Túlzott terhességi súlygyarapodás többszörös terhesség alatt és az elhízás prevalenciája 40 éves korban

Alison K. Cohen

1 Kaliforniai Egyetem, Berkeley Közegészségügyi Iskola, Epidemiológiai Osztály

Benjamin W. Chaffee

1 Kaliforniai Egyetem, Berkeley Közegészségügyi Iskola, Epidemiológiai Osztály

David H. Rehkopf

2 Stanfordi Egyetem Orvostudományi Kar, Általános Orvostudományi Tanszék

Jeremy R. Coyle

3 Kaliforniai Egyetem, Berkeley Közegészségügyi Iskola, Biostatisztikai osztály

Barbara Abrams

1 Kaliforniai Egyetem, Berkeley Közegészségügyi Iskola, Epidemiológiai Osztály

4 Kaliforniai Egyetem, Berkeley Közegészségügyi Iskola, a közösségi egészségügy és az emberi fejlődés osztálya

Absztrakt

Célkitűzés

Míg számos tanulmány összefüggést talált a túlzott terhességi súlygyarapodás és az elhízás között az élet későbbi szakaszaiban, legjobb tudásunk szerint egyetlen tanulmány sem tárta fel a terhességi súlygyarapodás eseményeinek szerepét az egész életen át.

Tervezés és módszerek

Leírjuk, hogy a középkorú elhízás (BMI ≥30 40 vagy 41 éves korban) prevalenciája a nők körében hogyan változik a terhességi súlygyarapodás életkorának mintáitól (a 2009-es IOM-irányelvek alapján) az USA National Longitudinal Survey of Youth 1979 kohorszában.

Eredmények

Azoknál a nőknél, akik 1-3 születésről számoltak be 40 éves koruk előtt, a középkorú elhízás prevalenciája nőtt a túlzott terhességi súlygyarapodási események számának növekedésével: egyikről sem (23,4%, n = 875), egyről (37,6%, n = 707), kettőre (46,8%, n = 427) és háromra (54,6%, n = 108), p Kulcsszavak: terhességi súlygyarapodás, életút, elhízás, terhesség, nők

Bevezetés

Az Orvostudományi Intézet (IOM) 2009-es irányelvei 1 megkülönböztetik a nem megfelelő, megfelelő és túlzott terhességi súlygyarapodást, mivel azoknak különböző következményei vannak az anya és a gyermek egészségére. A túlzott súlygyarapodás számos rövid távú, a testsúlyhoz kapcsolódó eredménnyel jár, ideértve a posztpartum utáni nagyobb súlymegtartást 2,3, a magasabb születési súlyt 4 és a gyermekkori elhízást 5 .

Számos születési kohorsz-elemzés azt találta, hogy a túlzott terhességi súlygyarapodás az élet későbbi szakaszainak elhízásával jár együtt 6, de ezek a 7–10 tanulmányok csak egy terhességben mérik nőenként a terhességi súlygyarapodást. Két tanulmány két egymást követő terhesség 11,12 terhességi súlygyarapodási eseményét vette figyelembe, de legjobb tudomásunk szerint egyetlen tanulmány sem tárta fel a terhességi súlygyarapodás eseményeit egy nő életében. Elsődleges célunk a terhességi súlygyarapodás és a paritás együttes szerepének feltárása: a terhesség túlzott terhességgel rendelkező, több terhességű nőknél gyakoribb-e a középkorú elhízás. A cikk második célja annak feltárása, hogy a túlzott terhességi súlygyarapodású terhességek száma vagy a túlzott terhességi súlygyarapodás mintája az élet során (például az első vagy a legújabb) összefüggésben áll-e a középkorú elhízás prevalenciájával, inspirálva a többszörös expozíciós mintákat jellemző társadalmi epidemiológiai kutatással 13–15 .

