A nem fertőző vastagbélgyulladás csecsemőkorban a kisebb immunhiány javára vezethető vissza patogenezisében

Jelentkezzen be felhasználónevével és jelszavával

Főmenü

Jelentkezzen be felhasználónevével és jelszavával

Ön itt van

  • itthon
  • Archívum
  • 76. évfolyam, 4. szám
  • Nem fertőző vastagbélgyulladás csecsemőkorban: bizonyíték a kisebb immunhiány javára annak patogenezisében
  • Cikk
    Szöveg
  • Cikk
    info
  • Idézet
    Eszközök
  • Ossza meg
  • Válaszok
  • Cikk
    metrikák
  • Figyelmeztetések
  1. Ayodele Ojuawo,
  2. Deborah St Louis,
  3. Keith J Lindley,
  4. Peter J Milla
  1. Gasztroenterológiai osztály, Gyermekegészségügyi Intézet, Guilford Street 30, London, WC1N 1EH
  1. Dr. Lindley.

Absztrakt

Negyvenkét 2 év alatti csecsemőt, akik krónikus, nem fertőző hasmenésben szenvednek, és szövettanilag bizonyítottan vastagbélgyulladásuk van, öt év alatt vizsgálták. Az allergiás vastagbélgyulladás volt a leggyakoribb oka a vastagbélgyulladásnak, az esetek 62% -át tette ki. A diagnosztizált egyéb colitidek a következők voltak: nem-specifikus vastagbélgyulladás, autoimmun enterocolitis és fekélyes vastagbélgyulladás, amelyek mindegyike 10% -ot tesz ki; súlyos kombinált immunhiány 7%, Crohn-betegség 3%. Az esetek 48, illetve 29% -ában pozitív családi anamnézis és atópiás kórtörténet született. A szérum immunglobulin A, IgG2 és IgG4 a kolitiszban szenvedő csecsemők teljes kohorszának több mint 50% -ában nagyon alacsony volt; A súlyos kombinált immunhiányban, autoimmun enterocolitisben és fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők 66% -ánál (n = 11) alacsony volt a CD3 és CD4 T limfocita, ezzel együtt a CD8 növekedése a súlyos kombinált immunhiányos betegek kétharmadában. A T-limfociták normálisak voltak allergiás vastagbélgyulladásban szenvedőknél. Így a bizonyítottan nem fertőző vastagbélgyulladással rendelkező csecsemőknél az IgA, IgG2 és IgG4 hiány magas gyakorisággal fordul elő. Valószínű, hogy a nyálkahártyához kapcsolódó immunglobulin termelésnek ez a kisebb hiánya szerepet játszik a kolitikus folyamat patogenezisében.

  • csecsemők
  • rektális vérzés
  • vastagbélgyulladás
  • szérum immunglobulin A
  • immunglobulin G alosztályok

Statisztikák az Altmetric.com-tól

A csecsemő- és kisgyermekkori vastagbélgyulladás heterogén állapotcsoportot tartalmaz1; míg összességében a fertőző colitidek a leggyakoribbak, 2-4 allergiás colitis, 5 6 és egyéb specifikus és nem specifikus colitidek vannak leírva.7 8 Az élelmiszer-allergia a nem fertőző colitis fontos oka az élet első két évében. A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség nem gyakori ebben a korcsoportban

Kevés tanulmányt végeztek nem fertőző infantilis vastagbélgyulladásról és immunfunkcióról sem.

Ebben a tanulmányban a klinikai, kóros és terápiás eredményeket tárgyaljuk 2 évesnél fiatalabb csecsemők csoportjában, akik szövettanilag igazolták a vastagbélgyulladást. Különös figyelmet fordítunk immunfunkciójukra.

Mód

BETEGEK

Az 1990. január és 1994. december közötti ötéves időszakban visszatérő, nem fertőző véres hasmenésben szenvedő, 2 évesnél fiatalabb gyermekeket felvettek a vizsgálatba.

