A BMI és a veserák kockázata közötti összefüggés
Xuezhen Liu
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Qi Sun
b Hagyományos kínai orvosi kórház Taianban, Tai'an, Kína.
Haifeng Hou
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Kai Zhu
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Qian Wang
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Huamin Liu
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Qianqian Zhang
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Hosszú Ji
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Dong Li
a Taishan Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Iskolája
Társított adatok
Absztrakt
Célkitűzés:
Az elhízást a veserák egyik rizikófaktorának tekintik. Az eredmények azonban nem konzisztensek a jelentett eredeti vizsgálatokban, valamint a közzétett metaanalízisben. Ennek a tanulmánynak a célja a túlsúly/elhízás és a veserák közötti kapcsolat tisztázása egy frissített átfogó és dózis-válasz metaanalízissel.
Mód:
Ezt a metaanalízist a PRISMA irányelvnek megfelelően végezték el. A releváns tanulmányokat a PubMed, az Embase és a Web of Science adatbázisok segítségével kerestük meg. A vizsgálatok az emberi kohortos vizsgálatokra korlátozódtak angol és kínai nyelven. Az eredmények szintetizálásához véletlenszerű hatású modelleket és dózis-válasz metaanalízist használtak. Alcsoport elemzéseket is végeztek a résztvevők jellemzői alapján.
Eredmények:
Huszonnégy kohorszvizsgálat, 8 953 478 résztvevő bevonásával, meta-elemzésünkbe bekerült. A normál testsúlyhoz képest a veserák összesített RR-je 1,35 (1,27–1,43) volt túlsúlyos és 1,76 (1,61–1,91) elhízott résztvevőknél. A dózis-válasz meta-analízis során a BMI minden 1 kg/m 2 -es növekedésére 1,06 (1,05–1,06) megnövekedett veserák-kockázat mutatkozott. Nem találtak szignifikáns heterogenitást olyan vizsgálatokban, amelyeknél az I 2 = 39,4% a túlsúlyos, az I 2 = 43,3% az elhízás esetében.
Következtetés:
Az átfogó és a dózis-válasz metaanalízis azt sugallta, hogy a túlsúly/elhízás növeli a veserák kockázatát férfiaknál és nőknél egyaránt.
1. Bemutatkozás
A veserák egy gyakori vizeletrendszeri rosszindulatú daganat, amely a felnőttkori rosszindulatú daganatok körülbelül 2-3% -át teszi ki. [1] Az elmúlt 20 évben a veserák előfordulása jelentősen nőtt, évente körülbelül 2% -kal nőtt. [2] Epidemiológiai vizsgálatok dokumentálták, hogy a veserák kezdete régiókban és etnikumokban differenciálódik, Észak-Amerikában a legmagasabb az előfordulás. [3–4] Az American Cancer Society adataira hivatkozva 2017-ben 63 990 új veserákos eset volt az Egyesült Államokban. [5] Hagyományosan a veserákos betegek 30-40% -a halt meg a betegségben. [6]
A túlsúly/elhízás vált a legfőbb közegészségügyi problémává, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat kihívja. [7–9] Széles körben beszámoltak arról, hogy a túlsúly/elhízás növeli a veserák kockázatát, [10,11] ami az adipokinek rendellenes szekréciójának, az inzulinrezisztenciának, a magasabb ösztrogénszintnek köszönhető a túlsúlyos/elhízott egyének körében. [12–17]
Bár az elhízás és a veserák közötti összefüggésről a korábbi szisztematikus áttekintések és meta-elemzések beszámoltak, az eredmények nem konzisztensek. Bergstrom és mtsai [10] arról számoltak be, hogy a veserák elhízással összefüggő kockázata egyenlő a férfiak és a nők között, míg Wang és mtsai [11] alacsonyabb kockázatot találtak a férfiaknál, mint a nők. A dózis-válasz metaanalízis elterjedt módszer, amely szintetizálja az okok és eredmények közötti kapcsolat kvantitatív méréseit. Mivel az elmúlt években 3 eredeti kohorsz-tanulmány jelent meg 409 487 résztvevővel, frissített dózis-válasz metaanalízisre van szükség a túlsúly/elhízás és a veserák közötti kvantitatív kapcsolat további tisztázásához. Ezért elvégeztük ezt a frissített átfogó és dózis-válasz metaanalízist.
