A korai életkorban jelentkező kínai éhínség és a felnőttkori metabolikus szindróma kockázata

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS Annak megvizsgálása, hogy a kínai éhínségnek való kitettség a magzati élet és a korai gyermekkor során összefügg-e a metabolikus szindróma kockázataival, és hogy a későbbi életkörülmények módosítják-e ezt az összefüggést.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK 7874 felnőtt, 1954 és 1964 között született adatait használtuk fel a 2002-es kínai nemzeti táplálkozási és egészségügyi felmérésből. Az éhínség expozíciós csoportokat nem expozíciósként határoztuk meg; magzat kitéve; és korai gyermekkor, gyermekkor vagy késő gyermekkor. A túlzott halálozási arányt használták az éhínség súlyosságának meghatározásához. A metabolikus szindróma meghatározásához az ATP III kritériumokat használták (a következő változók közül három vagy több: emelkedett éhomi trigliceridszint, alacsonyabb HDL-koleszterinszint, emelkedett éhomi glükózszint, magasabb derékbőség, magas vérnyomás).

EREDMÉNYEK Súlyosan érintett éhínségterületeken a magzati élet során éhínségnek kitett felnőtteknél nagyobb volt a metabolikus szindróma kockázata, mint a nem kitett alanyoknál (esélyhányados 3,13 [95% CI 1,24–7,89, P = 0,016]). Hasonló összefüggéseket figyeltek meg azoknál a felnőtteknél, akik kora gyermekkorban éhínségnek voltak kitéve, de nem azoknál a felnőtteknél, akiket közepes vagy késő gyermekkorban éhínségnek tettek ki. Azoknál a résztvevőknél, akik súlyosan érintett éhínségterületeken születtek, felnőttkori nyugati étkezési szokásaik voltak, vagy felnőttkorukban túlsúlyosak voltak, a későbbi életkorban különösen nagy volt a metabolikus szindróma kockázata.

KÖVETKEZTETÉSEK A kínai éhínségnek való kitettség a magzati élet vagy csecsemőkorban a metabolikus szindróma fokozott kockázatával jár együtt felnőttkorban. Ezek az asszociációk erősebbek a nyugati étrenddel rendelkező vagy felnőttkorban túlsúlyos alanyok között.

Az éhínség-vizsgálatok közvetlen bizonyítékot adhatnak azokra a hipotézisekre, miszerint a korai alultápláltság szerepet játszik a magas vérnyomás (1–3), az inzulinrezisztencia (4,5), a központi elhízás (6) és a diszlipidémia (7) eredetében, amelyek mind alkotóelemek a metabolikus szindróma. Kimutatták, hogy a magzati éhínség-kitettség összefüggésben áll a későbbi életkorú hipertónia kockázatával azokban az egyénekben, akiknek a holland éhségtél (1944–1945) (1), a leningrádi ostrom (1941–1944) (2) és a kínai éhínség (1959) volt kitéve. –1961) (3). A holland éhíntél és a kínai éhínség terhesség előtti expozíciója a felnőttek glükóz toleranciájának csökkenésével is társult (4,5,8). Az anyák éhínség expozíciója a terhesség alatt magasabb BMI-vel és derékkörfogattal is társult holland (6) és kínai nőknél (9,10), valamint egy atherogénebb lipidprofillal holland felnőttek körében (7).

Az egyetlen éhínség-vizsgálatot, amely a magzati éhínség expozíció és a metabolikus szindróma összefüggéseit vizsgálta, a holland éhínség kohortban végezték, és nem figyelt meg jelentős összefüggéseket (11). Ennek oka lehet a holland éhségtél korlátozott időszaka, amely nem tartott a teljes terhességi időszak alatt, míg a különböző metabolikus szindróma-összetevők eltérő eredetűek és kritikus időszakok voltak (11).

A korai életkorban bekövetkező éhínség-expozíció káros, hosszú távú következményeinek kockázata tovább nőhet egy táplálkozásban gazdag környezetben a későbbi életkorban (12,13). Az alacsony születési súly és a későbbi hipertónia kockázata közötti összefüggések erősebbnek tűnnek azoknál az alanyoknál, akik a későbbi életben túlsúlyossá válnak (13,14). Korábbi tanulmányunk azt mutatta, hogy a magzati éhínség expozíció és a hiperglikémia kockázatának összefüggését súlyosbítani látszott a nyugati táplálkozási szokások és a javult gazdasági helyzet (8). Egy korábbi tanulmány sem vizsgálta a korai életkori éhínség expozíció és a későbbi táplálkozásban gazdag környezetek együttes kapcsolatát a felnőttkori metabolikus szindróma kockázatával.