Valamennyi betegnél klinikai és endoszkópos felmérést, valamint vastagbélgyulladás szövettani diagnózisát vizsgálták. A következő vizsgálatokat rutinszerűen hajtották végre: teljes vérkép és differenciál fehérvérsejtszám, szérum albumin, szérum immunglobulinok és immunglobulin G alosztályok, nitroblue tetrazolium teszt, báriumliszt és utánkövetés, technécium fehérvérsejt szkennelés és intradermális bőrszúrás teszt allergének. A székletkultúrák negatívak voltak a parazita-, baktérium- és vírusizolátumok esetében, a Clostridium difficile toxinra vonatkozó vizsgálatok pedig minden esetben negatívak voltak.

KOLONOSZKÓPIA

A többszörös biopsziával végzett kolonoszkópiát minden betegnél Olympus PCF-20 kolonoszkóppal végeztük.

HISTOLÓGIAI DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMOK

Colitis ulcerosa

Diffúz nyálkahártya gyulladásos sejtek beszivárgása, kripta építészeti torzulásokkal, serlegsejtek elvesztésével és Paneth sejt metapláziával.

Crohn-betegség

A transzmurális gyulladás és a fokális gyulladásos sejtaggregáció bizonyítéka nem hámló epithelioid granuloma képződéssel.

Allergiás vastagbélgyulladás

Normális morfológia megnövekedett gyulladásos sejtinfiltrátummal, amely megnöveli az eozinofil sejtek számát, amelyek összetapadnak, lebomlanak és beszivárognak a hámba.

Nem specifikus vastagbélgyulladás

Vegyes krónikus gyulladásos sejtek beszivárognak a lamina proprián belül, a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn-betegség specifikus jellemzői nélkül.

Autoimmun enterocolitis

Krónikus gyulladás, amely szinte teljes egészében plazmasejtekből és limfocitákból áll, fokális kriptitissel vagy anélkül, pozitív szerológiai vizsgálatokkal együtt (pozitív simaizom- és bél autoantitestek).

Eredmények

Az 1990 és 1994 közötti időszakban 42 csecsemőt vizsgáltak, akik teljesítették a szövettanilag igazolt, nem fertőző vastagbélgyulladás felvételi kritériumait. A férfiak gyakoribbak voltak, mint a nők (1,7: 1 arány). A hasmenés, a véres széklet és a fogyás volt a leggyakoribb tünet. Hasi fájdalom, étvágytalanság és hányás az esetek 41% -ában, 39% -ában és 33% -ában fordult elő (1. táblázat). A csecsemők 66% -ánál a tünetek 6 hónapos kor előtt kezdődtek, és a tünetek megjelenése előtti időtartama két hét és 14 hónap között változott (átlagos időtartam 3,5 hónap).

A vastagbélgyulladással járó 42 csecsemő klinikai jellemzői

Az atópiának személyes története 29% -ban volt jelen. Ez a leggyakoribb az allergiás vastagbélgyulladásban szenvedőknél (35%), a specifikus gyulladásos bélbetegségben szenvedők 20% -ában és az autoimmun eredetű vastagbélgyulladásban szenvedők 12% -ában.

Az atópiát/asztmát pozitív családi kórelőzményben találták az esetek 48% -ában. Az atópiás rokonok több mint 60% -a nagyszülő, nagybácsi, nagynéni és unokatestvér volt. A csecsemők egynegyedének személyesen volt atópiája, asztmája vagy mindkettő. Az esetek 33% -a kizárólag anyatejjel táplálkozott a tünetek megjelenésekor, további 31% pedig anyatejjel és mesterséges tejjel. Az ismétlődő felső légúti fertőzéseket az esetek 33% -ában regisztrálták.

Az esetek 62% -ának súlya kisebb volt a bemutatott életkor és nem esetében a harmadik centilisnél, 36% -uknál pedig a harmadik centilisnél kisebb volt.

