A COVID-19 elleni globális oltási és gyógyszeres erőfeszítések: Az állatkísérletek megkerülésének előnyei és hátrányai

Absztrakt

A COVID-19 a hatalmas gazdasági terhekkel együtt az egyik legnagyobb egészségügyi problémává vált. A betegség kezelésére nem léteznek egyértelmű gyógymódok, ezért az orvosok újratervezik a COVID-19 betegek kezelésére szolgáló gyógyszereket, például a klorokint és a remdesivirt. Ezzel párhuzamosan a kutatóintézetek a biotechnológiai vállalatokkal együttműködve stratégiákat határoztak meg a vírusfehérjék vakcinajelöltként történő felhasználására a COVID-19 számára. Noha ez ígéretesnek tűnik, mégis meg kell felelnie az állatkísérleti teszteken. Mivel a SARS-CoV-2 különféle modelljei tesztelési fázisban vannak, a biotechnológiai vállalatok megkerülik az állatkísérleteket és áttérnek az I. fázisú klinikai vizsgálatokra. A jelenlegi járványra tekintettel ez indokolt megközelítésnek tűnik, de a probléma az, hogy állatkísérletek hiányában soha nem tudjuk megjósolni az emberek kimenetelét. Mivel az állatmodellek kritikus fontosságúak a vakcinák fejlesztése szempontjából, és a SARS-CoV-2 transzmissziós dinamikája eltérő, ebben az áttekintésben összehasonlítjuk a SARS-CoV-2 különböző állatmodelljeit az emberekkel patogén, immunválaszuk és transzmissziós dinamikájuk miatt, amelyek ideális modellt alkotnak vakcina tesztelése a COVID-19 esetében. Az állatmodell alkalmazásának másik kérdése az állatok kutatási célú felhasználásának etikája; így megvitatjuk az állatok vakcinaképzési vizsgálatokhoz történő alkalmazásának előnyeit és hátrányait is.

elleni

Bevezetés

Az új koronavírus közelmúltbeli járványa már több ezer embert érintett és folyamatosan terjed az egész világon. Ezt a vírust „súlyos akut légzési szindróma koronavírus 2-nek” (SARS-CoV-2), az okozott betegséget pedig „2019-es koronavírus-betegségnek” (COVID-19) nevezik. 2020. május 5-ig világszerte összesen 3 517 345 megerősített COVID-19 klinikai epizódról és 243 401 halálesetről számoltak be (WHO 2020a). A legtöbb SARS-CoV-2-fertőzött ember enyhe vagy közepes légzési zavart tapasztal, és általában gyógyulást igényel, különösebb kezelés nélkül. Az idősebb emberek (általában 60 évnél idősebbek) és az olyan orvosi komplikációkkal küzdők, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a rák azonban nagyobb valószínűséggel olyan súlyos tünetek jelentkeznek, mint az akut légzőszervi megbetegedések és a multiorganikus elégtelenség, ami végül halálhoz vezet ( Lai et al.2020).

A SARS-CoV-2 ugyanahhoz a családhoz tartozik, mint azok a SARS (súlyos akut légzési szindróma) és MERS (közel-keleti légúti szindróma) vírusok, amelyek felelősek voltak a járványokért 2003-ban, illetve 2012-ben (Lu et al.2020). A SARS-CoV-2 genomjai egyetlen pozitív szálú RNS-ek, és hasonló szerkezeti fehérjéket kódolnak, mint a SARS, és vitát váltanak ki arról, hogy laboratóriumi úton előállított SARS-vírusról vagy természetesen kialakult új vírusról van-e szó. Kína által a nyilvános adatbázisban elérhetővé tett RNS szekvenciaelemzése kimutatta, hogy ez egy új vírus, amely valószínűleg denevérekből származik természetes evolúció útján (Andersen et al.2020). Azonban továbbra is kétértelmű, hogy a denevérekből milyen magas az emberekre az emberre való átterjedési sebesség.