Az energia fogyása diéta vagy aerob testmozgás útján: az energiahiány modalitásának hatása az étvágy paramétereire

Hovatartozások

1 Humán Kinetikai Iskola, Ottawa Egyetem, Ottawa, Kanada; Kelet-Ontario Gyermekkórház, Ottawa, Kanada; és [email protected].
2 Humán Kinetikai Iskola, Ottawa Egyetem, Ottawa, Kanada; Kelet-Ontario Gyermekkórház, Ottawa, Kanada; és.
3 Humán Kinetikai Iskola, Ottawa Egyetem, Ottawa, Kanada;
4 Étvágy- és energiamérleg-kutatás, Leedsi Egyetem, Leeds, Egyesült Királyság.

Szerzői

Hovatartozások

1 Humán Kinetikai Iskola, Ottawa Egyetem, Ottawa, Kanada; Kelet-Ontario Gyermekkórház, Ottawa, Kanada; és [email protected].
2 Humán Kinetikai Iskola, Ottawa Egyetem, Ottawa, Kanada; Kelet-Ontario Gyermekkórház, Ottawa, Kanada; és.
3 Humán Kinetikai Iskola, Ottawa Egyetem, Ottawa, Kanada;
4 Étvágy- és energiamérleg-kutatás, Leedsi Egyetem, Leeds, Egyesült Királyság.

Absztrakt

Háttér: Amerikák milliói próbálnak fogyni évente, és nem világos, hogy az akut, szigorúan ellenőrzött energia kimerülés modalitása eltérő módon befolyásolhatja-e az étvágy paramétereit és a szaglást.

Célkitűzés: A cél az volt, hogy megvizsgálják, hogy az akut 3-d izokalorikus 25% -os energia kimerülés modalitása önmagában diétázva vagy csak aerob testmozgással hogyan befolyásolja az étvágyat és az étvágyhoz kapcsolódó hormonokat, az ad libitum táplálást, az ételjutalmat (snack pontokat) és a szaglást.

Tervezés: Tíz férfi résztvevő átlagos ± SD életkora 23,7 ± 5,1 év volt, és a kezdeti átlag ± SD testtömeg 83,2 ± 11,5 kg vett részt ebben a randomizált crossover tervezésben. Az alapszintű mérést [a kontrollfeltétel 1. napja (CON1)] elvégeztük és 3 nappal később [a kontrollfeltétel (CON4) 4. napja] megismételtük, majd randomizálást alkalmaztunk a 2 kísérleti körülmény sorrendjére: napi 25% -os szükséglet csak a diéta (DIET) és a testmozgás (EX) által kiváltott energiahiányok, amelyeket [a DIET 1. napja (DIET1) és az EX (EX1) 1. napja] és 3 nap [DIET 4. nap (DIET4) és 4 az EX (EX4)] beavatkozásból. A testtömeget, a leptin és a ghrelin koncentrációját, az étel relatív erősítő értékét és a szaglást az 1. és a 4. napon mértük. A test összetétele (kettős energiájú röntgenabszorpciós módszer), az ad libitum energiafogyasztás (EI; büfé) és az íze ( vizuális analóg skálát) csak a 4. napon mértük.

Eredmények: A CON4-hez viszonyítva az EI (P = 0,001), az íze (P = 0,01) és a szagküszöb (P = 0,05) magasabb volt a DIET4-nél; a CON4-hez képest az ízérzékenység (P = 0,03) magasabb volt az EX4-nél. Az EX4-hez képest az EI magasabb volt a DIET4 esetében (P = 0,006). A CON4-hez viszonyítva a megszerzett snack pontok magasabbak voltak a DIET4-nél (P = 0,03) és az EX4-nél (P = 0,001); több snack pontot gyűjtöttek az EX4-en a DIET4-hez képest (P = 0,001).

Következtetések: A kontroll állapothoz képest a DIET nagyobb akut kihívást jelentett az étvágyszabályozás szempontjából, mint az EX, amit a nagyobb étvágy és az ad libitum EI bizonyít. Ez a tanulmány megerősíti, hogy a pusztán testmozgással történő kimerüléshez képest az akut kalória-korlátozás gyors étvágyváltozásokat eredményez, amelyek kompenzációs étkezést eredményeznek, ami kezdetben visszatarthatja a fogyás erőfeszítéseinek potenciális sikerét. Ezt a vizsgálatot a clintrials.gov webhelyen regisztrálták, mint NCT02653378.

Kulcsszavak: Sniffin ’Sticks; diéta; energia kimerülése; gyakorlat; élelmiszer-hedonika; étel jutalom; szaglás.