A gyümölcsök és zöldségek sokfélesége összefügg az óvodások általános étrendi minőségével

Samantha A. Ramsay

egy Idahói Egyetem, PO Box 443183, Moszkva, ID 83844-3183, Egyesült Államok

Lenka H. Shriver

b Táplálkozási Tanszék, 311 Stone Bldg., University of North Carolina Greensboro, Greensboro, NC 27412, Egyesült Államok

Christopher A. Taylor

c Egészségtudományi és Orvosi Dietetikai Osztály, Ohio Állami Egyetem, 306A Atwell Hall 453 10th Ave, Columbus, OH 43210-1234, Egyesült Államok

Társított adatok

Absztrakt

1. Bemutatkozás

Számos egészségfejlesztési erőfeszítés erősíti a megnövekedett gyümölcs- és zöldségfogyasztást a sok ebből fakadó egészségügyi előny miatt (Kim és mtsai., 2014, Miller és mtsai., 2011, Egészségügyi Világszervezet, 2002). Míg a kisgyermekek gyümölcsfogyasztása nagyobb valószínűséggel megfelel a jelenlegi irányelveknek, a zöldségfogyasztás az Egyesült Államokban továbbra is alacsonyabb az ajánlottnál (Guenther et al., 2006, Ramsay et al., 2014, US Department of Health and Human Services and United Államok). A nemzeti irányelvek nem csak arra ösztönzik az általános lakosságot, hogy nagyobb mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget fogyasszanak, hanem az egészség és a táplálkozási állapot optimalizálása érdekében a különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztását is ösztönzik (US Department of Agriculture, 2010). A gyermekek étrendjének vezető gyümölcsforrásai azonban 100% -os gyümölcslé, alma és narancs formájában vannak, amelyekből általában hiányzik a táplálkozási sokszínűség elősegítéséhez szükséges változatosság (Lorson et al., 2009).

Habár a gyümölcsök és zöldségek megfelelő teljes bevitelének elérése fontos, a különféle vitaminokra, ásványi anyagokra és fitokemikáliákra gyakorolt egészségügyi előnyök támogatásához nagyobb hangsúlyt kell fektetni a változatosságra (USA Mezőgazdasági Minisztériuma, 2010). Míg egyes tápanyagok gyakran megtalálhatók sok gyümölcsben és zöldségben, például az A- és C-vitaminban, valamint a káliumban, a teljes tápanyagtartalomban hatalmas különbségek lehetnek (Drewnowski, 2005). A különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztása növelheti a nagyobb tápanyagbevitel valószínűségét a gyermekeknél (US Department of Agriculture, 2010). A mai napig a gyermekekkel és serdülőkkel folytatott kutatások egy része külön megvizsgálta a gyümölcs- és zöldségfogyasztást (Ramsay et al., 2014, Krolner et al., 2011), valamint a különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának tényleges előnyeit (Ramsay et al. al., 2014). Míg az amerikai táplálkozási irányelvek (USA Mezőgazdasági Minisztériuma, 2010) következetesen ösztönzik a különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztását, korábbi kutatások szerint a különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztása összefügg a kisgyermekek általános tápanyag-bevitelével ( Ramsay et al., 2014), további kutatásokra van szükség.

A gyermekek étkezési magatartása már kisgyermekkorban kialakul (Birch és Fisher, 1998), és összefüggésben van az ételpreferenciával és a serdülőkori fogyasztással (Skinner et al., 2002). A gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztását célzó egészségfejlesztési erőfeszítések nagy része inkább a mennyiséget, mint a sokféleséget hangsúlyozta (Evans et al., 2012); a különféle gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásának megerősítése és támogatása kora gyermekkorban azonban fontos következményekkel járhat a gyermekek étrendjének általános minőségének és egészségi állapotának javítása érdekében az élet későbbi szakaszaiban.