Anyagok és metódusok

Megvizsgáltuk a terhesség alatt bekövetkezett túlzott terhességi súlygyarapodást a National Longitudinal Survey of Youth 1979 (NLSY79) kohorsz résztvevői között (súlyozatlan). Az NLSY79 egy olyan nemzeti minta, amely 1979-ben 14 és 21 év közötti volt (11). 2010-ig 4930, az NLSY kohorszba beiratkozott nő jelentett legalább egy születést (és ezért terhességi súlygyarapodási eseménye volt), és legalább 40 éves korukig követték őket. Ezek közül 4808 nő csak egyszülöttekről (11 042 születés) számolt be. Érdekességünk az elhízás volt 40 évesen; ezért kizártuk azokat a nőket, akiknek születése ≥40 éves korban történt (n = 31). Mindazonáltal három olyan nőt vettünk fel, akiknek születése mind 40 éves kor előtt egy volt, annak ellenére, hogy 40 éves koruk után is születtek további születéseik, így 4780 nő maradt elemezhető (1. ábra). A mintánkban szereplő anyák közül 24,8% (n = 1185) jelentett egy születést, 40,7% (n = 1942) két születést, 22,5% (n = 1075) három születést, 8,2% (n = 392) négy születést és 3,9% (n = 186) legalább öt születést jelentett (a jelentett születések maximális száma 11 volt).

terhességi

A résztvevő jogosultsága az analitikai mintára.

Minden szülésnél a nők saját maguk számoltak be a terhesség előtti súlyukról és a szüléskor jelentkező súlyukról, és a terhességi súlygyarapodást e két súly különbségeként számolták ki. A terhesség előtti súlyt és az ön által megadott magasságot használtuk a nők terhesség előtti testtömeg-indexének (BMI) kiszámításához, hogy a terhességi súlygyarapodását nem megfelelő (alacsony súlygyarapodás), megfelelő vagy túlzott (magas súlygyarapodás) kategóriába soroljuk. az IOM 2009. évi iránymutatásai (6). Osztályozásaink figyelembe veszik a 16,17-es szüléskori terhességi életkort, ezért a terhességi súlygyarapodást (GWG) nem lehetett kiszámítani olyan születések esetében, amelyeknél nem valószínű a terhességi életkor (≥ 44 hét vagy ≤ 22 hét). Kizártuk azokat a nőket, akiknek az első három születésük bármelyikén hiányoztak a GWG adatok (n = 1144 születés) (1. ábra).

Minden nő saját maga 40 vagy 41 éves súlyát és legutóbb jelentett magasságát használták a BMI kiszámításához az élet közepén. Azokat a nőket, akiknél a BMI ≥ 30 kg/m 2, elhízottaknak sorolták (12). A középkorú elhízás adatai a teljes GWG-kórtörténettel rendelkező jogosult nők 66,9% -ára vonatkoztak (2432/3636) (1. ábra).

Ehhez a leíró elemzéshez bemutattuk a GWG kategóriáit (nem megfelelő, megfelelő vagy túlzott) legfeljebb három, 40 éves kor előtt bekövetkező születésre. Ezután becsültük az elhízás prevalenciáját 40 éves korban a nők körében, a túlzott GWG-születések számának minden lehetséges kombinációjával . Egy online eszköz (http://www.vassarstats.net/prop1.html) segítségével kiszámítottuk a folytonossággal korrigált konfidencia intervallumokat prevalencia-becsléseinkhez annak biztosítására, hogy a konfidencia intervallumok 0 és 100% között legyenek, mivel a prevalencia becsléseknek a 0 és 100% 18. Fisher’s Exact tesztet és trendtesztet használtunk az elhízás prevalenciájának statisztikailag szignifikáns különbségeinek tesztelésére a csoportok között.

