A korallváladék szerepe a zátony ökoszisztémában
Üdvözöljük a Ryota weboldalán!
- itthon
- Korallzátonyok
- A korallnyálka szerepe 101
A korallnyálka szerepe 101
Miért bocsátják ki a korallok a nyálkát?
A korallokról ismert, hogy váladékot bocsátanak ki testükből a vízbe. De miért bocsátják ki a nyákot? Nézd meg a fenti képet. Amikor a korallokat levegőnek teszem ki, azok nyálkás váladékot szabadítanak fel. Természetes környezetben a korallok rendkívül alacsony árapály idején levegőnek lehetnek kitéve, erős napfény hatására pár órán át magas hőmérsékletet és szárazságot tapasztalhatnak.
Természetes környezetben a korallok rendkívül alacsony apály idején levegőnek lehetnek kitéve.
Látni fogja a korallokból felszabaduló bőséges mennyiségű nyálkát, amely védekező mechanizmus a kiszáradás ellen. A korallok nyálkával vonják be testüket, nedvességben tartva a súlyos környezeti feltételeket.
A korallok több okból is felszabaduló körülmények között szabadítják fel a nyálkákat. Itt összefoglaltam az okokat (lásd az alábbi táblázatot). A korallok általában stresszes körülmények között szabadítják fel a nyálkahártyákat, például védelmet nyújtanak a biológiai szennyeződések, a kórokozók, az UV-sugárzás, az ülepedés, a szennyező anyagok és a kiszáradás ellen. Még a vízáramok és a hőmérséklet vagy a sótartalom változása is okozhatja a nyálka felszabadulását.
A korallok nyálkát használnak az üledékek eltávolítására
A nyálkakibocsátási tényezők összefoglalása különféle korallok által
Forrás: Nakajima & Tanaka (2014)| Stresszes állapotban | ||
| Biológiai szennyeződés, kórokozó | Porites astreoides | Ducklow és mtsai. 1979 |
| Diploria strigosa | Cooney és mtsai. 2002 | |
| Montastrea annularis | Cooney és mtsai. 2002 | |
| Colpophyllia natans | Cooney és mtsai. 2002 | |
| Acropora palmata | Ritchie és mtsai. 2006 | |
| UV sugárzás | Lobophyllia hemprichii | Teai és mtsai. 1998 |
| Gomba scutaria | Teai és mtsai. 1998 | |
| Gomba repanda | Teai és mtsai. 1998 | |
| Acropora danai | Teai és mtsai. 1998 | |
| Pocillopora eydouxi | Teai és mtsai. 1998 | |
| Pocillopora meandrian | Teai és mtsai. 1998 | |
| Gombás gombák | Drollet és mtsai. 1993 | |
| Gomba repanda | Drollet és mtsai. 1993 | |
| Ülepítés | Diaseris distorta | Hubbard és mtsai. Schuhmacher et al., 1972. 1977 |
| Gomba scutaria | Hubbard és mtsai. Schuhmacher et al., 1972. 1977 | |
| Cycloseris costulata | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Cycloseris doederleini | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Cycloseris marginata | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Fungia actiniformis | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Gomba danai | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Gomba echinata | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Gombás gombák | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Fungia granulosa | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Fungia horridae | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Klunzingeri gomba | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Fungia scruposa | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Fungia sommmervillei | Schuhmacher és mtsai. 1977 | |
| Szennyező anyagok | Platigyra sp. | Mitchell és mtsai. 1975 |
| M. annularis | Neff és mtsai. 1981 | |
| P. astreoides | Bastidas és mtsai. 2004 | |
| Szikkadás | F. scutaria | Daumas & Thomassin 1977 |
| Palythoa sp. | Daumas & Thomassin 1977 | |
| F. scutaria | Krupp 1984 | |
| Acropora spp. | Wild és mtsai. 2004 | |
| Vízáram | Montipora digitata | Wild és mtsai. 2012 |
| Euphyllia sp. | Wild és mtsai. 2012 | |
| Hőmérséklet/sótartalom | Porites porites | Marcus és Thorhaug 1981 |
| A poriták közé tartozik | Marcus és Thorhaug 1981 | |
| Acropora sp. | Niggle és mtsai. 2009 | |
| Nem stresszes állapot | ||
| Heterotróf táplálás | Siderastrea siderea | Lewis & Price 1976 |
| Agaricia agaricites | Lewis & Price 1976 | |
| Madracis mirabilis | Lewis & Price 1976 | |
| Montastrea cavernosa | Lewis & Price 1976 | |
| P. porites | Lewis & Price 1976 | |
| Eusmilia fastigiata | Lewis & Price 1976 | |
| Mussa angulosa | Lewis & Price 1976 | |
| Favia fragum | Lewis & Price 1976 | |
| Colpophyllia natans | Lewis & Price 1976 | |
| D. strigosa | Lewis & Price 1976 | |
| Cladocoral cespitosa | Herndl és Velimirov 1986 | |
| Mycetophyllia reesi | Goldberg 2002 |
A korallok stresszmentes körülmények között is felszabadítják a nyákot. A nyákot eszközként használják ragadozó tárgyak, például baktériumok és kis zooplankton ragadós felületükkel történő megragadásához. A korallok ciliáris mozdulatokkal szállítják a nyálkába csapdába esett élelmiszereket a szájukba (Lewis & Price 1976). A korallokról ismert, hogy a nyálka felszabadul a szerves anyag felesleges mennyiségének kiválasztási útjaként (Tanaka és mtsai 2009).
