7 súlyos betegség, amelyet patkányok és egerek hordoznak

Az otthona falain és padlóján átsuhanó patkányok és egerek nem csupán kellemetlenségek, és az általuk okozott veszély meghaladja az építőanyagokat és holmikat rágcsálva okozott károkat. A patkányok, egerek és más rágcsálók súlyos egészségügyi kockázatot jelenthetnek családjára a különféle betegségeket okozó mikrobák és paraziták által, amelyeket hordozhatnak.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ) legalább hét ismert patkány, egér és más kártevő által okozott betegséget sorol fel.

Hantavírus tüdő szindróma

A szarvas egér (Peromyscus maniculatus), a gyapot patkány (Sigmodon Hispidus), a rizs patkány (Oryzomys palustris) és a fehérlábú egér (Peromyscus leucopus) mind hordozhatja és elterjesztheti a hantavírus tüdő szindrómáját (más néven HPS vagy egyszerűen hantavírus). Ez az egyik legsúlyosabb betegség, amelyet rágcsálók hordozhatnak, és az utóbbi években nagy figyelmet kapott, különösen az Egyesült Államok nyugati régióiban.

A Hantavirus pulmonalis szindrómát számos különféle vírus okozza, és ez tipikusan az emberek tüdejét, szívét és veséjét érinti. A tünetek hasonlóak az influenza tüneteihez, de gyorsan súlyosbodnak, és ha nem kezelik, életveszélyesek lehetnek. A rágcsálókat a vírusok nem érintik, de nyállal, vizelettel és ürülékkel terjesztik őket.

A baktériumok hordozására képes egerek Észak- és Dél-Amerika nagy részén megtalálhatók, és gyakran behatolók az otthonokban és a melléképületekben. A HPS-t okozó vírusok átterjedhetnek az emberekre a következők révén:

A rágcsáló vizeletével vagy ürülékével szennyezett por belélegzése
A fertőzött rágcsálók, vizeletük és ürülékük megérintése
Megfertőzött fertőzött egér vagy patkány

A diagnózis nehéz lehet, mivel a betegség tüneteiben szorosan hasonlít az influenzára. A HPS kezelése intenzív kórházi kezelést igényel kiegészítő oxigénnel, és a súlyos fertőzések az esetek 40 százalékában végzetesek. Ez egy nagyon súlyos betegség, amelynek megelőzésére a legjobb megelőzés, ha elkerüljük a HPS-t okozó vírusokat hordozó rágcsálókkal való érintkezést. Szerencsére a betegség viszonylag ritka, bár súlyossága miatt nagy nyilvánosságot kap.

Leptospirosis

A leptospirózist a baktériumok egy nemzetsége (Leptospira spp.) Okozza, amelyet rágcsálók és sok más állat vezet át szerte a világon. A rágcsálók mellett különösen a haszonállatok hordozzák a baktériumokat. Noha az állatokat maguk a baktériumok nem érintik, ez súlyos problémákat okozhat a fertőzött emberek számára.

Az emberek megfertőződhetnek ezzel a betegséggel:

A fertőzött állatok vizeletével szennyezett étel vagy ivóvíz fogyasztása, beleértve a rágcsálókat is
A bőr vagy a nyálkahártya (például az orr belseje) megérintése a fertőzött állatok vizeletével szennyezett vízzel vagy talajjal

Enyhébb esetekben a tünetek az influenza súlyos eseteihez hasonlítanak, fejfájással, lázzal, hányással és hasmenéssel. Súlyos esetek alakulhatnak ki, beleértve az agyhártyagyulladást, valamint a máj- és veseelégtelenséget. Az antibiotikumokkal végzett kezelés meglehetősen sikeres, ha a betegséget korán diagnosztizálják. A kezeletlen áldozatok általában felépülnek, bár hónapokba telhet. Van némi halálveszély, ha a betegség agyhártyagyulladássá (agy- és gerincszöveti gyulladás) vagy vese- vagy májelégtelenséggé fejlődik.

Limfocita choriomeningitis (LCM)

A limfocita choriomeningitis (LCM) vírust a közönséges házi egér (Mus musculus) hordozza és továbbítja, és a világ bármely pontján előfordulhat. A vírust általában nem háziasított rágcsálók, például hörcsögök vagy tengerimalacok hordozzák, de ezek a háziállatok megfertőződhetnek egy olyan otthonban, ahol betegséget hordozó vad egerek vannak jelen.

Az LCM olyan betegség, amely elsősorban a neurológiai funkciókat befolyásolja. Az első tünetek a láz, étvágyhiány, izomfájdalmak, fejfájás, émelygés és hányás. A második szakaszban a betegség agyhártyagyulladást (az agyat és a gerincvelőt körülvevő szövetek gyulladását) és encephalitist (agyszövetek gyulladását okozhatja, zavartságot és egyéb tüneteket okozhat).

Az LCM-et az alábbiak szerint szerezheti be:

A rágcsáló vizeletével vagy ürülékével szennyezett por belélegzése
Beteg patkány vagy egér, vizeletének és ürülékének megérintése

A kezelés kórházi kezelést és nagy dózisú gyulladáscsökkentő kezelést igényel. A megelőzés magában foglalja a rágcsálókkal vagy rágcsálókkal való érintkezés körültekintő kerülését.

