A mediterrán étrend és a plazma lipidprofil Revista Española de Cardiología (angol nyelvű kiadás)

A Revista Española de Cardiología egy nemzetközi tudományos folyóirat, amelyet a szív- és érrendszeri orvostudományról szóló kutatási cikkek publikálásával foglalkoztak. Az 1947 óta megjelent folyóirat a Spanyol Kardiológiai Társaság hivatalos kiadványa és a REC Publications folyóirat-család alapítója. A cikkeket mind angolul, mind spanyolul elektronikus formában közöljük.

Indexelve:

Bővített/aktuális tartalom/MEDI/Index Medicus/Embase/Excerpta Medica/ScienceDirect/Scopus

Kövess minket:

Az Impact Factor méri a folyóiratban megjelent cikkek által az adott évben kapott két idézet átlagos számát az elmúlt két évben.

A CiteScore a közzétett dokumentumonkénti átlagos idézettség mértékét méri. Olvass tovább

Az SRJ egy presztízsmutató, amely azon az elképzelésen alapul, hogy nem minden idézet egyforma. Az SJR hasonló algoritmust használ, mint a Google oldalrangja; mennyiségi és minőségi mérést nyújt a folyóirat hatásáról.

A SNIP a kontextus szerinti idézés hatását úgy méri, hogy megdönti az idézeteket egy tantárgyban szereplő összes hivatkozás száma alapján.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) továbbra is a morbiditás és a halálozás fő okai a 21. században. Mivel szinte mindig költséghatékonyabb a megelőzésbe befektetni, mint a legtöbb betegség kezelési költségeit fedezni, sok kormány és intézmény a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését tartja a közegészségügyi rendszerek egyik fő prioritásának. Ez a megelőzési stratégia az egészséges életmód előmozdításán alapul, beleértve az egészségesebb étrendet, a nagyobb fizikai aktivitást, a testsúlykontrollt és a mérgező szokások, például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás stb.

Az étrend (táplálkozás) és a CVD kapcsolata az elmúlt 50 évben a táplálkozási epidemiológia egyik legaktívabb kutatási területe volt. Számos tanulmány elemezte egyes élelmiszerek és tápanyagok fogyasztásának különböző érrendszeri kockázati tényezőkre gyakorolt hatását. Jelenleg azonban a különböző étkezési szokások egészségre gyakorolt hatásainak tanulmányozása jobb megközelítésnek tekinthető, mert felméri az étrendet alkotó különféle ételek és tápanyagok szinergikus kölcsönhatását. 1

Számos epidemiológiai és klinikai tanulmány értékelte ennek az étrendnek a szív- és érrendszeri megbetegedések köztes markereire gyakorolt hatásait, például a vérnyomást, a glikémiát, a plazma koleszterin-koncentrációját és szubfrakcióit, a plazma gyulladásos biomarkereit vagy más biológiai markereket. Noha hasznos, ennek a fókusznak vannak bizonyos korlátai. Például többféle út létezik, amelyek révén a nem megfelelő étrend a CVD kialakulásához vezethet; másrészt a különféle étrendi komponensek változó indukciós periódusokat is igényelnek, hogy életbe léphessenek, és ugyanúgy befolyásolhatják a különböző utakat. Ezenkívül számos epidemiológiai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a globális táplálkozási szokások nagyobb mértékben elősegíthetik vagy megakadályozhatják a CVD-t, mint az elszigetelt élelmiszerek vagy tápanyagok fogyasztása. Így jelenleg úgy gondolják, hogy a diéta CVD-re gyakorolt hatásának értékelésének legjobb módja a morbiditás és a mortalitás fontos klinikai célkitűzéseinek elemzése, amelyek más néven kemény végpontok.

Ezen a helyszínen működtetve a PREDIMED tanulmány 7 egyértelműen megmutatta a mediterrán étrend jótékony hatását a CVD elsődleges megelőzésére. Ez a tanulmány magas kardiovaszkuláris rizikóval rendelkező, de korábbi CVD-vel nem rendelkező személyeket vett fel, akiket randomizáltak vagy extra szűz olívaolajjal vagy dióval kiegészített mediterrán étrendben részesíteni alacsony zsírtartalmú étrenddel szemben. A vizsgálat elsődleges végpontja a CVD fő klinikai megnyilvánulásainak megjelenése volt, mint például a kardiovaszkuláris halál, a nem fatális szívizominfarktus vagy a stroke. A másodlagos végpontok között szerepelt a teljes halálozás, a 2-es típusú diabetes mellitus, a metabolikus szindróma, a perifériás artéria betegsége, a pitvarfibrilláció, a neurodegeneratív betegség és a rák fő típusai. Összesen 7447 résztvevőt randomizáltak a 3 említett intervenciós csoport egyikébe. Az említett csoportok hasonló kiindulási klinikai jellemzőket és orvosi kezeléseket mutattak be. A nyomon követés során a két mediterrán étrendcsoportba tartozó résztvevők gyorsan és jelentősen javították a hagyományos mediterrán étrend betartását, és ez a megfelelés továbbra is magas volt az egész vizsgálat során.

