Az éttermi menü címkézési szabályzata: a bizonyítékok és ellentmondások áttekintése

Eric M. VanEpps

1 VA Egészségtőke-kutatás és promóció központja, Philadelphia, PA, USA

Christina A. Roberto

2 Orvosi etikai és egészségpolitikai tanszék, Perelman School of Medicine, 423 Guardian Drive, 1105b Blockley Hall, Philadelphia, PA 19104, USA

Sara Park

2 Orvosi etikai és egészségpolitikai tanszék, Perelman School of Medicine, 423 Guardian Drive, 1105b Blockley Hall, Philadelphia, PA 19104, USA

Christina D. Economos

3 ChildObesity180, Friedman Táplálkozástudományi és Politikai Iskola és Orvostudományi Kar, Tufts University, Boston, MA, USA

Sara N. Bleich

4 Egészségpolitikai és Menedzsment Tanszék, John Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola, Baltimore, MD, USA

Absztrakt

Az USA-ban tapasztalható magas elhízási arányra reagálva több amerikai város, megye és állam törvényt fogadott el, amely előírja az éttermi láncok számára, hogy címkéket tegyenek közzé a menük tételeinek energiatartalmáról, és a menücímkék országos szintű bevezetése várható 2016 végén. ebben az áttekintésben azonosítunk és összefoglalunk 16 olyan tanulmány eredményeit, amelyek felértékelték a valós numerikus kalóriafeladás hatását. Több vitát is megvitatunk az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának a szövetségi felhatalmazással ellátott menücímkézés végrehajtásával kapcsolatban. Összességében a menük címkézésével kapcsolatos bizonyítékok vegyesek, amelyek azt mutatják, hogy a címkék csökkenthetik bizonyos esetekben a megvásárolt ételek energiatartalmát, de más összefüggésekben csekély hatást gyakorolnak. Ugyanakkor több adatra van szükség a hosszú távú fogyasztási szokásokról és az éttermi válaszokról, hogy teljes mértékben megértsük a menücímkézési törvényeknek az amerikai lakosság étrendjére gyakorolt hatását.

Bevezetés

Bár a táplálkozással kapcsolatos információkat, beleértve az energiatartalmat, az Egyesült Államokban csaknem 25 éven keresztül kötelezővé tették a csomagolt élelmiszereken való megjelenést a Nutrition Labeling and Education Act (NLEA) 1990-es elfogadásával [9] (a végrehajtás 1993-ban kezdődött), a felszolgált ételeket éttermekben korábban mentességet élveztek. Az idő múlásával azonban a lakosság egyre nagyobb mennyiségű ételt fogyasztott otthon kívül. Jelenleg az összes élelmiszer-dollár csaknem felét költik „házon kívüli” ételekre [10]. Ez aggályokat vetett fel, mert a házon kívüli élelmiszerek általában magasabb energiával, teljes és telített zsír- és nátrium-tartalommal, valamint kevesebb rostot tartalmaznak, mint az otthon belül elkészített ételek [11–13]. Ezenkívül a házon kívüli ételeket gyakran nagy adagokban szolgálják fel [14, 15], amelyek elősegítik a túlfogyasztást [16, 17]. Ezenkívül az embereknek [18], köztük a képzett táplálkozási szakembereknek [19], nehézségeik vannak megbecsülni az éttermi élelmiszerek energiatartalmát. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a fogyasztók nem teljesen megalapozott döntéseket hoztak az étkezés közben, és hasznot húznának az éttermi nyilvánosságra hozatalból. Néhány más, élelmiszerekkel kapcsolatos politikától eltérően, mint például a cukros italok adózása vagy az adagok méretének korlátozása, a menük címkézése jelentős állami támogatottságot mutat [20–22].

Tekintettel arra, hogy a menücímkézés egyike azon kevés politikának, amelyet elfogadott az elhízás és a rossz étrend kezelésére, ez nagy ellenőrzés alá került, és sokakban kíváncsi volt, hogy „működik-e”. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a fogyasztóknak joguk van tudni ételeik tartalmát, de az a remény, hogy az étlapok címkézése nem csupán a fogyasztók tájékoztatására szolgál. Ideális esetben megváltoztatja a fogyasztók és az éttermek viselkedését. Számos valószínű mód van arra, hogy az étlapok címkézése pozitív hatással lehet a fogyasztói ételek választására. Először is motiválhatja a fogyasztókat a vásárlásra és végül kevesebb energiafogyasztásra. Másodszor, idővel oktathatja az embereket az éttermi ételek magas energiatartalmáról, és arra ösztönözheti őket, hogy ritkábban étkezzenek az éttermekben. Harmadszor, arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy kizárólag vagy gyakrabban étkezzenek alacsonyabb energiafogyasztású éttermekben. Negyedszer, ez arra késztetheti a fogyasztókat, hogy csökkentsék az egyéb étkezések energiafogyasztását az étkezés előtt vagy után. Ötödször, ez motiválhatja az éttermi ágazatot a termékek újrafogalmazására, hogy kevesebb energiát tartalmazzanak.

