöldségeket tartalmazó vegyes ételekben fogyasztották, ami csökkenti a koleszterin felszívódását. Ezért azt javasoljuk, hogy a jövőbeni tanulmányok értékeljék a tojással készült ételek típusát, hogy megtalálják a különböző alkotóelemek lehetséges kölcsönhatásait.

Beszámoltak arról, hogy a NAFLD-ben szenvedő betegek étrendi bevitele telített zsírban, koleszterinben és többszörösen telítetlen zsírban volt gazdagabb [12]. Subramanian és munkatársai [40] arra a következtetésre jutottak, hogy az étrendi koleszterin a NAFLD NASH-ba történő progresszióját biztosítja. Ezenkívül Zelber-Sagi és munkatársai [18] azt találták, hogy a NAFLD-betegeknél nagyobb a húsbevitel, ami az étrendi koleszterin másik forrása; azonban néhány más tanulmány csak a NAFLD és a magas étrendi szénhidrát- és egyszerű cukrok bevitele között talált szignifikáns kapcsolatot [45,46], és néhány tanulmány csak a NAFLD, valamint az n-3 zsírsavak és egyes antioxidánsok alacsony bevitele között talált összefüggést [ 16]. Ezek a táplálkozási szokások felgyorsíthatják a NAFLD fejlődését azáltal, hogy közvetlenül befolyásolják a máj steatosisát és az oxidatív sérüléseket [12].

Ez a tanulmány volt az első olyan vizsgálat, amely megvizsgálta a tojásfogyasztás és a NAFLD kockázata közötti összefüggést újonnan diagnosztizált betegeknél, akik valószínűleg nem változtattak étrendjükön a betegség diagnózisa miatt; A tanulmány további erősségei közé tartozik a viszonylag nagy mintaméret, a résztvevők magas részvételi aránya és a résztvevők társadalmi-gazdasági különbségei, amelyek befolyásolják az étrendi bevitelüket.

Noha validált FFQ-t használtunk az étrendi bevitel mérésére, a mérési hiba és a visszahívási torzítás elkerülhetetlen hiba. Sőt, lehetnek ismeretlen kockázati tényezők, amelyek befolyásolják eredményeinket. Ezért ezt az elemzést javasoljuk más populációknál is elvégezni.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy adataink azt mutatják, hogy a tojásfogyasztás a szokásos használati mennyiségben összefügg a NAFLD kockázatával. A tanulmány esettanulmány-tervezése szerint nem tudja kimutatni az okozati hatást; így ezeket a megállapításokat meg kell erősíteni a jövőbeni prospektív tanulmányokban, a tojások külön részeivel, hogy megtalálják az etiológiai összefüggéseket.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezt a munkát támogatta a Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem „Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszeripari Technológiai Kutatóintézete” és a Teheráni Orvostudományi Egyetem Emésztési Betegségkutató Intézete, Teherán, Irán.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Háttér

Az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) patogenezisét befolyásoló ismert étkezési tényezők közül az étrendi koleszterin nagy figyelmet szentelt. A jelenlegi tanulmányok azt javasolják, hogy az étrendi koleszterin feleslegét a steatohepatitis és a májgyulladás kockázatának kulcsfontosságú tényezőjének tekintsék. Az egyes ételek közül a tojást tekintik az étrendi koleszterin fő forrásának; másrészt a tojások fehérjékben és más tápanyagokban gazdagok. Korlátozott kutatás értékelte a tojásfogyasztás és a (NAFLD) kialakulásának kockázata közötti összefüggést.

Kutatási határok

A tojásfogyasztás és a NAFLD fejlesztésének kockázata közötti összefüggések megértése hozzájárulhat annak tisztázásához, hogy a speciális élelmiszercsoportok bevitele összefüggésben van-e a betegséggel, és konkrétabb iránymutatásokat vezethet a NAFLD megelőzéséhez.

Innovációk és áttörések

Ez a tanulmány kimutatta, hogy a tojásfogyasztás a szokásos mennyiségű használat során összefügg a NAFLD kockázatával. Úgy tűnik, hogy ez az összefüggés elsősorban annak magas koleszterintartalmának köszönhető, és előfordulhat, hogy ez nem jelenik meg, ha az emberek csak annak fehér részét fogyasztják.

Alkalmazások

E tanulmány eredményei szerint a szerzők a tojások alacsony bevitelét javasolják, különös tekintettel a sárgájára, a NAFLD megelőzésére; azonban további tanulmányok ajánlottak e tekintetben a konzul eléréséhez.

Peer-review

Ez egy érdekes cikk, amely a tojásfogyasztás és a NAFLD összefüggését értékeli.

Lábjegyzetek

Kézirat forrása: Meghívott kézirat

Specialitás típusa: Gasztroenterológia és hepatológia

Származási ország: Irán

Peer-review jelentés osztályozása

A osztály (Kiváló): 0

B osztály (nagyon jó): B

Intézményi felülvizsgálati bizottság nyilatkozata: A tanulmányt a Teheráni, Irán Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszer-technológiai Kutatóintézet etikai bizottsága hagyta jóvá.

Tájékozott beleegyezési nyilatkozat: Minden beteg aláírta a tájékoztatott beleegyezési űrlapot.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat: A szerzők egyikének sem jelentettek személyes vagy pénzügyi összeférhetetlenséget.

Adatmegosztási nyilatkozat: Műszaki melléklet, statisztikai kód és adatkészlet a megfelelő szerzőtől a [email protected] címen érhető el.

A szakértői értékelés megkezdődött: 2016. augusztus 29

Első döntés: 2016. szeptember 27

Cikk a sajtóban: 2017. március 17

P- Ellenőr: Bellanti F, Tziomalos K S- Szerkesztő: Kong JX L- Szerkesztő: A E- Szerkesztő: Li D