Pestis

Ha egy félelmetes csapás pusztította el a középkori Európa lakosságának nagy részét, a pestist a Yersinia pestis baktérium okozza. Most azonnal antibiotikumokkal kezelhető, ha azonnal diagnosztizálják, de még mindig súlyos betegség. A pestist okozó baktériumokat bolhák hordozzák, amelyek számos vadon élő rágcsálón megtalálhatók, amelyek megtalálhatók az Egyesült Államok nyugati részén és a világ más részein, beleértve a szikla mókusokat, a prérikutyákat, a fapatkányokat, a rókamókusokat, a mókusokat és a mókusokat. A pestis ma már viszonylag ritka, évente csak körülbelül 1000–2000 embert érint világszerte, többségük beépítetlen területeken.

A betegség baktériumai a következők révén fertőződnek meg:

Megfertőzött állat megérintése
Megfertőzött bolha

A pestis leggyakoribb korai tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, hányinger és hányás, láz és hidegrázás, valamint rendkívüli gyengeség. A pontos diagnózist vérvizsgálatok alapján állítják fel. A pestis kezelése erőteljes antibiotikumok alkalmazását és a tünetek enyhítésére irányuló gondozást jelenti. Olyan emberek számára állnak rendelkezésre oltások, akiknek fennáll a veszélye a pestis megfertőzésére.

Patkánycsípés láz (RBF)

A patkányok és az egerek egyaránt képesek hordozni és terjeszteni a patkánycsípés lázat okozó baktériumokat. Noha világszerte előfordulhat, Észak-Amerikában és Európában a leggyakrabban a Streptobacillus moniliformis törzs található. (A betegség ázsiai formáját a Spirrilum mínusz okozza.)

A patkánycsípés-láz tünetei közé tartozik a láz, hányás, fejfájás és izomfájdalom. A láz kezdete után nem sokkal kiütés alakulhat ki a kezeken és a lábakon. Kezelés nélkül a betegség tüdő-, máj- és vesefertőzéssé válhat; agy- és szívfertőzések is előfordulhatnak.

A patkány-harapás láza:

Megfertőzött vagy megkarcolt fertőzött rágcsáló
megfertőzött elhullott rágcsálót érint
Patkány ürülékkel szennyezett étel vagy víz fogyasztása vagy fogyasztása

Az RBF kezelése nehéz antibiotikumokból áll, ami általában hatékony. De a kezeletlen RBF nagyon komoly problémákat okozhat, és néha végzetes is lehet.

Szalmonellózis

A szalmonellózis egy nagyon gyakori, élelmiszer által terjedő betegség az Egyesült Államokban és az egész világon. Sokféle módon terjedhet, beleértve a patkányokat és az egereket is, amelyek szalmonella baktériumokat tartalmazó ürülékkel szennyezik az ételt és a vizet. A fertőzött rágcsálókkal való közvetlen kapcsolat szintén okozhatja a betegséget.

A szalmonellis tünetei néha enyhék, mivel a baktériumok általában a legtöbb állat bélrendszerében találhatók, beleértve az embereket is. Egy szélsőséges fertőzés azonban hányingert, hányást, hasi görcsöket, hasmenést, lázat, hidegrázást, fejfájást és vért okozhat a székletben.

A szalmonellózist megfertőzheti:

A rágcsálók székletéből és más forrásokból származó szalmonella baktériumokat tartalmazó étel vagy ivóvíz fogyasztása
Közvetlen érintkezés rágcsálókkal vagy más baktériumokat hordozó állatokkal
Gyenge a személyi higiénia
Nyers vagy nem főtt húsok, vagy a baktériumokat tartalmazó gyümölcsök és zöldségek fogyasztása
Kapcsolatba léphet a Salmonella baktériumokat hordozó kedvtelésből tartott madarakkal és hüllőkkel

A szalmonellózis kezelése gyakran felesleges, mivel a betegség általában rövid idő után önmagában megszűnik. Súlyos fertőzés esetén időnként hasmenés elleni gyógyszeres kezelést írnak elő. Ha gyanítható, hogy a baktériumok vérfertőzést okoztak, antibiotikumokkal történő kezelést lehet előírni.

A megelőzés magában foglalja a főtt vagy alul főtt ételek elkerülését és a helyes személyes higiénia gyakorlását, valamint a baktériumokat ismert állatokkal (köztük rágcsálókkal) való érintkezés elkerülését.

Tularemia (nyúlláz)

A tulémia egy olyan baktérium (Francisella tularensis) által okozott betegség, amelyet vadrágcsálók hordoznak és terjesztenek az egész világon, beleértve a pézsmapatkányokat, a mókusokat és a hódokat. Ha rovarcsípés okozza, a betegség gyakran fekélyt okoz a harapás helyén. Evéssel és ivással fertőzött betegség mirigyduzzanatot, köhögést vagy tüdőfertőzést okozhat. A tünetek nagyon enyhe és életveszélyesek lehetnek. A végleges diagnózis nehéz lehet, vérvizsgálatot igényel.

A betegség megfertőződhet, ha:

Kezelje a fertőzött állati tetemeket
Megfertőzött fertőzött rovar, például kullancs vagy szarvas
Fogyasszon vagy igyon szennyezett ételt vagy vizet
Lélegezzük be a levegőben levő baktériumokat a tájporból

Miután diagnosztizálták, a tularemiát nagy adag antibiotikummal kezelik. A tünetek sok hétig tarthatnak, de az áldozatok általában teljesen felépülnek a kezeléssel. A megelőzés magában foglalja a rovarcsípések elkerülését riasztószerek alkalmazásával, a rágcsálók közvetlen kezelésének elkerülését, valamint légzővédelem viselését, hogy elkerülje a tájpor belélegzését kertészeti és mezőgazdasági munkák során.