2. Anyagok és módszerek
Ezt a metaanalízist a Preferred Reporting Items for Systematic Review and Meta-Analyses (PRISMA) irányelv alapján végeztük. Mivel ez a tanulmány a közzétett tanulmányok metaanalízise, etikai jóváhagyás nem szükséges.
2.1. Keresési stratégia
Szisztematikusan kerestük a PubMed, az Embase és a Web of Science adatbázisokban a 2017. december 31-ig megjelent cikkeket. Alapvető keresésünk a „vese rák, vese neoplazma, vese karcinóma” kifejezéshez kapcsolódó kifejezésekből állt, kombinálva a „BMI, túlsúly, elhízás, ill. testtömeg ”a releváns vizsgálatok azonosítására. A vizsgálatok az emberi kohortos vizsgálatokra korlátozódtak angol és kínai nyelven. Frissített szisztematikus áttekintésként Wang és munkatársai [11] közzétett metaanalízisét tekintettük át a támogatható releváns vizsgálatok további azonosítása érdekében. A letöltött cikkekben felsorolt hivatkozásokat manuálisan is átvizsgáltuk.
2.2. Tanulmány kiválasztása
A metaanalízisünkben a következő kritériumokat teljesítő tanulmányok szerepeltek: kohorszterv tervezés; vese rák mint kimenetel; a BMI által meghatározott túlsúly és elhízás; relatív kockázat (RR) és 95% -os konfidencia intervallum (CI) áll rendelkezésre, vagy a közzétett adatok alapján kiszámítható; a dózis-válasz elemzést a BMI szint 3 vagy több osztályozásán végezték el. Amikor több vizsgálat jelentette ugyanazt vagy duplikált adatot, csak a legfrissebb publikáció vagy tanulmány készült a teljes adatbázissal. Az eredeti vizsgálatok módszertani minőségét Newcastle-Ottawa skála segítségével értékeltük, amelyben a csillagrendszer 0 és 9 között mozog. [18] A 7 vagy annál több csillaggal díjazott tanulmányokat támogathatónak tekintették, és meta-elemzésünkbe bevonták. [19] A minőségértékelés részletes információit az 1. táblázat 1 táblázat tartalmazza .
Asztal 1
A mellékelt vizsgálatok jellemzői.
1. táblázat (folytatás)
A mellékelt vizsgálatok jellemzői.
2.3. Adatok kinyerése
Az adatokat 2 vizsgáló függetlenül vonta ki, és az esetleges nézeteltéréseket a harmadik szerző konszenzussal oldotta meg. A következő változókat kaptuk az egyes támogatható kiadványokból: első szerző neve, megjelenési év, a résztvevők életkora, a vizsgálati minta nagysága, az esetek száma, a követés időtartama, a vizsgálat helye, a BMI mérése (saját a vizsgáló által közölt vagy mért adatok), a BMI kategória és a megfelelő kockázatbecslés, valamint a többváltozós elemzéshez igazított zavaró tényezők. Az összes eredményt RR-ként közöltük a kényelem érdekében, azzal a feltevéssel, hogy mind a kamatláb, mind a kockázati arány felhasználható a relatív kockázatok hatékony becslésére. A zavarók hatásának csökkentése érdekében olyan RR-eket használtunk, amelyek többváltozós modellben korrigálták a kovariátumokat.
A BMI egyes kategóriáinak felső és alsó határának középpontját az egyes megfelelő RR átlagos BMI szintjeként határoztuk meg. Ha nem volt felső vagy alsó határ, csak azt feltételeztük, hogy a határnak és a szomszédos kategóriának ugyanaz az amplitúdója. Azoknál a vizsgálatoknál, amelyek csak az esetek és a személyévek teljes számát szolgáltatták, Aune és mtsai [20] módszerével becsültük meg az esetek és a személyévek rétegzett számát az egyes csoportokban.
