A bio vegetáriánus menü

Által: William Misner, Ph.D.

Dr. Bill 1996-tól 2006-os nyugdíjba vonulásáig teljes munkaidőben a Hammer Nutrition kutatási és fejlesztési igazgatójaként dolgozott. Számos akadémiai és atlétikai teljesítménye között AAMA igazgatósági tanúsítvánnyal rendelkező alternatív gyógyászat és a "Mit kell ennem? Élelmiszer által felírt recept a jó közérzetért" című könyv szerzője. - Dr. Bill teljes életrajza

SZERVES-NÖVÉNYI ÉLELMISZEREK: ÖSSZETEVŐK LISTÁJA

A bioélelmiszerek íze jobb, mert az ásványi anyagprofilok felülmúlják a peszticidekkel termelt ételeket.

Smith a Journal of Applied Nutrition beszámolt a bioélelmiszerek és a kereskedelmi élelmiszerek tápértéke közötti különbség összehasonlításáról, és megállapította, hogy a kettő között jelentős különbségek vannak. Almát, körtét, burgonyát, kukoricát és búzát vásároltak Chicago területéről, és két év alatt 22 tápanyagot és 4 mérgező elemet elemeztek. Az elemzés kimutatta, hogy "az ökológiai körte, az alma, a burgonya és a búza átlagosan több mint 90% -kal több tápanyagot tartalmaz, mint a hasonló kereskedelmi élelmiszerek". A kutatók nem vették be a kukoricát az átlagokba, mert a tápanyag-különbség több mint 2,5-szer nagyobb volt a szerves kukorica esetében. Számos tényező, például a talaj tápanyagai, a műtrágyák használata, a betakarítási idők vagy a betakarítás utáni kezelési különbségek befolyásolhatják az élelmiszerek tápanyagszintjét. A jellemzően nitrogénnel, foszforral és káliummal kezelt talajokban komoly hiány lehet az ásványi anyagokban. A bio gyümölcsök és zöldségek 400% -kal több nyomelemet, 1300% -kal több szelént és 2000% -kal több kalciumot és magnéziumot tartalmaznak, mint a nem organikus termékek. Amellett, hogy kevésbé tápláló, a szupermarketek termékei több káros mérgező ásványi anyagot tartalmaznak, mint + 40% alumíniumot, + 29% kadmiumot és + 28% rubídiumot, mint a biotermékekben találhatók [1].

A NÖVÉNYI MENÜ KRITIKAI MEGFIGYELÉSE

A kutatók feltételezték, hogy a hőkezelt ételek fogyasztása a mindenevők által tükröződhet az előrehaladott glükóziós végtermékek (AGE) magasabb plazmaszintjeinél a vegetáriánusokhoz képest, akik a főzés során (a hústól távol tartva) alacsonyabb hőmérsékletet és kevesebb időt fűtenek . A következő táblázat bemutatja, mit találtak:

KOR VAGY CML	OMNIVORES	VEGETARIAI	LAKTOOVO-NÖVÉNYI	VEGÁNOK
FEJLETT GLIKÁCIÓS VÉGTERMÉKEK	9.9	10.8	13.1	11.6
N (EPSILON) - (KARBOXIMETIL) LIZIN [CML]	427.1	514.8	525,7	492,6

FEJLETT GLIKÁCIÓS VÉGTERMÉKEK ÉS N (EPSILON) (KARBOXIMETIL) LIZIN = [CML] a mindenevőknél szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a vegetáriánusoknál. A plazma glükóz, a vesefunkció paraméterei (a kreatinin és a cystatin C plazmakoncentrációja, a számított glomeruláris filtrációs sebesség - GFR), valamint a C-reaktív fehérje szintek a normál tartományon belül voltak, és nem különböztek szignifikánsan a csoportok között. Így sem a vesefunkció csökkenése, sem a gyulladásos folyamatok nem járultak hozzá a plazma AGE-szintjének emelkedéséhez. A vegetáriánusok megnövekedett plazma AGE-szintjét a mindenevőkkel összehasonlítva itt mutatjuk be először. Az AGE emelkedésének mechanizmusait és ennek a megállapításnak a lehetséges patofiziológiai jelentőségét a prospektív vizsgálatokban kell tisztázni [2]. Ez az AGE és CML megfigyelhető a vegetáriánus ételekkel arányosan növekvő, és fordítottan arányos a húsból származó Omnivore fehérjével, azt sugallhatja, hogy az élettartam rövidülne vegetáriánusoknál, azonban ez nem az általános konszenzus.