A gyermekgyümölcs- és zöldségfogyasztás változatossága és az étrend általános minősége közötti kapcsolat bizonyítékainak hiányosságainak pótlására (Ramsay és mtsai, 2014) e tanulmány célja annak felmérése volt, hogy különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztása az egészséges táplálkozás indexével (HEI-2010) mérve az óvodás korú gyermekek körében magasabb étrendminőséget társított (Guenther et al., 2013, Guenther et al., 2014). A vizsgálat konkrét céljai a következők voltak: 1) A gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának leírása a gyümölcs és zöldség mennyisége és változatossága szempontjából; 2) Az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek sokfélesége alapján állapítsa meg, hogy az étrend általános minőségében vannak-e különbségek; 3) Határozza meg, hogy vannak-e különbségek az étrend általános minőségében az általánosan kutatott gyümölcs- és zöldségkategóriákat fogyasztó gyermekek és azok között, akik nem fogyasztanak étrendet.

2. Módszerek

A 2005–2010-es Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat felméréséből 2–5 éves gyermekek (n = 2595) egynapos étrendi bevitelét vizsgálták annak meghatározására, hogy milyen összefüggés van a különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztása és az étrend általános minősége között. Ezek az adatok egy keresztmetszeti nemzeti táplálkozási monitoring felmérést jelentenek, amely felmérte a nem intézményesült amerikai lakosság egészségi és táplálkozási állapotát (Centers for Disease Control and Prevention, 2009). A háztartások 24 órás visszahívási interjúit készítették a szociodemográfiai és személyes jellemzők összegyűjtése érdekében. A fizikai vizsgálatokat és az étrendi bevitel adatait egy mobil vizsgaközpontban gyűjtötték. Az adatokat kétéves ciklusokban gyűjtötték, mivel az NHANES többlépcsős, véletlenszerű mintavételi megközelítést alkalmaz, túlmintázva a kisgyermekeket, serdülőket, spanyolokat, afroamerikaiakat és alacsony jövedelműeket. Tájékozott beleegyezést kaptak mindazok a szülők, akik önként jelentkeztek a vizsgálatban való részvételre, mielőtt információkat szolgáltattak volna gyermekeik étrendi beviteléről. Az adatok összegyűjtésére alkalmazott eljárásokról további információk találhatók máshol (Centers for Disease Control and Prevention, 2009). Az összes protokollt az NHANES etikai felülvizsgálati testülete hagyta jóvá.

A mennyiségi étrendi beviteli adatokat egy 24 órás étrendi visszahívási interjúból nyertük, amelyet egy számítógépes táplálkozási interjú folyamata során végeztek képzett interjúkészítők egy mobil vizsgaközpont látogatása során. Az interjút olyan felnőtt meghatalmazottal végezték, amely a gyermek fogyasztását ismerte meg legjobban az értékelés időszakában az automatizált többszörös átadás módszerével (Ahuja et al., 2012, Moshfegh et al., 2008). Az interjú előtt az előző 24 órában jelentett egyedi ételeket és italokat összegyűjtötték az idővel, az étkezési alkalommal, az étel forrásával és mennyiségével. A gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmát és a MyPlate beviteli egyenértékét az Élelmezési Felmérések Élelmezési és Táplálkozási Adatbázisával (USA Mezőgazdasági Minisztérium, Agrárkutatási Szolgálat, 2014) és az Élelmezési minták egyenértékű adatbázisával (FPED) becsültük meg Bowman és mtsai. (2013), ill. A gyermekeket akkor vonták be a végső elemzésekbe, ha érvényes és megbízható étrendi visszahívási adatokkal rendelkeztek, NHANES protokollonként (Ahuja et al., 2012, Moshfegh et al., 2008).

Az étrend minőségét a 2010. évi egészséges táplálkozási index (HEI-2010) segítségével mértük, amelyet Guenther és mtsai írtak le. (2013) az FPED-ből származó MyPlate élelmiszercsoport megfelelőinek adatait felhasználva (Bowman et al., 2013). A teljes HEI-2010 pontszám (maximális pontszám 100), amely az étrend általános minőségének mérőszáma, 12 alskálán összesítő pontszámból áll, a magasabb pontszámok pedig a jobb étrend minőségét jelzik. Az alskála pontszámok kiszámítása azon gyermekek aránya alapján történik, akik elérik az élelmiszercsoport bevitelének küszöbértékét 1000 kcal-onként. A HEI-2010 pontszámokat összevonták a MyPlate ekvivalensek számával a következő alskálák esetében: teljes gyümölcs (0–5); teljes gyümölcs (0–5); összes zöldségfélék (0–5); zöldek és bab (0–5); teljes kiőrlésű gabonafélék (0-10); tejtermék (0–10); összes fehérjetartalmú étel (0–5); tenger gyümölcsei és növényi fehérjék (0–5); zsírsavak (0–10); finomított szemek (0–10); nátrium (0–10); és üres kalóriák (0 - 20).