2.4. Statisztikai analízis
A WHO kategóriát használtuk a kóros testsúly és a normál testsúly kockázati becslésének összehasonlításához, és a felnőttek BMI-jét a WHO [21] a következőképpen osztályozta: alsúly ((22) A vizsgálatok közötti heterogenitást figyelembe véve 2 szakaszos véletlenszerű hatású dózis-válasz metaanalízis a trend kiszámításához a BMI-szinteken becsült releváns logRR alapján. [23] Az első szakaszban egy általánosított legkisebb négyzetes regressziót alkalmaztunk a korlátozott köbös spline-modell becslésére a 10% -on, 50% és 90% percentilis, figyelembe véve az egyes közzétett RR-ek közötti korrelációt. Ezután a GLST paranccsal elvégeztük a dózis-válasz metaanalízist, amelyhez esetek, személyévek és a BMI-től átszámított dózis kellettek, valamint a BMI szint-specifikus RR-ek varianciával becsültek az egyes cikkek legalább 3 kvantitatív osztályozásához. [24] A nemlineáris P-értéket úgy számítottuk ki, hogy teszteltük a nullhipotézist, miszerint a második spline-együttható nulla. [25]
Az ebben a metaanalízisben szereplõ vizsgálatok kiválasztásának folyamatábra.
3.2. Kóros BMI és a veserák kockázata
A normál testsúlyhoz képest a veserák összesített RR-je túlsúlyosaknál 1,35 (1,27–1,43), elhízott résztvevőknél 1,76 (1,61–1,91) volt (lásd a 2. és 2. ábrákat). 3). A vizsgálatok során nem találtak szignifikáns heterogenitást (túlsúly: I 2 = 39,4%; elhízás: I 2 = 43,3%).
A túlsúlyos és a normál testsúlyú RR-ek erdőtáblája a BMI-nél veserák kockázatával. BMI = testtömeg-index, CI = konfidencia intervallum, RR = relatív kockázat.
Az elhízás és a normál testsúly arányának RR-je a vese rák kockázatával járó BMI esetén. BMI = testtömeg-index, CI = konfidencia intervallum, RR = relatív kockázat.
3.3. Alcsoportelemzés
Alapvetően következetes eredmény született az alcsoportelemzés és a túlsúly és az elhízás kategóriájára vonatkozó általános elemzés között (táblázat (2. táblázat) .2). Az elhízott nők veserákjának RR-je 1,99 (95% CI = 1,80–2,21) volt a normális BMI-vel rendelkező nőkhöz képest, az elhízott férfiaknál pedig RR 1,71 (95% CI = 1,52–1,92) volt a normál BMI-vel rendelkező férfiakhoz képest. Eközben a veserák kockázata a túlsúlyos nők körében is szignifikáns volt, összehasonlítva a normál BMI-vel rendelkező nőkkel, RR 1,40 (95% CI = 1,30–1,50), a túlsúlyos férfiaknál pedig a veserák kockázata szignifikáns 1,36 RR mellett (95% CI = 1,22–1,53) összehasonlítva a normál BMI-vel. Nem figyeltek meg jelentős különbségeket a nem, a követés időtartama és az egyéb alkalmazkodási tényezők (pl. Életkor, dohányzás, értékelési módszer) tekintetében. Megjegyzendő, hogy a veserák és az elhízás együttes társulása (RR = 1,84, 95% CI = 1,66–2,04) szignifikánsan magasabb volt azokban a vizsgálatokban, amelyek nem igazították az alkoholfogyasztást, mint azoknál, amelyek az alkoholfogyasztást igazították (RR = 1,56, 95% CI = 1,38–1,76).
1. táblázat (folytatás)
A mellékelt vizsgálatok jellemzői.
2. táblázat
A BMI és a veserák kockázatának alcsoport elemzése.
3.4. Dózis-válasz metaanalízis
Összesen 24 tanulmányt [28–51] vontak be a dózis-válasz metaanalízisbe. Megállapították, hogy lineáris összefüggés van a BMI és a veserák kockázata között (ebben a metaanalízisben a BMI P 2 növekedését mutatták, amint azt a 4. ábra szemlélteti. 4. A veserák kockázata férfiak és nők esetében 5 % (RR = 1,05, 95% CI: 1,04–1,06), illetve 6% (RR = 1,06, 95% CI: 1,05–1,08), 1 kg/m 2 növekedésenként (ábra (5. ábra).
