A járványok megelőzése érdekében hagyja abba a húsevést

2020. június 18

Benjamin Cuker, Ph.D. a Hampton Egyetem tengerészeti és környezettudományi professzora, a tengervédelem Pew munkatársa és a Springer Nature hamarosan megjelenő könyvének írója: „Diet for a Sustainable Ecosystem: The Science for Recovering the Health of the Chesapeake Bay and annak Népe. ”

érdekében

A Smithfield Foods vezérigazgatója, Kenneth Sullivan halálosan tévedett, amikor azt mondta: "Nemzetünk biztonsága érdekében nem tudom lebecsülni, mennyire kritikus fontosságú, hogy iparunk továbbra is fékezhetetlenül működjön."

Valójában az állatok szoros csomagolása koncentrált takarmányozási műveletek során elősegíti az emberi járványokat okozó betegségek megjelenését. Az emberek szoros csomagolása a vágóhidak gyártósorain pedig elősegíti e fertőzések terjedését.

Más szavakkal, a húsipar megbetegít bennünket. A következő járvány megelőzése és a jelenlegi túlélése érdekében abba kell hagynunk a húsevést.

A járványos fertőző betegségekkel kapcsolatos emberi tapasztalatok viszonylag friss jelenségek, az állattenyésztés kezdetéig, mintegy 10 000 évvel ezelőttig. Míg az emberek évezredek óta vadásztak azelőtt, addig az állatállomány háziasítása sokkal szorosabb kapcsolatot jelentett az állatokkal és betegségeikkel.

És minden ismert járványos betegség, amely az embereket sújtja, állatokból származott. Ezeket az állatokból eredő betegségeket zoonózisos betegségeknek nevezzük, amelyek a történelem során átívelnek: A szarvasmarhák marhavész-vírusa kanyarót adott nekünk; a háziasított sertések szamárköhögést okoztak; háziasított kacsák influenzát okoztak; a csirkék pedig tífuszos állapotban keltek ki.

Ezek a kórokozók mikroparaziták, baktériumok vagy vírusok, amelyek az állati gazdaszervezetben szaporodnak. A gazda felszabadítja a betegségek következő generációját, hogy megfertőzze az új egyént. Mint általában a parazitákról van szó, ezek a fertőző ágensek a gazdaikkal együtt fejlődtek, hogy ritkán öljék meg őket. A befogadó populációt elpusztító parazita hamarosan a következő vacsora nélkül marad. Ilyen a természet egyensúlya.

Amikor egy ember olyan vírussal találkozik, amellyel nem társult együtt, akkor az ember kevés védelmet nyújt ellene. Éppen ezért emberek ezrei halnak meg koronavírusban, amely betegség valószínűleg denevérekből származik, egy másik emlőshöz és végül hozzánk ugrott.

A következő nagy járvány ott lapul a sarkon, és egy új zoonózisos betegségre vár, amely állatról emberre ugrik. A legújabb járványok két forrásból származnak: az iparosított állattenyésztési műveletekből és az erdőirtásból.

A globális baromfiipar jelenti a legnagyobb veszélyt. A 30 ezer vagy annál több brojlercsirke egyetlen épületbe zárása a járványleves receptje.

A gyárgazdaságok pedig az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok laboratóriumaként működnek, amelyek évente ezreket fertőznek meg és ölnek meg. Az állattartás gyári gazdálkodása az USA-ban alkalmazott antibiotikum körülbelül 80% -át elfogyasztja, főleg növekedésserkentőként, másodsorban pedig bakteriális betegségek leküzdésében. Még ha nem is halálosak, az ilyen fertőzések veszélyeztetik az egészséget, érzékenyebbé téve az embereket más kórokozókra, mint például a COVID-19.

Az ezen üzemüzemekben előállított hús elfogyasztása krónikus betegségeket okoz - elhízást, 2-es típusú cukorbetegséget, stroke-ot, különféle rákos megbetegedéseket -, amelyek végül egyenesen megölik, de gyengítik az ember képességét a COVID-19 és más kórokozók elleni küzdelemre is. A koszorúér-betegség az első számú halálozási ok az Egyesült Államokban és az egész világon. A betegség lényegében hiányzik azokból a populációkból, amelyek nem esznek állati termékeket.

A hús- és tejtermelés szintén az éghajlatváltozás egyik vezető oka, amely az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának több mint 14% -át teszi ki. A melegebb világ olyan környezetet teremt, ahol a vírusok könnyebben elterjedhetnek, akár vándorló állatok, akár melegebb hőmérséklet révén, amelyek tovább tartják életben a betegségeket hordozó vektorokat, például a szúnyogokat.

Ha mindenki növényi étrendet alkalmazna, nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátása zuhanna le, hanem évmillió embert is megmentene a szívbetegségekben és az újonnan megjelenő fertőző betegségekben.

Látogasson el a Earth Day Network Foodprints for the Future kampányába, ahol megtudhatja, hogyan hajthatja végre a változást.