A gyümölcs- és zöldségfajtát 1) citrusos teljes gyümölcs (beleértve a feldarabolt gyümölcsöt), 2) nem citrusos teljes gyümölcs (beleértve a vágott gyümölcsöt), 3) 100% -os gyümölcslé, 4) sötétzöld zöldség, 5) vörös és narancs zöldség (paradicsomtermékből és más vörös vagy narancs zöldségből áll), 6) keményítőtartalmú zöldség (fehér burgonyából, azaz hasábburgonyából, borsóból és kukoricából) és 7) egyéb zöldség. A gyermekek gyümölcs- és zöldségfajta-pontszámának meghatározását a fent említett gyümölcs- és zöldségkategóriák fogyasztásának összegeként számoltuk (tartomány: 0–7). Így három gyümölcskategóriát és négy zöldségkategóriát használtak a 7 pontos fajtapontszám meghatározásához.

Az egyes gyümölcs- és zöldségkategóriák gyermekbevitelét a nyilvántartás napjának teljes FPED-értéke alapján dichotomizálták „fogyasztók” és „nem fogyasztók” kategóriába. A fenti gyümölcs- és zöldségkategóriákba tartozó fogyasztókként azokat a gyermekeket határoztuk meg, akik a jelentett gyümölcs- vagy zöldségbevitelről számoltak be (csészeegyenértékben) a rögzített napon. Például azt a gyermeket, akinek a bejelentése szerint nulla csésze gyümölcslét fogyasztott, „nem fogyasztóként” azonosították. Az étrend minőségének különbségeinek értékeléséhez a táplálkozási kutatások során a gyakran célzott gyümölcs- és zöldségcsoportok fogyasztása során a gyümölcslé, az egész gyümölcs, a nem keményítőtartalmú zöldségek és a fehér burgonya bevitelét dichotomizálták a „fogyasztók” és a „nem fogyasztók” azonosítására. a bevitel napja összehasonlítás céljából.

2.1. Statisztikai analízis

A nyilvános felhasználásra vonatkozó adatokat az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ (NCHS) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) webhelyeiről töltötték le, és a Társadalomtudományi Statisztikai Csomag (SPSS 2015. évi 22. verzió, IBM SPSS Inc.,) táblázatokkal tagolták. A HEI-2010 összes skála pontszámának és az alskála pontszámainak eszközeit és standard hibáit összehasonlítottuk a gyermekek beszámolt bevitelének rétegzett gyümölcs- és zöldségféleség-pontszámával. Elemzést is végeztek az étrend minőségének értékelésére az egyes gyümölcs- és zöldségalcsoportok fogyasztása során. Leíró statisztikákat alkalmaztunk annak megállapítására, hogy a 2–5 éves gyermekek hányada fogyasztott gyümölcsöt, zöldséget, gyümölcslevet és fehér burgonyát a nyilvántartás napján.

Asztal 1

2–5 éves gyermekek demográfiai táblázata.