Jelen tanulmány célja annak megvizsgálása volt, hogy a magzati életben és gyermekkorban a kínai éhínségnek való kitettség összefüggésben van-e a metabolikus szindróma kockázatával, és hogy ezt az összefüggést módosította-e a későbbi élet táplálkozási környezete.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK

Tanulmányterv és résztvevők

A 2002-es kínai nemzeti táplálkozási és egészségügyi felmérés (CNNHS) adatait használtuk fel, amely országosan reprezentatív keresztmetszeti tanulmány a táplálkozásról és a krónikus betegségekről. Amint azt korábban részletesen leírtuk (8), ebben a felmérésben egy rétegzett, többlépcsős valószínűségi klaszter mintavételi tervet használtunk. Az elemzések végső mintamérete 7874 volt.

Éhínség kohorszok és területek

Az alanyokat öt expozíciós csoportba soroltuk az alany születésnapja és a megfelelő expozíciós időszak szerint (8). Az éhínség-expozíciós időszakok téves osztályozásának minimalizálása érdekében kizárták azokat az alanyokat, akik 1958. október 1. és 1959. szeptember 30. között, vagy 1961. október 1. és 1962. szeptember 30. között születtek, mivel a kínai éhínség kezdetének és végének pontos dátumai nem álltak rendelkezésre, és régiókban nem azonos. Azokat a felnőtteket, akik 1962. október 1. és 1964. szeptember 30. között születtek, nem exponált kohorsznak sorolták. Azokat az alanyokat, akik 1959. október 1. és 1961. szeptember 30. között születtek, a magzatnak kitett kohorszba sorolták, akiknek anyja éhínségnek volt kitéve a teljes terhességi időszak alatt. Azokat az alanyokat, akik 1952. október 1. és 1958. szeptember 30. között születtek, kétévente csoportosítottuk, és a gyermekkorban kitett három kohorsz egyikébe soroltuk.

Amint azt korábban leírtuk, az egyes tartományok túlzott halálozási arányát használtuk az éhínség súlyosságának meghatározásához (8,9). A túlzott halálozási arányt úgy számoltuk ki, hogy a halálozási arány százalékos változása az 1956–1958-as átlagszintről az 1959–1961 közötti időszak legmagasabb értékére. A 100% -os túlhalálozási arányt használták küszöbértékként: azokat a régiókat, amelyeknél ennél az aránynál magasabb vagy ennél magasabb volt, súlyosan sújtott éhínségi területekként, és egyébként kevésbé súlyosan érintett éhínségi területekként sorolták be. Ennek megfelelően mind az öt születési kohort súlyosan és kevésbé súlyosan érintett éhínségi területekre osztották.

A 2002. évi CNNHS protokollját az Országos Táplálkozási és Élelmiszer-biztonsági Intézet, a Kínai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ Etikai Bizottsága hagyta jóvá. Aláírt hozzájárulási űrlapokat minden résztvevőtől beszereztek.

Tanulmányi paraméterek

Az éhomi plazma glükóz (FPG) koncentrációt glükóz-oxidáló enzimatikus módszerrel mértük a plazma elkészítésétől számított 3 órán belül (8). A plazma trigliceridet és a HDL-koleszterint enzimatikusan mértük Hitachi 7060, 7180 autoanalizátorral (Hitachi, Tokió, Japán). Az alanyok ülő vérnyomását 5 perc pihenés után, 2 perc Hg pontossággal, a jobb karon mértük az Egészségügyi Világszervezet/az International Society of Hypertension hypertoniáról szóló iránymutatásainak megfelelően (15). A derék kerületét 0,1 cm pontossággal mértük a borda ketrecének alja és a csípőcsík teteje közötti középpontban a kilégzés végén.

A metabolikus szindróma meghatározása

Az ATP III kritériumokat (16) használták a metabolikus szindróma meghatározására, a következő változók és határértékek közül három vagy több közül: 1) éhomi triglicerid: ≥1,69 mmol/l (150 mg/dl); 2) HDL-koleszterin: férfiak 102 cm, nők> 88 cm; 5) szisztolés vérnyomás ≥130 Hgmm és/vagy diasztolés vérnyomás ≥85 Hgmm.