Eredmények

Azok az anyák, akiknek teljes adatai voltak a terhességi súlygyarapodásról és az elhízás státusáról a középkorban, átlagosan hasonlóak voltak az eredetileg jogosult népességéhez (amint azt az 1. ábra vázolja). A teljes adatokkal rendelkezők körében az első születéskor átlagéletkora (22,9 év), az átlagos születések teljes száma (2,3) és a 16 éven felüli vagy annál kevesebb iskolai végzettség megszerzése 25 éves életkor szerint (13,2%) közel azonos volt a jogosultak ezen jellemzőivel népesség (életkor az első születéskor: 22,7 év; összes születés: 2,3; és ≥16 éves oktatás: 13,2%). A teljes adatokkal rendelkező populációban valamivel nagyobb arányban voltak fekete nem hispán anyák (29,7% szemben 25,2%), és valamivel alacsonyabb azok az anyák, akik 25 évesen 12 évesnél fiatalabbak voltak (16,4% szemben 18,4%).

Az érintett nők (n = 3636) közül terhességük 43,9% -a (n = 7811 születés) túlzott GWG-t eredményezett. Ezen nők több mint fele (59,2%) legalább egy túlzott GWG-eseményt tapasztalt. A túlzott GWG események hasonló arányban fordultak elő az önjelölt faji/etnikai csoportok között: 44,5% a nem fekete nem hispán (azaz fehér, ázsiai, egyéb) nőknél (n = 4623 születés); 41,1% a nem spanyol fekete nőknél (n = 2049); és 46,4% a nem fekete spanyol nőknél (n = 1139).

Ha figyelembe vesszük a túlzott GWG prevalenciát születési sorrend szerint, akkor a túlzott GWG prevalenciája a születési sorrend növekedésével csökkent (p trend = 0,107), az első születések 45,7% -a (n = 3636), a második születések 42,3% -a (n = 2575), A harmadik születések 42,9% -a (n = 1127), a negyedik születések 42,8% -a (n = 327) és az ötödik születések 37,1% -a (n = 97) túlzott GWG-vel rendelkezik. Ha faji/etnikai alcsoportokat nézünk, akkor a tendenciák statisztikailag nem voltak szignifikánsak (p a spanyolok esetében = 0,129, p a nem fekete nem spanyolok esetében = 0,163, p a feketéknél = 0,845).

A középkorú elhízás terhességi súlygyarapodási minták alapján az első három születés során az NLSY79 anyák körében. 2

2 Az elhízás prevalenciájának azonosításához a GWG kategóriák és a születések számának kombinációja esetén kövesse az ábra tetejétől lefelé sorokat az érdeklődő születések számától függően. Például az „Nem megfelelő” bal felső saroktól a „Nem megfelelő” alatti bal szélső blokktól a következő szélső bal „Nem megfelelő” blokkig haladva az ábra azt mutatja, hogy a 3 születésű nők közül mind a 3 nem megfelelő GWG-vel rendelkezik, 14,9% a nők (7/47) 40 éves korban elhízottak.

Összességében szignifikáns összefüggés mutatkozott a túlzott GWG-születések és az elhízás prevalenciája között (Fisher's Exact Test p. Az 1. táblázat bemutatja az elhízás prevalenciáját a nyolc lehetséges GWG-minta mindegyikében háromszülött nőknél. egyetlen túlzott GWG esetén az elhízás prevalenciája 37,7% volt, amikor a túlzott GWG az első szülésnél jelentkezett (n = 53), 33,3%, amikor a túlzott GWG a másodiknál ​​következett be (n = 21), és 27,9%, amikor a harmadik terhességi súly A három születést és két túlzott GWG-t jelentő nők körében az elhízás prevalenciája attól függően változott, hogy a túlzott GWG-k az első két születésben (33,3%, n = 30), az első és a harmadik (38,2%), n = 34), vagy az utolsó kettő (47,9%, n = 48).

Asztal 1

Az elhízás előfordulása 40 éves korban a terhességi súlygyarapodás minden pályáján azoknál a nőknél, akik háromszülöttek: