6 izokalorikus étkezés mintájának hatása a vér lipidprofiljára, a glükózra, a hemoglobin A1c-re, az inzulinra és a malondialdehidre 2-es típusú cukorbetegekben: Véletlenszerű klinikai vizsgálat

Moosa Salehi

1 Táplálkozási Tanszék, Egészségügyi és Táplálkozási Iskola, Siráz Orvostudományi Egyetem, Siráz, Irán;

Asma Kazemi

1 Táplálkozási Tanszék, Egészségügyi és Táplálkozási Iskola, Siráz Orvostudományi Egyetem, Siráz, Irán;

Jafar Hasan Zadeh

2 Járványügyi Tanszék, Egészségügyi és Táplálkozási Iskola, Siráz Orvostudományi Egyetem, Siráz, Irán

Absztrakt

Háttér: Jelen klinikai vizsgálat célja annak vizsgálata, hogy 6 izokalorikus étkezés során a napi energiafogyasztás milyen hatással van a jelenlegi étkezési szokásokra (napi 3 étkezés és 2 apró snack) a 2-es típusú cukorbetegség kockázati markereire a cukorbetegségben 3 hónapos időszak alatt.

Mód: Nyolcvankét 2-es típusú diabéteszes beteget véletlenszerűen 6 izokaloros étkezési étrendre vagy kiegyensúlyozott étrendre osztottak (3 étkezés és 2 snack az előző étkezési szokások szerint). A tervezett csökkentett kalóriatartalmú étrend mindkét csoport esetében azonos volt, kivéve az étkezési szokásokat. A vérmintákat a vizsgálat előtt és után elemeztük az éhomi vércukor (FBS), az étkezés utáni két órás glükóz (2hPP), az inzulin, a hemoglobin A1c (HbA1c), az összes koleszterin, a triglicerid, a HDL-C, az LDL-C és a molondialdehid (MDA) koncentráció.

Eredmények: A HbA1c (P = 0,00) és a testtömeg-index (BMI) (P = 0,04) értékek szignifikánsan csökkentek a 6 izokalorikus étkezési mintában a kontrollokhoz képest. Nem voltak szignifikáns különbségek az éhomi éhomi szérum glükóz (P = 0,09), az inzulin (P = 0,65), az összes koleszterin (P = 0,32), az LDL-C (P = 0,43), a HDL-C (P = 0,40) koleszterin, a triglicerid között (P = 0,40), MDA (P = 0,13) és 2hPP szérum glükóz (P = 0,30) koncentráció a 6 izokaloros étkezés és a hagyományos étkezési mintázat között.

Következtetés: Hat izokalorikus étkezési mintázat a jelenlegi étkezési mintához képest súlycsökkenéshez és jobb glikémiás kontrollhoz vezetett. A szérum lipidprofil és az MDA nem változott szignifikánsan.

Próba regisztrációs száma: IRCT201205179780N1

Bevezetés

Kevés olyan tanulmány foglalkozik, amely megvizsgálta az étkezés gyakoriságának a cukorbetegség kockázatára gyakorolt hatását. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei következetlenek és meggyőzőek, 2 mivel többségük rövid ideig tart és/vagy kis mintaméretet tartalmaz. 7 Ezeket a vizsgálatokat főleg egészséges egyéneken végezték. 2 A javasolt étkezési szokások (vagyis az étkezési gyakoriság hatása) ezen aspektusát nem vizsgálták szigorúan. Ezt követően csak akkor lehet elérni meggyőző eredményt, ha ellenőrzött vizsgálatokat végeznek. Az étkezések gyakoriságának a cukorbetegség kockázati markereire gyakorolt hatását vizsgáló legtöbb tanulmány időtartama rövid volt (pl. Öt hét vagy kevesebb). Nem világos, hogy a magas frekvenciájú étkezési minták hosszabb ellenőrzési ideje javítja-e a glükóz toleranciát. 2 A jelenlegi tanulmány célja 6 izokalorikus étkezési minta hatásának vizsgálata, összehasonlítva a szokásos étkezési szokásokkal: napi 3 étkezés és 2 apró falatozás a cukorbetegségben szenvedő 2-es típusú cukorbetegség kockázati markerein 3 hónapig.

Betegek és módszerek

Ezt a tanulmányt a Siraz Orvostudományi Egyetem Etikai Bizottsága hagyta jóvá, és minden tantárgyból tájékozott írásbeli beleegyezést kaptak.