A BMI és a veserák kockázata közötti dózis-válasz elemzés korlátozott köbméteres spline-val végzett kohorsz vizsgálatokban, többváltozós véletlen hatású dózis-válasz modellben. A folytonos és a hosszú gondolatvonal a becsült RR-t és annak 95% -os CI-jét képviseli. A rövid vonallánc a lineáris összefüggést jelenti (1 kg/m 2 növekményenként). BMI = testtömeg-index, CI = konfidencia intervallum, RR = relatív kockázat.
A BMI és a veserák közötti dózis-válasz elemzés a nem, a dohányzás és az alkoholfogyasztás kiigazításával. (A) férfiak; (B) nők; C) a dohányzás beállítása; D) a dohányzás ki nem igazítása; (E) az alkoholfogyasztás beállítása; (F) az alkoholfogyasztás ki nem igazítása. A folytonos vonal és a hosszú gondolatjel az RR-t képviseli, és 95% -os CI. A rövid vonallánc a lineáris összefüggést jelenti (1 kg/m 2 növekményenként). BMI = testtömeg-index, CI = konfidencia intervallum, RR = relatív kockázat.
Amint az az 5., 5. ábrán látható: A lehetséges befolyásoló tényezők (pl. Nem, dohányzás és alkoholfogyasztás) kiigazításakor szignifikáns nemlineáris kapcsolatra utaló bizonyítékokat figyeltek meg férfiaknál (P = 0,028) és olyan vizsgálatokban, amelyek nem igazodtak a dohányzáshoz (P = 0,015). A BMI = 22,35 kg/m 2 -hez képest a veserák összesített RR-je (95% CI) a férfiak körében 1,10 (1,07–1,14), 1,35 (1,28–1,42), 1,72 (1,60–1,85), 2,26 (2,02–2,53) ) a BMI = 25, 30, 35 és 40 kg/m 2 esetén. A BMI = 25, 30, 35 kg/m 2 pontokon a megfelelő RR (95% CI) 1,07 (1,04–1,11), 1,36 (1,29–1,43) és 1,70 (1,57–1,85) volt azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyeket nem korrigáltunk. dohányzó.
3.5. A publikáció elfogultsága
Az Egger regressziós tesztje azt mutatta, hogy a BMI és a veserák kockázatának irodalmában nem volt elfogultság az elhízás csoportban (P =, 671) és a dózis-válasz csoportban (P =, 265). A túlsúlyos csoportban a BMI és a veserák kockázatáról szóló dokumentum esetében az Egger-teszt kimutatta a publikációs torzítás valószínűségét (P = 0,031) (ábra (6. ábra). 6). Ennek fényében elvégeztük a trimmelés és kitöltés elemzését, és az eredmény változatlan volt, jelezve, hogy a publikációs torzítás hatása elhagyható.
Az (A) túlsúly és a veserák kockázata közötti kapcsolat randon-effektusok meta-analízisének megfelelő tölcsértáblázat (P = 0,031, Egger tesztjével); (B) elhízás és veserák kockázata (P =, 671, Egger-teszt alapján); (C) a BMI és a veserák kockázata közötti összefüggés dózis-válasz metaanalízisének megfelelő tölcsértáblázat (P =, 265, Egger tesztjével). BMI = testtömeg-index.
3.6. Érzékenységvizsgálat
Egy érzékenységi elemzés során, amelyben egy-egy vizsgálatot eltávolítottak, a többit pedig elemezték, az összesített RR-k 1,31 és 1,36 között voltak túlsúlyosak, 1,67 és 1,77 között az elhízás és 1,37 és 1,40 között, a dózis-válasz elemzésnél, ami azt mutatta, hogy a az összesített becslések stabilak voltak.