Minden csecsemő kolonoszkópián esett át, és a teljes kolonoszkópos vizsgálatot 83% -ban (35/42) érték el. A 2. táblázat azt mutatja, hogy az endoszkópos vizsgálat során a belek makroszkopikus rendellenességei nyilvánvalóak voltak a betegek 83% -ánál. A pancolitist 36% -ban találták, a gyulladásos elváltozásokat pedig a rectosigmoidra korlátozták 31% -ban. A végbél makroszkopikusan abnormális volt az esetek 78% -ában. Az endoszkópia makroszkóposan normális volt az esetek 17% -ában, és mindezeknél szövettani szempontból allergiás vastagbélgyulladás volt.

A makroszkopikus vastagbél rendellenesség helyszíne 42 endoszkópián átesett csecsemőben. A szövettani vizsgálat során mindannyian megerősítették, hogy colitis van. Az endoszkópián a teljes vastagbélvizsgálat 35/42-ben történt (83%)

Az allergiás vastagbélgyulladás a csecsemők vastagbélgyulladásának 62% -át tette ki, míg a nem-specifikus vastagbélgyulladás, autoimmun enteropátia és fekélyes vastagbélgyulladás az esetek 10% -át tette ki. A Crohn-vastagbélgyulladást csak egy 18 hónapos férfi csecsemőnél tapasztalták (3. táblázat).

Szövettani diagnózisok 42 egymást követő nem fertőző vastagbélgyulladás esetén éves gyermekeknél Tekintse meg ezt a táblázatot:

  • Soron belüli megtekintése
  • Felugró ablak megtekintése

Laboratóriumi eredmények 42, csecsemőben szövettanilag igazolt vastagbélgyulladásban

A T-sejtes limfocita-részpopuláció alacsony CD3- és CD4-értéket mutatott a súlyos kombinált immunhiányban (SCID) szenvedők kétharmadában és az autoimmun enterocolitisben szenvedők háromnegyedében, a CD8 emelkedett volt a három SCID-s beteg közül kettőben, akiknél graft versus host betegség. Rendellenes fitohemagglutinin (PHA) választ figyeltek meg az összes autoimmun enterocolitisben szenvedő betegnél és a SCID-ben szenvedő betegek egyharmadánál. Mind a T-sejtes limfocita-alcsoportok, mind a PHA-válasz normális volt azoknál, akik allergiás vastagbélgyulladásban és nem-specifikus vastagbélgyulladásban szenvedtek. Az immunglobulin G koncentrációja az életkorral kapcsolatos minimumok alatt volt (lásd ezt a táblázatot:

  • Soron belüli megtekintése
  • Felugró ablak megtekintése

A colitisben szenvedő csecsemők mindegyik csoportjának százalékos aránya alacsony keringő IgA-, IgG2- és IgG4-alosztályok koncentrációjával és kóros T-sejtek részszámmal

VÁLASZ A KEZELÉSRE

A 6. táblázat azt mutatja, hogy az allergiás vastagbélgyulladásban szenvedő csecsemők 77% -ának remissziója volt, és a kezelés első három hónapjában diétás manipulációval kezdett hízni, míg a specifikus gyulladásos bélbetegségben (fekélyes vastagbélgyulladás és Crohn-betegség) szenvedők csak 20% -a akik szteroidokat, szalazopirint és étrendkezelést kaptak, a kezelés első három hónapjában remisszióba kerültek. A súlyos kombinált immunhiányos és autoimmun enterocolitisben szenvedők lassan reagáltak az immunmodulációra, a tünetek csak negyedének remissziója volt a kezelés megkezdésétől számított hat hónapon belül.

A klinikai remisszió ideje 42 Chong SKF korú gyermeknél,

  • Kr. E. Blackshaw,
  • Kr. E. Morson,
  • William CB,
  • Walker Smith JA

    • vastagbélgyulladás

    (1986) A vastagbélgyulladás prospektív vizsgálata csecsemőkorban és kora gyermekkorban. J Pediatr Gastroenterol Nutr 5: 352-358 .