4,8 éves követés után 288 fő kardiovaszkuláris eseményt diagnosztizáltak: 96 a mediterrán étrend és az olívaolaj csoportban (3,8%), 83 a mediterrán étrend és a dió csoportban (3,4%) és 109 a kontroll csoportban (4,5 %). Ezek az adatok a mediterrán étrend mindkét csoportjában az események előfordulásának 30% -os csökkenését jelentik a kontroll csoporthoz képest. A többváltozós elemzés hasonló mértékű védelmet mutatott mindkét mediterrán étrendcsoportban, mint a kontroll étrendcsoportban, a nem, az életkor, az antropometriai paraméterek és az érrendszeri kockázati tényezők kiigazítása után. Így ez a tanulmány a legmagasabb fokú tudományos bizonyítékokkal bizonyítja, hogy az extra szűz olívaolajjal vagy dióval kiegészített mediterrán étrend hatékony a fő CVD-szövődmények elsődleges megelőzésében. Érdekes megfigyelni, hogy ezek a jótékony hatások kiterjednek más releváns kardiovaszkuláris állapotokra is, mint például a perifériás artériás betegség (a relatív kockázat 50% -kal alacsonyabb csökkenésével), a pitvarfibrilláció, 8 és a kognitív romlás. 9.

A fő kardiovaszkuláris kockázati tényezőkre gyakorolt hatás elemzése során az adatok egyértelműen megmutatják azok előnyeit. Megfigyelték azt is, hogy a hagyományos mediterrán étrend nagyobb mértékű betartása jobb cukorbetegség-anyagcserével és nem cukorbetegeknél alacsonyabb a 2-es típusú diabetes mellitus előfordulása mellett 10 az irodai látogatások során mért vérnyomás csökkenés mellett. mint ambuláns vérnyomásmérés alacsony zsírtartalmú étrendhez képest. 11.

Mindazonáltal a mediterrán étrend lipidprofilra gyakorolt hatásait külön meg kell érdemelni. Bár ismert volt, hogy bizonyos ételekkel, például olívaolajjal vagy dióval kiegészített mediterrán étrend hatékonyan csökkentette az alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin plazmakoncentrációját, 12 a PREDIMED tanulmány adatai azt is kimutatták, hogy a dióval kiegészített mediterrán étrend megváltoztathatja a lipoprotein szubfrakciók kevésbé atherogén mintára. Így a PREDIMED vizsgálat egyik alvizsgálatában az egyéves változásokat elemeztük a proton magmágneses rezonancia spektroszkópiával mért lipoprotein alosztályokban. Azokban az alanyokban, akiket dióval kiegészített mediterrán étrendbe osztottak be, megfigyelték, hogy a lipoprotein szubfrakciók kevésbé aterogén mintára változtak. Mechanisztikus szempontból ez segít megmagyarázni az ebben az intervenciós csoportban megfigyelt kardiovaszkuláris események csökkenését.

Hangsúlyozni kell, hogy a mediterrán étrend jótékony hatásait röviddel az étrendi változások bevezetése után észlelik. A PREDIMED vizsgálat kezdete után 3 hónappal elvégzett elemzés értékelte a mediterrán étrend testtömegre, vérnyomásra, lipidprofilra, glükózkoncentrációra és gyulladásos markerekre gyakorolt hatását. Alig 3 hónap elteltével az alanyok, akik extra szűz olívaolajjal és dióval kiegészített mediterrán étrendet követtek, alacsonyabb plazma glükózkoncentrációt, alacsonyabb vérnyomásszintet, magasabb magas sűrűségű lipoprotein/összkoleszterin arányt és alacsonyabb plazmakoncentrációt jelentettek a gyulladás markerekben, mint például a C-reaktív fehérje és az interleukin-6, mint az a csoport, amely alacsony zsírtartalmú étrendet követett. 14

A PREDIMED 8–14 vizsgálat adatai, valamint a Peñalvo et al. 15 tanulmány megerősíti, hogy a mediterrán étrend betartása rendkívül hatékony a CVD megelőzésében. A hatás kialakulásának mechanizmusait kezdjük jobban megérteni. Megfigyelték, hogy a mediterrán étrend jobb betartása javítja mind a klasszikus, mind az újonnan megjelenő kockázati tényezőket. A rendelkezésre álló adatok megerősítik a vérnyomáskontroll, az inzulinérzékenység, a lipidprofil és az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin szubfrakciók javulását azoknál az egyéneknél, akik mediterrán étrendet követnek, szemben a kontroll étrenddel. A klasszikus és a kialakuló kockázati tényezőkre gyakorolt hatásokon túl a rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy az arteriosclerosis kialakulásának mechanizmusai hatékonyak, beleértve az endotheliális diszfunkciót, az oxidatív stresszt és a gyulladást. Hasonlóképpen, a carotis intima-media vastagságának csökkenése is megfigyelhető volt. Ami a mediterrán étrend táplálkozási hatásait illeti, amelyek hozzájárulnának jótékony hatásainak még jobb megértéséhez, a közzétett tanulmányok azt mutatják, hogy ennek az étrendnek a betartása enyhíti a kardiometabolikus fenotípusok kialakulását olyan alanyokban, amelyek genetikailag hajlamosak a CVD kialakulására.