A korall nyálka megjelenése
A nyálka eredete a zooxanthellae, egy szimbiotikus alga (Meikle et al. 1987). Tanulmányok azt mutatják, hogy a korallok a zooxanthellák által biztosított fotoszintetikus termékek (szerves anyagok) körülbelül felét szabadítják fel a vízbe nyálka formájában, míg a szerves anyagok többi részét a növekedéshez és a légzéshez használják (Crossland et al. 1980, Davies 1984, Muscatine 1984). A korallnyálka elsősorban cukor-fehérjéből, úgynevezett mucinból, valamint poliszacharidokból és lipidekből áll. A korallváladékot korábban különféle kifejezésekkel határozták meg, például folyékony nyálka, húr, szövedék vagy pelyhek és nyálkahártya.
A korallnyálka különböző formái
Manapság azonban a nyálkát általában a méretbeli különbség választja el kvantitatív szempontból, vagyis a POM (részecske szerves anyag) és a DOM (oldott szerves anyag). A DOM technikailag olyan szerves anyag, amely 0,7-1,0 mikrométer pórusméretű szűrőkön átjuthat.
A szerves anyag nagysága erősen befolyásolja a későbbi utakat. Például a zátonyvizekben található DOM-ot elsősorban heterotróf baktériumok veszik fel, és beépítik a mikrobiális táplálékhálóba. Másrészt a nagyobb POM-ot zátonyhalak, zooplankton, bentos állatok hasznosítják; részben süllyed és mineralizálódik az üledékekben. Ezért a korallok által termelt szerves anyagok méretére vonatkozó információk fontosak a későbbi biológiai hozzáférhetőség és a szén útvonalainak megértéséhez.
A nyálka termelés aránya korallok szerint
Most nézzük meg a DOM és a POM korallok általi előállítását. Nézd meg a következő ábrát. Ez az ábra a DOC és a POC felszabadulási arányának összefoglalása a különböző korallok szerint (2014-től). Az x tengelyek referencia forrásokat jeleznek. Amint láthatja, mind a DOC, mind a POC felszabadulási sebessége nagyban változik, a DOC esetében -120-680 nmol/cm ^ 2/h, POC esetében pedig 3-170 nmol/cm ^ 2/h. Nem is könnyű megbecsülni az átlagolt értékeket!
A DOC és POC termelési arányának ilyen nagy tartományát különféle tényezők okozhatják, mint például a fajok közötti különbségek, a környező környezeti és a kísérleti körülmények. Itt szeretnék tovább megvitatni a kísérleti körülmények közötti különbségeket.
A korallok által felszabaduló szerves anyagok termelési sebességének mérésekor a korallokat általában zárt rendszerben, például főzőpoharakban vagy palackokban inkubálják egy bizonyos ideig (például több órán keresztül). Most nézze meg ezt a táblázatot (lent). Számos feltétel különbözik az ilyen típusú kulturális kísérletek között, ideértve az inkubált táptalaj mennyiségét, az inkubációs időket, a biztosított fények típusát és intenzitását, a tengervíz hőmérsékletét és a táptalaj keverési körülményeit.
Különböző módszerek a nyák felszabadulási sebességének mérésére
Módosítva Nakajima & Tanaka (2014)Palack (módosítva Nakajima & Tanaka-tól (2014)
|