Felnőtt táplálkozási kockázati tényezők

A táplálkozási környezet mérésére felnőttkorban a 2002-ben mért étrendi szokásokat és BMI-t használták. Az étrend értékelésére a vizsgálat előtti előző évben validált szemikvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőívet (FFQ) használtunk. Az étrendi szokások értékelésének módszerét másutt részletesen leírták (18). Röviden, az FFQ által összegyűjtött élelmiszerfogyasztási adatok klaszteranalízisén keresztül két fő táplálkozási szokást, a hagyományos étrendi szokásokat és a nyugati étrendi szokásokat (8) vezettek le. Az alanyokat túlsúlyosnak minősítettük, ha a BMI ≥24 kg/m 2, vagy normális esetben más, a kínai felnőtteknek ajánlott kritériumok alapján.

Statisztikai analízis

EREDMÉNYEK

A metabolikus szindróma prevalenciája a felnőttek körében a nem, a magzati és a korai gyermekkorban, a gyermekkorban és a késő gyermekkorban kitett csoportokban 5,7, 7,7, 8,4, 7,6, illetve 8,9% volt 2002-ben.

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a súlyosan érintett éhínségi területeken a magzati élet során éhínségnek kitett felnőtteknél nagyobb volt a metabolikus szindróma kockázata, mint a nem kitett alanyoknál (esélyhányados [OR] 3,13 [95% CI 1,24–7,89, P = 0,016]). A kevésbé súlyosan érintett éhínségterületeken nem tapasztaltunk különbséget (P az éhínségi kohorsz és a terület közötti kölcsönhatás = 0,016). Hasonló összefüggéseket figyeltek meg azoknál a felnőtteknél, akik kora gyermekkorukban éhínségnek voltak kitéve. A nem kitett alanyokkal összehasonlítva a korai gyermekkorukban éhínségnek kitett felnőtteknél a metabolikus szindróma kockázata 2,85 (95% CI 1,19–6,83, P = 0,019) és 0,91 (95% CI 0,55–1,51, P = 0,72) súlyosan és kevésbé súlyosan érintett területeken, szignifikáns interakcióval az éhínség kohorsz és a terület között (P interakció = 0,026) (1. táblázat).

A metabolikus szindróma előfordulása és legkülsőbb területei a különböző születési kohorszok között a kínai éhínség területe súlyossága szerint rétegezve * †

A metabolikus szindróma előfordulása a születési kohorszok között a korai életkori éhínség kitettség és a későbbi életmód étrendi szokásai (1) és BMI (2) szerint súlyosan (A) és kevésbé súlyosan (B) érintett éhínségterületeken.

KÖVETKEZTETÉSEK

Megállapítottuk, hogy a kínai éhínségnek való kitettség a magzati élet és a korai gyermekkor során a későbbi életkorban magasabb metabolikus szindróma kockázatával társult. Ezek az asszociációk erősebbek voltak azoknál az alanyoknál, akiknek nyugati táplálkozási szokásaik voltak, és olyan személyeknél, akik felnőttkorban túlsúlyosak voltak.

Barker és mtsai. (12), Gluckman és Hanson (13,20) szerint a magzati élet és a csecsemőkor környezeti tényezői szerepet játszanak a metabolikus szindróma és komponenseinek eredetében. A magzati és a szülés utáni környezet közötti eltérés súlyosbíthatja ezt a hatást. Ennek a hipotézisnek az alátámasztására a holland éhínségvizsgálat megállapította, hogy az éhínség előtti expozíció magasabb BMI-vel, magasabb derék kerülettel, alacsonyabb glükóztoleranciával, a szívkoszorúér-betegség nagyobb kockázatával, több atherogén lipidprofillal és a későbbi életben megnövekedett plazma fibrinogén-szinttel társult (21) Azoknak a férfiaknak, akik kora életük során átélték Leningrád (1941–1944) ostromát, felnőttkorukban nőtt az iszkémiás szívbetegségek és a stroke okozta halálozás (22). A kínai éhínség (1959–1961) korai életkorának való kitettség a túlsúly (9,10), a hiperglikémia (8) és a magas vérnyomás (3) fokozott kockázatával is társult a felnőtt életben. A jelenlegi tanulmány további bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a magzat és a csecsemő súlyos éhínségnek való kitettsége egyaránt növelte az anyagcsere-kockázati tényezők csoportosulását, amelyek hajlamossá teszik az embert a 2-es típusú cukorbetegségre és a szív- és érrendszeri betegségekre.