A vizsgálati protokoll és kialakítás az 1. ábrán látható. Ez egy randomizált klinikai vizsgálat, 3 molyos követési periódussal 2-es típusú cukorbetegekben. 84 önkéntest randomizáltak intervenciós vagy kontroll csoportokba. A randomizációt két szakaszban hajtották végre, ahol kezdetben rétegzett randomizálást végeztek életkor, nem és a cukorbetegség időtartama alapján. Ezt követően egy egyszerű randomizálás követte a rétegeken belül a véletlen számokat tartalmazó táblázatokon alapuló szekvenciális listát.

A vizsgálat folyamatábrája és protokollja.

A minta méretének kiszámításához a következő képletet használtuk. A 84 egyed mintaméretét az éhomi vércukor (FBS) érték különbségei alapján számították ki, amelyet Keshavarz és munkatársai tanulmányában figyeltek meg. 8 A lehetséges hibák figyelembevétele érdekében a minta méretét 89 főnek határoztuk meg.

250 önkéntest vontak be a vizsgálatba. A kizárási kritériumok a következők voltak: cukorbetegség több mint 15 éve, alkohol, vitamin-kiegészítők vagy hormonális gyógyszerek fogyasztása, dohányzás, krónikus vagy akut veseelégtelenség és végül máj- vagy tüdőbetegségek. A résztvevőknek FBS ≥126 mg/nap értékkel kellett rendelkezniük, és ellenőrizniük kellett a vércukorszintet. Az önkéntesek teljes száma közül 155 olyan személyt zártak ki, akiknél a cukorbetegség kevesebb mint 15 éves volt. A befogadási kritériumoknak megfelelő 95 személy közül 11 elutasította a részvételt, és végül összesen 84 jelölt vett részt ebben a vizsgálatban. Valamennyi személy stabil testsúlyú volt, életkora 35 és 65 év között változott.

Az intervenciós csoport tervezett étrendje egy kiegyensúlyozott étrend volt, napi 6 izokalor étellel (9 órás intervallum az utolsó étkezés és a másnapi első étkezés között). A kontrollcsoport kiegyensúlyozott étrendet követett a korábbi étkezések számával (3 nagy étkezés, 2 apró falattal). A számított kalória minden alany számára mindkét csoportban 300 kilokalóriával (kcal) kevesebb volt, mint a testsúly fenntartásához szükséges energia. Ezt a nem, a magasság, az életkor és a súly alapján számították ki. A makrotápanyagok energiaaránya azonos volt a csoportok között (körülbelül 56% a szénhidrát, 16% a fehérje és 28% a zsír esetében). Az egyes étkezési csoportok adagjai (het) azonosak voltak egy meghatározott kalória esetén mindkét csoportban. Például egy 1500 kcal-os étrend az intervenciós csoport számára 7 sev kenyeret, 2 sev tejet, 4 sev gyümölcsöt, 3 sev zöldséget, 4 sev húst és 4 sev zsírt tartalmazott:

1. étkezés: 1 kenyér, 1 hús és helyettesítők, 0,5 tej, 1 gyümölcs, 0,5 zöldség

2. étkezés: 1 kenyér, 1 zsír, 0,5 tej, 1 gyümölcs

3. étkezés: 1,5 kenyér, 1 hús és helyettesítők, 1 zsír, 1 zöldség

4. étkezés: 1 kenyér, 1 hús és helyettesítők, 0,5 tej, 1 gyümölcs

5. étkezés: 1,5 kenyér, 1 hús és helyettesítők, 1 zsír, 1 zöldség

6. étkezés: 1 kenyér, 1 zsír, 0,5 tej, 1 gyümölcs, 0,5 zöldség

A kontrollcsoport azonos kalóriatartalmú (1500 kcal) egyedének tervezett étrendje 7 sev kenyeret, 2 sev tejet, 4 sev gyümölcsöt, 3 sev zöldséget, 4 sev húst és 4 sev zsírt tartalmazott, anélkül, hogy hat étkezésre osztották volna fel.

A résztvevők étkezési viselkedését 24 órás étel-visszahívással értékeltük. A beavatkozó csoportot arra tanították, hogyan ossza el a napi energiát 6 izokalor étkezésbe. A kontrollcsoport azonban csak az egészséges táplálkozással kapcsolatos képzésben részesült, az étkezési gyakoriság valószínű hatásának említése nélkül. Az oktató foglalkozásokat csoportonként külön tartották, és külön napokon hívták őket vérmintavételre. Minden személyt felkértek arra, hogy rögzítse azokat a napokat, amikor nem követték az étrendet. Kéthetente felvették a kapcsolatot mindkét csoporttal, hogy értékeljék az egyes étkezések során elfogyasztott ételek mennyiségének és az előző napi étkezés idejének való megfelelésüket. A fizikai aktivitás szintje mindkét csoport esetében közel hasonló volt. A vizsgálat előtt és után minden egyénre vonatkozóan rögzítették a gyógyszerek rendjét. Mérésüket elektronikus mérlegben és magasságban mértük SECA mérővel a vizsgálat 3 hónapos időtartama előtt és után.

