A keresztes ponty (Carassius carassius) étkezési és táplálkozási szokásai az etiópiai Melkawakena víztározóban

Lemma Abera Hirpo

Zwai Halászati Kutatóközpont
P. O. Box 229, Zwai, Etiópia
[email protected]

Absztrakt

A melkawakena víztározó Carassius carassius étkezési és táplálkozási szokásait tanulmányozták. A C. carassius mintáit havonta gyűjtöttük augusztus (2009) és július (2010) között, különböző szembőségű kopoltyúhálókkal.

A C. carassiusról kiderült, hogy számos növényi és állati eredetű organizmust, valamint detritusokat és homokszemeket tartalmaz. Megállapították azonban, hogy a tározókban a halak legfontosabb tápláléka a rovarok, a zooplankton és a fitoplankton. Így a halak elsősorban mindenevő táplálkozási szokásoknak tekinthetők. A fő bevitt élelmiszerek a rovarok voltak, amikor a hal mérete megnő. A fitoplankton és a zooplankton jelentősége azonban csökkenni szokott, ahol a C. carassius hosszával nőtt a rovaroké. Így kiderült, hogy a hal egyre nagyobb rovarokkal táplálkozik. Az üres gyomor magas előfordulási gyakoriságát figyelték meg a teljes mintavételi periódus alatt. De az üres gyomor gyakorisága magas volt az esős évszakban, ami összefüggésbe hozható a tenyésztési tevékenységgel.

Kulcsszavak: Hal, élelmiszerek, periodicitás, gyomortartalom

Bevezetés

A komplex táplálékláncokban lévő kapcsolatok közötti kölcsönhatások vizsgálata megértéséhez vezethet, hogy a specifikus organizmusok hogyan szerzik táplálékforrásaikat. Sok összetevő alkotja ezeket a bonyolult táplálékláncokat, a legkisebb mikroorganizmusoktól a legnagyobb halfajokig; ezek mindegyikének következményes szerepe van a víztest ökológiai stabilitásának értékelésekor. Az egyes fajok táplálkozási preferenciáinak ismeretének előmozdításához elengedhetetlen a tágabb vízi közösség megértése.

Az édesvízi halgazdálkodás és az akvakultúra területén a természetes élelmiszer-biomassza értékelése fontos, mivel sok esetben ez az elsődleges élelmiszer-forrás; néha mesterséges takarmányok hozzáadását használják kiegészítőként. A természetes és a mesterséges táplálék etetése közötti egyensúly elérése érdekében gondos ellenőrzést kell végezni; ez elengedhetetlen a természeti viszonyok által létrehozott változékonyság miatt. Ugyanolyan jelentős a leghasznosabb, legkönnyebben beszerezhető és a legmagasabb fűtőértékű szervezetekről alkotott elképzelés megszerzése, mivel ezek mind elősegítik a fajok fejlődését és növekedési sebességét az élelmiszerláncban.

Mivel a C. carassius látszólagos bősége a Melkawakena víztározóban halmozódott fel. Mindazonáltal a halak táplálékával és a tározó táplálkozási szokásaival kapcsolatos tudományos ismeretek korlátozottak. Ezért ez az információ olyan alapinformációkat nyújt, amelyek hasznosak a tározóban lévő halak fenntartható kiaknázása és kezelése szempontjából.

Anyagok és metódusok

Terepi mintavétel és mérés

Minták C. carassius 2009 augusztusa és 2010 júliusa között havonta gyűjtötték, különböző helyek kopoltyúhálóinak felhasználásával. A sebességet délután (17:00) állították be, és másnap reggel (reggel 7:00 órakor) felemelték. Ezután közvetlenül a befogás után az egyes minták villahosszát (FL) 0,1 cm pontossággal megmértük. A gyomrot ellenőriztük, tartalmaz-e valamilyen ételt. Ha üres volt, ezt feljegyeztük, míg a gyomor tartalmát 5% -os formaldehid-oldatban tartósítottuk. A tartósított mintákat további laboratóriumi elemzés céljából szállítottuk.

Gyomortartalom elemzése

Az egyes gyomrok tartósított tartalmát átvittük a petri-csészékbe. A nagyobb élelmiszereket szemmel azonosították, míg a kis méretű ételeket mikroszkóposan vizsgálták WILD típusú sztereoszkóp segítségével (nagyítás 6x50x), és minden egyes élelmiszert a lehető legalacsonyabb taxonig azonosítottak az irodalomban szereplő leírások, illusztrációk és kulcsok segítségével (Defaye 1988). Ezenkívül kisebb élelmiszereket, például fitoplanktont, nagy nagyítással (100x400x) vizsgáltunk egy vegyes mikroszkóp alatt. Az azonosítás után elkészítették a gyomortartalomban található elemek listáját, és minden egyes elemet adott esetben megszámoltak. A számlálást a minták többségének teljes gyomortartalmával végeztük. Egyes esetekben azonban a számlálást 10 ml gyomortartalmú részmintából végezték. Minden számot átszámítottunk a gyomortartalom teljes térfogatára eső számra.

Az élelmiszerek relatív fontosságának meghatározása

Az egyes élelmiszerek relatív fontossága és hozzájárulása az étrendhez C. carassius meghatározása standard módszerekkel történt, vagyis az előfordulás gyakoriságának módszerével és a szám szerinti százalékos összetételsel (a numerikus elemzés) (Hyslop 1980).

A halméret és az etetési szokás viszonyának becslése

Annak tanulmányozása, hogy van-e ontogenetikus eltolódás a C. carassius, Az egyes módszerek eredményeit a hal hosszának függvényében ábrázoltuk. Az élelmiszertermékeket ebből a célból fő rendszertani csoportokba sorolták.

A takarmányozási gyakoriság becslése

Szezonális különbség az étkezési szokásokban C. carassius az üres gyomor gyakoriságát, valamint a főbb elemek relatív hozzájárulásának eredményeit vizsgálták, az előfordulás gyakorisága és a numerikus bőség módszerek alapján.