A magzati éhínségnek való kitettség és a metabolikus szindróma nagyobb kockázatának összefüggését súlyosbította a táplálkozás szempontjából gazdag, a későbbi életkorban kialakult környezet, amelyet a nyugati étrend és a túlsúly képvisel. Ezt a táplálkozási szokást a magas hús-, tojás-, tej-, cukros ital- és étolaj-bevitel és alacsony zöldségfogyasztás jellemezte (18). Eredményeink alátámasztják azt a hipotézist, hogy a korai élet éhezési környezetének és a későbbi életben gazdag környezetnek az eltérése megnövelte az anyagcsere-betegségek kockázatát a későbbi életben.

Ennek a tanulmánynak a lehetséges korlátja a lakosok migrációja Kína különböző régiói között, ami az éhínség expozíciójának téves osztályozásához vezethet. Kína vidéki lakosságának mobilitása azonban viszonylag alacsony, mivel az állandó lakosok áthelyezését a hatóságoknak jóvá kellett hagyniuk. A 2000-es kínai népszámlálás szerint a vidéki lakosságnak csupán 2,68% -a élt a születési helyétől eltérő tartományokban (23). Ezért nem számítunk arra, hogy az intraprovince migráció az éhínség expozíciójának súlyos téves osztályozásához vezetett. Vizsgálatunk másik korlátja a születési súlyra vonatkozó adatok hiánya, ami kizár minket a születési súly és a felnőttek túlsúlya, illetve a metabolikus szindróma kockázatának táplálkozási szokásai közötti kölcsönhatások vizsgálatából.

E korlátozások ellenére a mostani tanulmány egyedülálló lehetőséget adott a korai életkori éhínség expozíció és a későbbi életkörülmények közötti összefüggés hipotézisének tesztelésére a felnőttkori metabolikus szindróma kockázatával. Más éhínség-vizsgálatokkal összehasonlítva a kínai éhínség sokkal tovább tartott és több embert érintett.

Összegzésként megállapítottuk, hogy a súlyos éhínségnek való kitettség a magzati életben és a csecsemő korában a metabolikus szindróma nagyobb kockázatával jár együtt felnőttkorban. A táplálékban gazdag környezet, amelyet nyugati étrend és túlsúly képvisel, tovább erősítette az asszociációt. Vizsgálatunk azt jelzi, hogy mind a korai életkörülmény, mind a későbbi túlélelmezés kritikus fontosságú a kardiometabolikus egészség szempontjából a felnőtt életben.

Köszönetnyilvánítás

A 2002. évi CNNHS-t az Egészségügyi Minisztérium és a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium (2001-DEA30035, 2003-DIA6N008), az UNICEF, a WHO, az Unilever China és a Danone Nutrition Institute China támogatta. V.W.J. elismeri a Holland Egészségügyi Kutatási Szervezet (ZonMw 90700303) személyes finanszírozását. Y.L. emellett Takemi munkatársa volt a Harvard Közegészségügyi Iskola globális egészségügyi és népesedési tanszékének.

A cikk szempontjából lényeges összeférhetetlenségről nem számoltak be.

Y.L. teljes hozzáféréssel rendelkezett a vizsgálat összes adatához, elemezte az adatokat, és hozzájárult a megbeszélésekhez, az adatok értelmezéséhez és a kéziratok írásához, és felelősséget vállal az adatok integritásáért és az adatelemzés pontosságáért. V.W.J. és L.Q. hozzájárult az adatok elemzéséhez, értelmezéséhez, megbeszéléshez és a kézirat megírásához. Y.H. teljes hozzáféréssel rendelkezett a vizsgálat összes adatához, elemezte az adatokat, és hozzájárult a megbeszélésekhez, az adatok értelmezéséhez és a kéziratok megírásához. D.W. hozzájárult az adatok elemzéséhez, értelmezéséhez, megbeszéléshez és a kézirat megírásához. J.L., J.Z., P.F. és X.Y. a 2002-es CNNHS fő nyomozói voltak, és hozzájárultak a megbeszélésekhez, az adatok értelmezéséhez és a kéziratok megírásához. F.B.H. hozzájárult a tanulmány tervezéséhez, megvitatásához, az adatok értelmezéséhez és a kéziratok megírásához, valamint konceptualizálta és felügyelte a tanulmányt.

A szerzők köszönetet mondanak a csapat minden tagjának és résztvevőjének a 2002-es CNNHS 31 tartományából.