Biológiai mintagyűjtés és elemzés

A vizsgálat előtt és után vénás vérmintákat vénás retenciós tűk segítségével vettünk. A mintákat elemeztük FBS, két órás étkezés utáni glükóz (2hPP), inzulin, hemoglobin A1c (HbA1c), összkoleszterin, triglicerid, HDL-C, LDL-C és malondialdehid (MDA) koncentrációk szempontjából.

A HbA1c mérést EDTA antikoagulált teljes vérben végzett ioncserével (Bio-Rad DIAMAT) végeztük. A szérum glükóz értékét enzimatikus kolorimetriás teszttel mértük (ACCU-CHEK Active, Roche, Shanghai, Kína). A szérum inzulinszinteket enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálati technikával határoztuk meg (Boehringer Mannheim GmbH, Németország). A plazma összes koleszterinszintjét, HDL-C, LDL-C és trigliceridjeit fotometriai módszerrel (BT 1500 AUTOANALYZER) mértük. A vért malondialdehid-koncentrációkra Beckman-Coulter DU 400 spektrofotométerrel (Fullerton, Kalifornia) vizsgáltuk. A napi laboratóriumi eltérések miatti lehetséges hibák kiküszöbölése érdekében az összes vérmintát egyetlen tételben elemeztük a vizsgálat befejezését követően.

Az adatokat SPSS statisztikai szoftverrel, 16. verzióval elemeztük. Mivel az összes változó normál eloszlású volt, páros t tesztet alkalmaztunk a mérések összehasonlításához az egyes csoportokban a vizsgálat előtt és után. A csoportok közötti mérések összehasonlításához független t tesztet alkalmaztunk.

Eredmények

Mindkét csoportban 42 alany vett részt ebben a vizsgálatban. A vizsgálat során az intervenciós csoportban hat, a kontroll csoportban három személy személyes kérdések miatt nem folytatta tovább. Az intervenciós csoportban kilenc személy nem tartotta be a tervezett étrendet. Végül a beavatkozásban 27, a kontroll csoportban pedig 39 fejezte be a vizsgálatot. A kontrollcsoportban öt résztvevő, az intervenciós csoportban négy férfi és a többi nő volt. Az átlagos ± SD értékek a cukorbetegség időtartama alatt 4,83 ± 2,64 voltak az intervenciós csoportban és 5,24 ± 3,04 a kontroll csoportban. Valamennyi résztvevőnek stabil kábítószer-kezelési módja volt. A beavatkozás előtt mindkét csoport gyógyszerkészítményeit az 1. táblázat mutatja be. A beavatkozás előtt mindkét csoportban jelentéktelen különbségek voltak.

Asztal 1

A beavatkozás előtt mindkét csoportban alkalmazott gyógyszerek

DrogEllenőrzésKözbelépésP érték

Metformin	2,57 ± 1,46	2,88 ± 1,52	0,24
Gelibenklamid	1,31 ± 1,47	1,66 ± 1,94	0,49
Atrovasztatin vagy más lipidcsökkentő gyógyszerek	0,51 ± 0,70	0,44 ± 0,61	0,71

A BMI szignifikánsan csökkent 6 izokaloros étkezésen, összehasonlítva a szokásos étkezési szokásokkal (3 nagy étkezés + 2 kis snack) álló egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel (P = 0,04). Mindkét étkezési szokás jelentős változásokat eredményezett a BMI-értékekben.

Glikémiás kontroll markerek

A HbA1c értékek szignifikánsan csökkentek azoknál, akik 6 izokalorikus étkezési mintán voltak, összehasonlítva a kiindulási értékkel és a szokásos étkezési szokásokkal (P = 0,00). A két étkezési szokás jelentéktelen változásokat eredményezett az éhomi szérum glükózban. A 6 izokalorikus étkezési minta szignifikánsan csökkentette az inzulin (P = 0,01) és a 2 hpp (P = 0,03) glükózkoncentrációt. A szokásos étkezési mintázat jelentéktelen változásokat eredményezett a 2hPP-ben (P = 0,31), de az inzulin koncentrációja szignifikánsan csökkent (P = 0,00). Jelentéktelen különbségek voltak az éhomi étrend szérum glükóz (P = 0,09) és az inzulin (P = 0,48), valamint a 2hPP szérum glükóz (P = 0,30) koncentrációiban 6 izokalorikus étkezés és a szokásos étkezési szokások között.