KategóriaMinta méreteNépesség nagysága az összes% -ában

Nem	Férfi	1349	8,445,196	52,3%
Nem	Női	1246	7,706,267	47,7%
Életkor (év)	2 év	885	4,434,638	27,5%
	3 év	555	3,745,880	23,2%
	4 év	619	4,269,815	26,4%
	5 év	536	3,701,130	22,9%
Faj/Etnikum	mexikói amerikai	774	2,591,277	16,0%
	Egyéb spanyol	235	1,153,705	7,1%
	Nem spanyol fehér	852	8,886,379	55,0%
	Nem spanyol fekete	557	2 263 346	14,0%
	Más vagy többnemzetiségű	177	1,256,757	7,8%

3.1. Gyermekek sokféle gyümölcs- és zöldségfogyasztása

A gyermekek csupán 1% -a (n = 25) nem fogyasztott gyümölcsöt vagy zöldséget, 2% (n = 44) pedig 7 különböző gyümölcs- vagy zöldségkategóriát fogyasztott. A gyermekek legnagyobb százaléka 3-5 különböző gyümölcsöt és zöldséget fogyasztott a felidézett napon: 3 éves gyermekek (n = 595, 22%), 4 éves gyermekek (n = 728, 29%) és 5 éves gyerekek ( n = 578, 24%). A gyermekek általában egész darabolt gyümölcsöt és gyümölcslevet fogyasztottak. A különféle zöldségek fogyasztása ritkább volt; a leggyakrabban fogyasztott zöldség a fehér burgonya, amelyet a vörös és a narancs zöldség kategória követ, amelyek közül a paradicsomot és a paradicsomtermékeket fogyasztják a leggyakrabban (az adatokat nem közöljük).

3.2. A HEI-2010 pontszámainak különbségei a gyermekek körében az elfogyasztott gyümölcs és zöldség változatossága alapján

A magasabb gyümölcs- és zöldségféleséghez kicsi, fokozatosan jobb étrendi minőségi pontszámok kapcsolódtak a minta összes gyümölcs-, összes zöldség- és üres kalória-alskálájához (1. ábra, 2. ábra). Minél nagyobb a különféle gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztása, annál magasabb a HEI-2010 pontszám az összes gyümölcs, teljes gyümölcs, összes zöldség, valamint zöld és bab esetében (1. ábra). Nagyobb növekményes különbségeket figyeltek meg a gyümölcsök és zöldségek alskáláiban azoknál a gyermekeknél, akik 5 vagy több különböző típusú gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak a visszahívási nap során. U-alakú trend volt látható az üres kalóriák HEI-2010 pontszámai esetében, a legalacsonyabb pontszámot azok a gyermekek kapták, akik 1-2 alcsoport gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak. Azoknak a gyermekeknek az átlagos HEI-2010 pontszáma, akik a rekordnapon nem fogyasztottak gyümölcs- és zöldségalcsoportokat, 37,9 (SE: 3,9) volt, míg mind a 7 gyümölcs- és zöldségalcsoportot fogyasztók átlagos átlagos HEI-2010 pontszáma 62,1 volt. (SE: 1.7, 2. ábra).

Az átlagos gyümölcs- és zöldségfélék egészséges táplálkozási indexe az NHANES 2005–2010 közötti 2–5 éves gyermekek alskálapontjai gyümölcs- és zöldségfajta-pontszám szerint (n = 2595). A gyümölcs- és zöldségféleségek (0–7 tartomány) pontszámai a következő kategóriákban fogyasztottként bejelentett gyümölcs- és zöldségkategóriák számán alapultak: teljes citrusfélék; nem citrusos egész gyümölcs; gyümölcslé; sötétzöld zöldségek; vörös és narancs zöldségek; keményítőtartalmú zöldségek; és egyéb zöldségek.

Átlagos üres kalória, nem zöldséges és nem gyümölcs, valamint a 2–5 éves gyermekek összesített egészséges táplálkozási index 2010-es pontszáma az NHANES 2005–2010 alapján, gyümölcs- és zöldségfajta-pontszám alapján (n = 2595). A gyümölcs- és zöldségfajták pontszámai (0–7 tartomány) a következő kategóriákban fogyasztottként bejelentett gyümölcs- és zöldségkategóriák számán alapultak: teljes citrusfélék; nem citrusos egész gyümölcs; gyümölcslé; sötétzöld zöldségek; vörös és narancs zöldségek; keményítőtartalmú zöldségek; és egyéb zöldségek.