A nem vegetáriánusokhoz képest a nyugati vegetáriánusok alacsonyabb átlagos BMI-vel (kb. 1 kg/m2-rel), alacsonyabb átlagos plazma-koleszterin-koncentrációval (körülbelül 0,5 mmol/l) és alacsonyabb mortalitással az IHD-ban (körülbelül 25% -kal) . Alacsonyabb a kockázata néhány más betegségnek is, például székrekedés, divertikuláris betegség, epekő és vakbélgyulladás. Nem állapítottak meg különbségeket a gyakori rákos megbetegedések halálozásában. Nincs bizonyíték a halálozásra gyakorolt káros hatásokra. Sokkal több információra van szükség, különösen a halál egyéb okairól, egyéb morbiditásokról, beleértve az oszteoporózist, és a vegánok hosszú távú egészségéről. A rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a vegetáriánus étrend széles körű elfogadása évente megközelítőleg 40 000 halálesetet akadályozhat meg az IHD-ben Nagy-Britanniában [3].

VEGÁN, LAKTÓ-NÖVÉNYI, OVO-NÖVÉNYI

MIÉRT TEGYEN HOZZA HALAT vagy TENGERET?

Elsősorban étrendi kérdőíveken vagy élelmiszer-nyilvántartásokon alapuló megfigyelési tanulmányok arról számoltak be, hogy a vegetáriánusok nagyon alacsony jódfogyasztással rendelkezhetnek. Ennek ellenére hiányoznak az elemzéssel megállapított adatok a jódhiány lehetséges mértékéről ezzel a diétaformával. Hat egészséges felnőtt önkéntes vett részt a jelen kontrollált kísérleti étrend-vizsgálatban, amelyet négy különálló 5-d étrend-periódusban végeztek. A vizsgálati étrendek, normál, fehérjében gazdag, laktovegetariánusak és a kezdeti normál étrend megismétlése, majdnem izoenergetikusak voltak, és nem tartalmaztak HALAT, TENGERI ÉLELMISZERET, JÓDOSÍTOTT SÓT vagy jóddal dúsított ételt. Az egyes diéták utolsó 48 órájában minden alanyból két 24 órás vizeletmintát vettünk. A jódanalízist a vizeletmintákban és az összes bevitt étrendből vett reprezentatív mintákban végeztük.

ÉTRENDES JÓD BEVITELI JÓD VS KIFEJEZÉSI RÁT

DIÉTA	ÉLELMISZER-TARTALOM JÓD
LAKTOVEGÁTÉRI TÁPLÁLKOZÁS	15,6 mikrogramm/nap
FEHÉR-R ICH ÉTKEZÉSEK	44,5 mikrogramm/nap

DIÉTA	Húgyúti jódkivitel
LAKTOVEGÁTÉRI TÁPLÁLKOZÁS	36,6 mikrogramm/nap
Fehérje-gazdag étrend	50,2 mikrogramm/nap

Ezek az eredmények kísérleti megerősítést nyújtanak az irodalmi eredményekről, amelyek arra utalnak, hogy a nem vegetáriánus étrend mellett a jódellátás nagyobb. Pontosabban, a jód rendkívül alacsony bevitele és vizeletmennyisége, amelyet analitikusan meghatároztak egy példamutató vegetáriánus étrendre, azt bizonyítja, hogy az étrendi jód korlátozó lehet, ha szigorú vegetáriánus étrendi gyakorlatokat követnek (nincs jódozott só, nincsenek I-kiegészítők). Ezért az első diétakísérlet-alapú mutató az I-hiányos rendellenességek lehetséges veszélyére a vegetáriánus táplálkozás szigorú formái miatt, különösen akkor, ha alacsony jódtartalmú talajban termesztett gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztanak. [5]

LAKTÓ-OVO-NÖVÉNYI FOGLALÁS AZ OMNIVORE DIÉTÁHOZ

89 LACTO-OVO-VEGETARIANból álló csoport (életkor: 38,7 +/- 0,6 év, a vegetarianizmus átlagos időtartama 7,8 év). A hagyományos étrend kontrollcsoportját (OMNIVORES, n = 84) alakítottuk ki átlagos mintaként. Az alternatív étrendet fogyasztók alacsony plazmaszintű lipid paraméterekkel rendelkeznek, és jelentősen magasabbak az antiszklerotikus anyagok. A gyümölcs- és zöldségfélék, a növényi olaj, a hajtások, a magvak és a teljes kiőrlésű élelmiszerek jelentősen magasabb bevitele következtében a vegetáriánusokban az antioxidáns vitaminok plazmaszintje meghaladja a küszöbértéket, ezzel csökkentve a szabadgyökök betegségének kockázatát. Másrészt a vegetáriánusoknak hiányai vannak a metionin bevitelében. A vegetáriánus étrend optimális a szabad gyökök, különösen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Kockázatot jelenthet az alacsony vas- és kalciumfelszívódás, az alacsony metionin-bevitel és a hyperhomocysteinemia enyhe formáinak előfordulása szempontjából. A hagyományos étrendben csökkenteni kell a teljes lipidtartalmat, meg kell emelni az alfa-linolénsavval ellátott növényi olaj mennyiségét, valamint a gyümölcs és zöldség fogyasztását. A teljes kiőrlésű ételeket és az olajos magvakat bele kell tenni a napi táplálékba [6]: