A liraglutid, egy GLP-1 agonista alkalmazása elhízott, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereknél Gillani British

Az ABCD és a Vese Egyesület 5. közös ülése

glp-1

2021. február 24–25

Itt tekintheti meg a 2001 és 2013 közötti összes kérdést.
Kattintson a megtekinteni kívánt kérdésre a http://dvd.sagepub.com címen

Syed MR Gillani
Wolverhampton Diabetes Center, New Cross Hospital, Wolverhampton, Egyesült Királyság.

Baldev M Singh
Wolverhampton Diabetes Center, New Cross Hospital, Wolverhampton, Egyesült Királyság.

  • itthon
  • Ról ről
  • Belépés
  • Regisztráció
  • Először online
  • Keresés
  • Jelenlegi
  • Levéltár
  • Közlemények

A liraglutid, egy GLP-1 agonista alkalmazása elhízott, 1-es típusú cukorbetegeknél

Syed MR Gillani, Baldev M Singh

Wolverhampton Diabetes Center, New Cross Hospital, Wolverhampton, Egyesült Királyság.

Levelezési cím: Dr. Syed MR Gillani
Wolverhampton Diabetes Center, New Cross Kórház, Wednesdayfield Road, Wolverhampton, WV10 0QP, Egyesült Királyság.
Tel .: +44 (0) 1902 695313
E-mail: [email protected]

Absztrakt

Célok: A glikémiás kontroll optimalizálása az 1-es típusú cukorbetegségben gyakran nem kívánt súlygyarapodást eredményez. a glukagon-szerű peptid-1 (GLP-1) agonista alkalmazása súlycsökkenéssel jár a 2-es típusú cukorbetegségben, de alkalmazását 1-es típusú cukorbetegségben kevéssé tanulmányozták.

Módszerek: Kidolgoztuk a GLP-1 használatának protokollját 1-es típusú cukorbetegségben és elhízásban szenvedőknél, amelyben a liraglutidot elkezdték és felnitrálták, miközben az inzulinadagokat egyidejűleg titrálták a glikémiás paraméterek szerint.

Eredmények: 15 beteg felajánlott kezelést 8 folytatta. A kiindulási paraméterek a következők voltak (n = 8, átlag + SD): (életkor 50 ± 6 év, BMI 40,4 ± 5,5 kg/m 2, súly 123,0 ± 23,9 kg, HbA1c 8,5 ± 1,7%, a teljes napi inzulindózis 131 ± 112 egység/nap. Az analízis (n = 8, 12 hónap) kezelésének szándéka szerint a 3., 6. és 12. hónapban a kiindulási értékhez képest a súlycsökkenés 6,8 ± 4,1 kg, 10,0 ± 5,6 kg és 8,9 ± 8,4 kg volt (p = 0,026). Az inzulinadagolás csökkenése szignifikáns volt 6 hónap alatt (n = 8, p = 0,045), vagy csak azokat elemezve, akik 12 hónapos liraglutid terápiát végeztek (n = 6, p = 0,044).

Következtetések: A GLP-1 agonista alkalmazása 1-es típusú cukorbetegségben előnyös lehet, ha a súlycsökkentés egyszerre korlátozás és terápiás cél is.

Kulcsszavak: GLP-1, inzulin, liraglutid, elhízott, 1-es típusú cukorbetegség, súly

Bevezetés

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése több kihívással is összetett. A glikémiás kontroll optimalizálása kulcsfontosságú szerepet játszik mind a makro-, mind a mikrovaszkuláris szövődmények megelőzésében 1, de gyakran nem kívánt súlygyarapodást és kedvezőtlen klinikai eredményeket eredményez. 3 Még a súlycsökkenés is jelentősen javítja az elhízással összefüggő krónikus betegségek kimenetelét. 4 Jelenleg az életmód módosítása az elhízás fő tartózkodási kezelése az 1-es típusú cukorbetegségben. Míg a farmakoterápia fokozhatja az életmód-módosítások hatását, 5 szerepe korlátozott, így a bariatrikus műtét