A szokásos étkezési minta jelentéktelen változásokat okozott a szérum TG, valamint a teljes és az LDL koleszterin értékekben. A szérum HDL koncentrációja mindkét étkezési szokás után szignifikánsan csökkent. A 6 izokalorikus étkezési mintázat jelentősen csökkentette a teljes és az LDL-koleszterin szintjét, és jelentéktelen változást idézett elő a TG értékében. A két étkezési szokás között jelentéktelen különbségek voltak az összkoleszterin (P = 0,32), az LDL (P = 0,43), a HDL (P = 0,40) és a TG (P = 0,40) koncentrációiban.

A szérum malondialdehid koncentrációja nem változott az étkezési gyakoriság változására reagálva (P = 0,13). Az étkezési minták jelentéktelen változásokat hoztak létre az MDA értékekben.

Vita

Tizenkét tanulmány vizsgálta az étkezés gyakoriságának a cukorbetegség kockázati markereire gyakorolt hatását. Közülük négy tanulmány volt a fogyás beavatkozása. 9 - 12 Young és mtsai. megállapította, hogy a súlycsökkentő étrenden (egy étkezés 5 héten keresztül) csökkent a glükóz tolerancia, ami az alacsonyabb étkezési gyakoriságú diéták káros hatását jelzi. A másik három súlycsökkentő beavatkozás során nem találtak összefüggést a szérum glükóz- és inzulinszintjei között az étkezés gyakoriságával. 9 - 11 Mindhárom vizsgálat randomizált kontroll vizsgálat volt, és 3-4 ételt hasonlítottak össze 6 étellel. A beavatkozás időtartama a randomizált kontroll vizsgálatok közül kettőben legalább 24 hónap volt. Jenkin és mtsai. testsúly-fenntartó beavatkozásuk során azt jelezték, hogy az átlagos inzulinszint 28% -kal alacsonyabb volt 2 hét után egy 17 falatos étkezés után, mint a három étkezéses étrendben. 13 Ez a tanulmány azonban korlátozott volt, mivel csak hét esetben végezték el. Két másik testsúly-fenntartó vizsgálatban a glükóz/inzulin görbék laposabbak voltak a beavatkozás során, több étellel, de a görbe alatti terület azonos volt. 14, 15 Öt, legfeljebb 5 hetes testsúly-fenntartó vizsgálatban nem figyeltek meg összefüggést az étkezés gyakorisága és a cukorbetegség kockázati markerei között. 16 - 20

A BMI 6 izokalorikus étkezésben szignifikánsan csökkent a jelenlegi szokásos étkezési mintához képest. Az étkezési minta súlycsökkenésre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok eredményei következetlenségek. 6, 2 A legtöbb korábbi vizsgálat eredményei korlátozottak a rövid időtartam és a kis mintanagyság miatt. 8.

A malondialdehid szérumszintjének jelzett csökkenése nem különbözött szignifikánsan a két csoport között. Míg nincsenek olyan vizsgálatok, amelyek megerősítenék az étkezés gyakoriságának az oxidatív stressz markerekre gyakorolt hatását, csak kevesen vizsgálták az étkezés utáni glükózt étkezés utáni glükóz után, étkezés után különböző időközönként. Jelezték, hogy a nagyobb étkezés nagysága magasabb étkezés utáni glükózzal és magasabb szérum malondialdehiddel jár. 22.

Következtetés

A 6 izokalorikus étkezési minta a jelenlegi étkezési mintához képest súlycsökkenéshez és jobb glikémiás kontrollhoz vezetett. A szérum lipidprofil és az MDA nem változott szignifikánsan.

Elismerés

Ez a cikk az Asma Kazemi által írt szakdolgozatból származik, amelyet a Shiraz Orvostudományi Egyetem szponzorált: 90-5703. A szerzők hálásak Ehasn Hosein Zadeh úrnak a Nader Kazemi Klinikán, valamint Nasrin Shokrpour-nak a Nemazee Kórház Klinikai Kutatásának Fejlesztési Központjában szerkesztői segítségért.

Összeférhetetlenség: Egyik sem nyilatkozott.