Vélemény: Miért fontos a kereskedelempolitika átalakítása a fenntartható élelmiszer-rendszerek és az egészséges táplálkozás szempontjából?

Az éghajlatváltozásra összpontosítva a Világgazdasági Fórum múlt hónapban a svájci Davosban tartott éves találkozóján áttekintették, hogy az élelmiszer-rendszerek hogyan tudják jobban támogatni mind a bolygó, mind az emberi egészséget azáltal, hogy mindenki számára biztonságos, megfizethető és tápláló étrendet kínálnak.

vélemény

További olvasmányok:

Noha a döntéshozóknak bizonyítékokat kell szolgáltatniuk ebben a kérdésben, és ez évek óta napirenden van, az élelmiszer-rendszer újraszervezése nem történhet meg a nemzetközi kereskedelempolitika újbóli értékelése nélkül.

Az élelmiszerek globális kereskedelme az elmúlt fél évszázadban jelentősen megnőtt. A kereskedelem kritikus eleme az ország élelmezésbiztonságának biztosításában, különösen a korlátozott természeti erőforrásokkal rendelkező vagy bizonytalan éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken.

A kereskedelempolitikákat manapság mindig olyan célok vezérlik, amelyeknek kevés köze van az étrendhez és a táplálkozáshoz, ehelyett olyan kérdésekhez kapcsolódnak, mint a gazdasági növekedés, jövedelmek, munkahelyek és külföldi keresetek. Következésképpen hozzájárulnak az egyre növekvő különbségekhez az általunk fogyasztott élelmiszerek és az általunk világszerte gyártott és forgalmazott élelmiszerek között.

Például, bár az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy étrendünk kevesebb, mint 5% -a származzon cukorból, ez a globális élelmiszertermelés 16% -át teszi ki. Hasonlóképpen, a gyümölcsök és zöldségek a világ élelmiszertermelésének csupán 11% -át adják, annak ellenére, hogy az étrendünknek körülbelül a felét kellene kitenniük.

A Mezőgazdasági és Élelmezési Táplálkozási Rendszerek Testületének ezen a héten megjelent új tájékoztatója, amely a „Kereskedelmi politikák újragondolása az egészségesebb étrend támogatására” címet viseli, azt mutatja, hogy egyértelmű előnyei vannak annak, ha a kereskedelempolitikát összehangolják azzal a céllal, hogy mindenki számára egészséges és fenntartható étrendet biztosítsanak.

Röviden bemutatjuk, hogy sokkal többet lehet tenni a kereskedelem étrendre és táplálkozásra gyakorolt ​​hatásának figyelembevétele érdekében:

1. Nagy figyelmet kell fordítani azokra a kereskedelempolitikákra, amelyek befolyásolják az élelmiszerek relatív árát a hazai piacokon. A kereskedelempolitikák potenciálisan megváltoztathatják az ösztönzéseket olyan módon, amely támogatja az egyes élelmiszerek magasabb fogyasztását.

Az olyan gyorsan romlandó ételeket, mint a tojás és a friss tej, nem lehet könnyen kereskedni nagy távolságokon, ami az alacsony költségű behozatal lehetőségeit az alacsonyabb árakra korlátozza. Bizonyos ételeket, például a húst és a halat pedig úgy lehet feldolgozni, hogy javuljon az élettartamuk - ideértve a szárítást és a fagyasztást is -, ami megkönnyíti a kereskedelmet. Mint ilyen, a hús és a hal olcsó Latin-Amerikában és a Karib-térségben, és viszonylag megfizethető más szubszaharai afrikai állati eredetű ételekhez képest, ahol a húsból vagy halból származó kalória csak ötször-hatszor olyan drága, mint a vágott gabonafélék.

2. Kiemelten kell kezelni azokat a kereskedelempolitikákat, amelyek kifejezetten hozzájárulnak a tápanyagban gazdag ételek elérhetőségének növeléséhez és árának csökkentéséhez. Ezek az ételek általában drágábbak, mint a tápanyagokban szegény ételek, és általában kevésbé elérhetőek az alacsony jövedelmű fogyasztók számára.

3. A döntéshozóknak figyelemmel kell lenniük a kereskedelempolitikáknak az ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzáférhetőségére és árképzésére gyakorolt ​​hatására. Egyes feldolgozott élelmiszerek, mint például a gyümölcs- és zöldségkonzervek, viszonylag magas szintű élelmiszerbiztonsági követelményeket támasztanak, és hasznosak lehetnek az egészséges táplálkozás megvalósításában, de vannak bizonyítékok arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztása káros egészségügyi hatásokkal jár, beleértve a nem fertőző betegségeket, mint pl. cukorbetegség és szívbetegség.

4. A döntéshozóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk azokra a kereskedelmi megállapodásokra, amelyek erős befektetői védelmet képviselnek, mivel ezek különösen problémásak lehetnek. Ezek a védekezések jelentős változásokat hozhatnak a szabályozási rendszerben, ami jelentős hatással lehet a belpolitikára.

5. Az élelmiszer-kereskedelem különösen előnyös lehet az áringadozások és az éghajlatváltozás kockázatainak kezelésében. Az élelmiszerárak ingadozása egyre növekvő aggodalomra ad okot az éghajlati szélsőségek növénytermesztésre gyakorolt ​​hatása miatt. A kormányoknak ellenezniük kell az exportkorlátozások bevezetését az élelmiszerárak éles megugrása idején, és ehelyett a vámok és a hozzáadottérték-adó csökkentésére kell törekedniük a kereskedelem ösztönzése érdekében.

A kereskedelempolitikák többféle táplálóbb táplálékhoz hozzáférnek, de lehetővé tehetik az emberek számára, hogy ultrafeldolgozott élelmiszerek széles választékát vásárolják meg. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában hosszabb eltarthatósági idővel rendelkeznek, és könnyebben szállíthatók, forgalmazhatók és tárolhatók, mint a tápanyagokban gazdag élelmiszerek. A legelterjedtebb élelmiszeripari termékek az olajnövények és a cukor - mindkettő az ultrafeldolgozott élelmiszerek kulcsfontosságú eleme. Az előrejelzések szerint a cukorbetegség gazdasági költségei - az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyik káros egészségügyi hatása - 2030-ra 2,5 milliárd dollárra nőnek. A 2019-es és 2020-as kereskedelmi előrejelzések szerint az olajnövények 29% -a és a cukor 30% -a várható globális kereskedelemben részesüljenek, és ezek továbbra is növekedni fognak.

A következő évtizedre és a későbbiekre nézve a kormányoknak egyensúlyba kell hozniuk az ultrafeldolgozott élelmiszerek és más, az egészséges táplálkozást nem támogató élelmiszerek kereskedelméből származó gazdasági nyereséget a rossz egészségi állapot és a nem megfelelő táplálkozás okozta gazdasági veszteségekkel szemben - ezzel a kérdéssel a globális testület foglalkozni fog egy új „Foresight” jelentés indult ősszel.

Az alultápláltság a világ minden országát érinti, az emberi egészséget károsító és környezeti szempontból fenntarthatatlan élelmiszer-rendszerek vezérlik. A kormányzati döntéshozóknak - bizonyítékokkal alátámasztva - össze kell jönniük, hogy orvosolják ezt a helyzetet. A kereskedelempolitikák segíthetik az országokat az élelmiszer-ellátás jobb kezelésében, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek a változatos, elérhető, megfizethető és egészséges étrendekhez, amelyek támogatják a gazdaságot, az egészségünket és a bolygónkat.