3.3. A HEI-2010 pontszámainak különbségei a felidézett napon a gyümölcs- és zöldségalcsoportok fogyasztása között

4. Megbeszélés

A 100% -os gyümölcslé hozzáadásakor a gyermekek étrendjének minősége jobb volt az egész gyümölcs, a zsírsavak, az üres kalóriák és a nátrium esetében, de a tejipari HEI-2010 pontszáma gyengébb volt. Ez a megállapítás összhangban áll egyesekkel, de nem minden kutatás arra utal, hogy a gyümölcsléfogyasztás kiszoríthatja a tejet a gyermekek étrendjében (Dodd et al., 2013). Nicklas et al. (2014) nem azonosította a 100% -os gyümölcsléfogyasztás hatását a kisgyermekek tejfogyasztására. Ezenkívül a 100% -os gyümölcslé a mintánkban nagyobb teljes gyümölcsfogyasztással társult. Lehet, hogy a gyermekeknél ízületi asszociációk alakulnak ki (Anzman-Frasca és mtsai, 2012), és amikor a gyermekek 100% -os gyümölcslevet fogyasztanak az ajánlott mennyiségben, olyan gyümölcsízeknek vannak kitéve, amelyek később elősegíthetik az egész gyümölcs fogyasztását.

A gyermekek sokféle gyümölcs- és zöldségfogyasztása jobb HEI-2010 pontszámokkal társult az összes zöldség, zöldség zöldség és bab és üres kalóriák (kevesebb üres kalória) mellett, de rosszabb a nátrium pontszám. A leginkább fogyasztott zöldségforrás a burgonya volt, beleértve a francia sült burgonyát is, amint azt korábban megjegyeztük (Ramsay et al., 2014), akkor ez az elsődleges táplálékforrás hatással lehet a gyermekek nátrium-bevitelére és ezáltal a nátrium HEI-2010 pontszámára. A zöldségek többsége nagy mennyiségű tápanyagot tartalmaz, viszonylag kevés kalóriával (Drewnowski, 2005), és ezért a zöldségfogyasztás növelését súlykezelési célokra javasolták nagyrészt felnőttkorban (Perez-Escamilla et al., 2012). Kevesebb bizonyíték támasztja alá a megnövekedett zöldségfogyasztást, amely hatékony stratégia a gyermekkori súlykezelésnek (Ledoux et al., 2010). Mintánkban a nem keményítőtartalmú zöldséget fogyasztó gyermekek általános étrendi minőségi mutatói magasabbak voltak, ami azt sugallja, hogy a nem keményítőtartalmú zöldségekre való nagyobb figyelem fontos célpontot jelenthet e populáció számára.

5. Következtetések és következmények

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás vizsgálata szükséges a kisgyermekek általános egészségi állapotához kapcsolódó élelmiszer-fogyasztási szokások azonosításához. Azoknál a gyermekeknél, akik többféle gyümölcs- és zöldségkategóriát fogyasztottak, jobb volt az étrend minősége, valamint az alskálák, például az üres kalóriák. A nemzeti ajánlások hangsúlyozzák a gyümölcsök és zöldségek meghatározott mennyiségének fogyasztását; a jelen tanulmány eredményei azonban azt mutatták, hogy a gyermekek különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztása az étrend jobb általános minőségéhez kapcsolódik, függetlenül az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek mennyiségétől. Ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyermekek sokféle gyümölcsére és zöldségére. Továbbá tanulmányunk azt sugallja, hogy a gyermekek gyümölcsfogyasztása összefügg a gyermekek általános étrend-minőségének egyéb összetevőivel. További kutatások szükségesek ennek a kapcsolatnak a lehetséges mechanizmusainak felismerésére és megértésére kisgyermekekben. A regisztrált dietetikusoknak, egészségügyi szakembereknek és a kisgyermekek gondozóinak továbbra is kínálniuk kell különféle gyümölcsöket és zöldségeket, erősíteniük kell a gyümölcsök és a 100% -os gyümölcsléfogyasztást, és időközben stratégiákat kell alkalmazniuk a kisgyermekek számára a különféle zöldségek előnyben részesítésének támogatására.

Finanszírozás

Ezt a projektet az Ohio Állami Egyetem Élelmiszer-innovációs Központjának korlátlan támogatásával finanszírozták.