gyakran az egyetlen hatékony kezelés a kóros elhízás ellen. Egyik kiegészítő mechanizmusa a GLP-1 7 termelésének növekedése lehet, mivel a GLP-1 szabályozza az étvágyat és a jóllakottságot. Ez lehet az egyik oka a sok közül annak, hogy a GLP-1 agonisták használata jelentős súlycsökkenéssel jár-e a 2-es típusú cukorbetegségben 8 és a nem cukorbeteg elhízott populációban. A 9,10 GLP-1 agonista alkalmazást 1-es típusú cukorbetegségben kevéssé tanulmányozták sem a glikémiás kontroll módosítása, sem a súly szempontjából. Az előzetes bizonyítékok szerint a liraglutid alkalmazása 1-es típusú cukorbetegségben elősegíti a glikémiás kontrollt, a glükóz variabilitását, az inzulin csökkentett dózisát és a testtömeget. 11-13 Ez alapján kidolgoztunk és auditáltunk egy helyi protokollt a liraglutid alkalmazásához elhízott, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél.

Mód

Az összesítő eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk be, az egyes eredményeket pedig az 1. ábrán mutatjuk be.

A válaszok egyéni variációinak klinikai jelentősége volt. Egy beteg rosszul tolerálható volt. Ellenkező esetben látható, hogy a hatékony válasz nagyon korán nyilvánvaló volt a GLP-1 agonista terápia alkalmazásában, és ugyanúgy a nem reagálás egyetlen páciensnél hasonlóan nyilvánvaló volt 3 hónapra.

Az 1-es típusú cukorbetegségben a liraglutid engedély nélküli felhasználásával kapcsolatos etikai kérdéseknek a biztonságra kell összpontosítaniuk. Előzetes tapasztalataink megnyugtatóak, de kicsiek, és csak egy óvatos "koncepció-bizonyítékot" szolgáltatnak a néhány más kis publikált kísérlet között. 11-13, 20,21 Jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok, amelyek a szokásos óvatosságra és a mellékhatásokra túlmutatnának a szokásos klinikai gyakorlatban megértett és megfigyelt mellékhatások felett. Nagy, prospektív módon randomizált vizsgálatok kezdték feltárni a liraglutid további kezelésének szerepét az 1-es típusú cukorbetegségben. 22,23 Amíg jelentést nem tesznek, arra kérnénk a kollégákat, hogy ne kezdjék el ezt a terápiát minden helyi klinikai irányítási folyamat, a szigorú klinikai felügyeleti rendszerek, a független szakértői értékelés egyértelmű mechanizmusa, valamint a teljes körűen tájékozott és beleegyező betegek megfelelő figyelembevétele nélkül (és értékelték és dokumentálták) az öngondoskodási jártasság szintjét.

Arra a következtetésre jutunk, hogy megfelelő körülmények között és megfelelő betegválasztással a GLP-1 agonista terápia 1-es típusú cukorbetegségben előnyös lehet, ha a súlycsökkentés egyszerre korlátozás és terápiás cél is.

Összeférhetetlenség Egyik sem.

Finanszírozás Egyik sem.

Hivatkozások

1. DCCT kutatócsoport: A cukorbetegség intenzív kezelésének hatása a hosszú távú szövődmények kialakulására és előrehaladására inzulinfüggő diabetes mellitusban. N Engl J Med 1993;329: 977–86. http://dx.doi.org/10.1056/NEJM199309303291401

2. Russell-Jones D, Khan R. Az inzulinnal összefüggő súlygyarapodás cukorbetegségben - okok, hatások és megküzdési stratégiák. Diab Obes Metab 2007;9.: 799-812. http://dx.doi.org/10.1111/j.1463-1326.2006.00686.x

3. Purnell J, Zinman B, Brunzell J. Az intenzív diabetes mellitus kezeléssel történő túlsúly növekedés hatása a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire és az ateroszklerózisra az 1-es típusú diabetes mellitusban. Circulation 2013;127.: 157-9. http://dx.doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.111.077487