4. Megbeszélés
Meta-elemzésünk során felfedeztük a veserák kockázatának 35% -os növekedését a túlsúlyos résztvevőknél és 76% -os növekedést az elhízott résztvevőknél a normál résztvevőkhöz képest. Amikor az elemzést nemek szerint rétegezték, azt figyelték meg, hogy a magasabb BMI-szint és a veserák kockázatának növekedése között szignifikáns összefüggés áll fenn férfiaknál és nőknél is, és a nemek közötti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. A dózis-válasz metaanalízis lineáris dózis-válasz összefüggést azonosított a BMI és a veserák kockázata között (a BMI P 2 növekedése. A veserák összesített RR férfiak és nők között 5% -kal nőtt (RR = 1,05, 95% CI): 1,04–1,06) és 6% (RR = 1,06, 95% CI: 1,05–1,08) a BMI minden egységnövekedése esetén. A férfiaknál a BMI és a veserák kockázata között statisztikailag nemlineáris összefüggést is megfigyeltek.
Az elhízás a vese rák megnövekedett kockázatával társulhat többféle mechanizmus révén. Az elhízás okozta zsírszövet-diszfunkció az adipokinek (pl. Leptin, TNF-α és IL-6) rendellenes szekréciójához vezethet, amelyek hozzájárulnak a veserák kialakulásához és kialakulásához. [12–13] Az elhízás általában inzulinrezisztenciával jár, ami növeli az inzulinszerű növekedési faktor (IGF) -1 értéket. [14–15] A magas IGF-1 a tumorgenezis kockázati tényezője. [16] Ezenkívül elhízott egyénekről ismert, hogy magasabb az ösztrogénszintjük, ami elősegíti az IGF rákkeltő hatását, ami magas veserák kockázatát eredményezi. [17] Megállapítottuk, hogy a kohorsz vizsgálatok ezen metaanalízisében a túlsúly/elhízás kockázati tényező az általános elemzésben, valamint a dózis-válasz elemzésben.
5. Következtetés
Összefoglalva, átfogó és dózis-válasz metaanalízisünk azt sugallta, hogy a túlsúly/elhízás összefügg a veserák kockázatának növekedésével mind a férfiak, mind a nők körében. A súlykontrollra vonatkozó intézkedések szükségesek az emberek számára a veserák megelőzésében, különösen azok számára, akiknek a családjában kórtörténetében szerepel a veserák.
Szerzői hozzájárulások
Fogalomalkotás: Hosszú Ji, Dong Li.
Adatkezelés: Kai Zhu, Qian Wang, Huamin Liu, Qianqian Zhang.
Vizsgálat: Kai Zhu, Qian Wang, Huamin Liu, Qianqian Zhang.
Módszertan: Kai Zhu, Qian Wang, Huamin Liu, Qianqian Zhang.
Írás - eredeti vázlat: Xuezhen Liu, Qi Sun, Haifeng Hou.
Áttekintés és szerkesztés írása: Xuezhen Liu, Qi Sun, Haifeng Hou.
Fogalomalkotás: Hosszú Ji, Dong Li.
Hivatalos elemzés: Kai Zhu, Qian Wang, Huamin Liu, Qianqian Zhang.
Módszertan: Kai Zhu, Qian Wang, Huamin Liu, Qianqian Zhang.
Írás - eredeti vázlat: Xuezhen Liu, Qi Sun, Haifeng Hou.
Írás - áttekintés és szerkesztés: Xuezhen Liu, Haifeng Hou.
Kiegészítő anyag
Lábjegyzetek
Rövidítések: BMI = testtömegindex, CI = konfidencia intervallum, RR = relatív kockázat, WHO = Egészségügyi Világszervezet.
Az XL és a QS egyformán járult hozzá ehhez a munkához.
Versenyző érdekek: A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.
A szerzőknek nincs fedezetük és nincs összeférhetetlenségük.
Ehhez a cikkhez kiegészítő digitális tartalom érhető el.
- Miért csökkentheti a gombák fogyasztását a prosztatarák kockázata - Minden Zoomer
- Méhrák kockázati tényezők SGO
- A mediterrán étrend három eleme a leghatékonyabb a vastagbélrák kockázatának csökkentésére
- Tippek a PSA szint csökkentésére A prosztatarák kockázatának csökkentése
- Mi a valódi rákkockázat a sült burgonya elfogyasztása vagy a pirítós rákkutatása The Guardian