A bélbaktériumok befolyásolják az ételallergiákat

A bél mikrobiota és az immunrendszer összetétele szorosan összefonódik

Számtalan mikroorganizmus él a bélrendszerben. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói képesek voltak bizonyítani, hogy a bélbaktériumok is szerepet játszanak az ételallergénekkel szembeni anafilaxiás reakciók erősségének meghatározásában. A tudósok az Európai Társadalom Bőrgyógyászati Kutatási Társaságának (ESDR) éves konferenciáján mutatják be eredményeiket, amelynek a TUM ad otthont és a TUM idén.

Az emberi mikrobiota - a baktériumok összessége, amelyek pl. a bőrön vagy a bélrendszerben - komplexen befolyásolja az egészséget. Prof. Tilo Biedermann, a Rechts der Isar Kórház Dermatológiai és Allergológiai Klinikájának igazgatója által vezetett csoport megvizsgálta a mikrobiota szerepét az emésztőrendszerben ételallergiák esetén.

A bélflóra és az immunrendszer különféle elemei szorosan összefonódnak és kölcsönösen befolyásolják egymást. Vizsgálatai során a TUM kutatócsoportja a NOD2 nevű fehérjére koncentrált. Az immunrendszer ezen receptora képes "felismerni" a bélbaktériumokat - pontosabban sejtfaluk fő összetevőjét - és számos komplex folyamatot indíthat el. A tudósok megvizsgálták azokat a hatásokat, amelyek akkor jelentkeztek, amikor ez a felismerési receptor nincs.

Alapvetően megváltozott immunreakció

Tilo Biedermann és munkatársai be tudták mutatni, hogy amikor a NOD2 hiányzott, a test immunreakciója alapvetően megváltozott. Az immunrendszer aktiválódását elnyomó sejtek, például a szabályozó T-sejtek helyett nagyobb számban képződnek az úgynevezett Th2 helper sejtek.

Ezek a sejtek nagyobb számú antitest immunglobulin E (vagy röviden IgE) termelődését okozzák. Élelmiszerallergiában szenvedőknél a szervezetben lévő IgE-t "betanították" a megfelelő allergénekre, és különálló sejteket stimulál allergiás reakció kiváltására, ha például a bélben található allergént észleli. Minél nagyobb az IgE mennyisége, annál erősebb az allergiás reakció.

Ennek megfelelően a tudósok különösen súlyos allergiás reakciókat figyeltek meg egérmodellekben, amikor a NOD2 hiányzott. Ezen állatok bél mikrobiotájának összetétele is megváltozott. A tanulmány egy másik aspektusa bemutatja a mikrobiota és az immunrendszer közötti kölcsönhatások valódi komplexitását: Amikor a bélbaktériumok összetétele normalizálódott, a súlyos allergiás reakciók még akkor is megelőzhetők voltak, amikor a NOD2 hiányzott.

Ártalmatlan baktériumok, mint új terápiás megközelítés

"Ez a kapcsolat a bélflóra és az antitestek termelése között új terápiás megközelítéseket nyit meg azoknál a betegeknél, akiknek a mikrobiája megváltozott" - mondja Tilo Biedermann. "Például, ha ártalmatlan baktériumokat lehet ösztönözni a belek gyarmatosítására, akkor ez is csökkentené a szervezet reakcióját az allergénekre."

Eddig a megállapításokat még nem tették közzé. A tudósok szeptember 8-án, csütörtökön mutatják be őket az Európai Bőrgyógyászati Kutatási Társaság (ESDR) 46. éves konferenciájának fő plenáris ülésén. 1200 kutató utazik Münchenbe, hogy részt vegyen az éves kongresszuson. Az idei házigazda és szervező a TUM. A "Mikrobiomák és allergiák" téma az egyezmény egyik fókuszpontja. Ezt megelőzően, szeptember 7-én, szerdán Dr. Thomas Volz, a TUM bőrgyógyásza szimpóziumot tart a bőrbaktériumokról "Soha nem jár egyedül".