4. Brinkworth GD, Wycherley TP, Noakes M és mtsai. A testsúlycsökkenés energiakorlátozását követő vérnyomáscsökkenés a túlsúlyos és elhízott alanyoknál az energiaegyensúly helyreállítása után nem tér vissza. Clin Exp Hypertens 2008;30: 385-96. http://dx.doi.org/10.1080/10641960802275734

5. Wadden TA, Berkowitz RI, Womble LG és mtsai. Az életmód módosításának és az elhízás gyógyszeres kezelésének randomizált vizsgálata. N Engl J Med 2005;353: 2111-20. http://dx.doi.org/10.1056/NEJMoa050156

6. Czupryniak L, Strzelczyk J, Cypryk K és mtsai. Gyomor bypass műtét súlyos elhízott 1-es típusú cukorbetegeknél. Diab Care 2004;27.: 2561-2. http://dx.doi.org/10.2337/diacare.27.10.2561

7. Näslund E, Kral JG. A gyomor bypass műtét hatása a bélhormonokra és a glükóz homeosztázisra 2-es típusú cukorbetegségben. Diab Care 2006;55: 92-7. http://dx.doi.org/10.2337/db06-S012

8. Horton E, Silberman C, Davis K és mtsai. Súlycsökkenés, glikémiás kontroll és kardiovaszkuláris biomarkerek változása 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél inkretin terápiában vagy inzulinban, nagy kohorsz adatbázisban. Diab Care 2010;33: 1759-65. http://dx.doi.org/10.2337/dc09-2062

9. Lisa MN, Robert FK. A GLP-1 receptor agonisták feltörekvő szerepe az elhízás kezelésében. Diab Met Synd Obes: Célok és terápia 2010;3 263-73.

10. Astrup A, Carraro R, Finer N és mtsai. Biztonság, tolerálhatóság és tartós fogyás 2 év alatt a napi egyszeri humán GLP-1 analóg, a Liraglutide alkalmazásával. Int J Obes 2012;36: 843-54. http://dx.doi.org/10.1038/ijo.2011.158

11. Varanasi A, Bellini N, Rawal D és mtsai. A liraglutid az 1-es típusú cukorbetegség kiegészítő kezeléseként. Eur J Endocrinol 2011;165: 77-84. http://dx.doi.org/10.1530/EJE-11-0330

12. Kielgast U, Krarup T, Holst JJ és mtsai. A liraglutiddal végzett négy hetes kezelés csökkenti az inzulinadagolást a glikémiás kontroll elvesztése nélkül, 1-es típusú cukorbetegeknél, akiknek maradék béta-sejt funkciója van és nincs. Diab Care 2011;34: 1463-8. http://dx.doi.org/10.2337/dc11-0096

13. Kuhadiya N, Malik R, Bellini N és mtsai. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek hosszú távú nyomon követése a liraglutiddal és a liraglutid hatása kiegészítő kezelésként elhízott, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél. Endocr Review 2012;33; (03 értekezlet-kivonat): VAGY 17-1, http://edrv.endojournals.org/cgi/content/meeting_abstract/33/03_MeetingAbstracts/OR17-1, Utoljára megtekintve: 2013.04.28.

14. Lovshin JA, Drucker DJ. Incretin alapú terápiák a 2-es típusú diabetes mellitusban. Nature Rev: Endocrinol 2009;5.: 262-9. http://dx.doi.org/10.1038/nrendo.2009.48

15. Flint A, Raben A, Astrup A és mtsai. A glükagonszerű peptid 1 elősegíti a jóllakottságot és elnyomja az emberekben az energiafogyasztást. J Clin Invest 1998;101: 515-20. http://dx.doi.org/10.1172/JCI990

16. Egan JM, Meneilly GS, Habener JF és mtsai. A glükagonszerű peptid-1 fokozza az inzulin által közvetített glükózfelvételt elhízott állapotban. JCEM 87: 3768-73.