Az is lehet, hogy az éttermi menü címkézésének nem szándékos következményei lehetnek. A törvény arra ösztönözheti az éttermeket, hogy kínáljanak alacsonyabb energiájú termékeket, amelyek összességében rosszabb táplálkozási minőségűek, mint a korábban kínált termékek. Azok az emberek, akik a legtöbb energiát szeretnék megvásárolni dollárjukért, használhatják a menücímkéket, hogy segítsenek nekik magasabb energia-választásban. Ezenkívül az emberek korábban alábecsülhették a napi szükséges energiát, és a 2000 kalória napi energiafogyasztást ajánló címkéknek való kitettség véletlenül elősegítheti a túlfogyasztást. Ezeket a lehetőségeket értékelni kell, hogy megértsük a menücímkézés teljes hatását.

Mód

Keresési stratégia

Először 2015. november 1-jéig kerestük a PubMed-et, beírva a „menücímkézés”, a „kalóriabevitel címkézés” és a „vásárlás helye tápértékjelölés” kifejezéseket, hogy azonosítsuk az éttermi étlapok címkézésével kapcsolatos, már felülvizsgált cikkeket. Ezután egy hólabda keresési stratégiát alkalmaztunk, a PubMed keresésben azonosított cikkek referenciáinak áttekintésével további releváns cikkeket találva. Csak olyan tanulmányokat vontunk be, amelyek az energiatartalom címkéit értékelték a valós éttermi környezetben. Felnőttek és gyermekek tanulmányait is bevonták. Bevettük azokat a politikákat értékelő dokumentumokat, amelyek arra kötelezték az éttermeket, hogy információkat tegyenek közzé további tápanyagokról, például nátriumról és zsírról. 16 dokumentumot azonosítottunk felvételre.

Menü címkézése „működik”?

Az ebben a felülvizsgálatban szereplő 16 tanulmány közül 13 a felnőttek vásárlásaival foglalkozott [31–43], míg három a gyermekek vagy a szülők és a gyermekek vásárlásaival foglalkozott [44–46]. A 16 valós éttermi tanulmányból tizenkét [31–33, 37–41, 43–46] összehasonlító csoportot vont be, vagy megvizsgálva hasonló helyeket, ahol a menücímkézési törvények nem voltak érvényben, vagy véletlenszerűen vezérelt tervezést alkalmazva. A négy tanulmány [34–36, 42] összehasonlító csoportok nélkül megvizsgálta a címkézés előtt megvásárolt élelmiszerek energiatartalmának változását a címkézés után, de nem kontrollálta az élelmiszer-vásárlási magatartás világi tendenciáit. Összességében kevés volt a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az energiatartalmú címkék csökkentenék az olyan hagyományos gyorséttermekben vásárolt ételek energiatartalmát, mint a McDonald's vagy a Burger King felnőttek vagy gyermekek számára. A meglévő bizonyítékok szerint azonban a menücímkék csökkenthetik a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermekben és kávézókban megrendelt ételek energiatartalmát. Az eredményeket külön összegezzük felnőttek és szülők/gyermekek esetében (1. táblázat).

Asztal 1

A felülvizsgálatban szereplő cikkek összefoglalása

Szerzők Résztvevő típusa Összehasonlítás az energiatartalmú címke feladásával? Étterem típusa A címkézés hatása

Auchincloss és mtsai. 2013 [31]	Felnőttek	Igen; keresztmetszeti elemzés ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyszíneiről	Teljes körű szolgáltatást nyújtó étteremlánc	Csökkentett energiatartalom a vásárlásoknál
Bollinger és mtsai. 2011 [32]	Felnőttek	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei a címkézés előtt és után	Starbucks kávézólánc	Csökkentett energiatartalom a teljes vásárlások (különösen az élelmiszer-vásárlások) esetében
Bölcsesség és mtsai. 2010 [33] a	Felnőttek	Igen; kontrollcsoport a kísérletben	Gyorsétterem szendvicsétterem	A kiválasztott ételek csökkentett energiatartalma
Pulos & Leng 2010 [34]	Felnőttek	Nem; előtti és utáni tervezés	Teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermek	Csökkentett előételek energiatartalma a 6 étterem közül 4-ben
Krieger és mtsai. 2013 [35]	Felnőttek (16 éves és idősebbek)	Nem; előtti és utáni tervezés	Különféle éttermi láncok	Nem jelentős összhatás; csökkentett energiatartalma a taco éttermek és kávézók megrendeléseinek
Dumanovsky et al. 2011 [36]	Felnőttek	Nem; előtti és utáni tervezés	Gyorsétteremláncok	Nem jelentős összhatás; csökkent energiatartalom a McDonald's, Au Bon Pain és KFC esetében; megnövekedett energiatartalom a metrón
Elbel és mtsai. 2009 [37]	Felnőttek	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei	Gyorsétteremláncok	A címkézésnek nincs hatása
Elbel és mtsai. 2013 [38]	Felnőttek	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei a címkézés előtt és után	Gyorsétteremláncok	A címkézésnek nincs hatása
Cantor és mtsai. 2015 [39]	Felnőttek	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei a címkézés előtt és után	Gyorsétteremláncok	A címkézésnek nincs hatása
Finkelstein és mtsai. 2011 [40]	Felnőttek	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei a címkézés előtt és után	Mexikói gyorsétterem	A címkézésnek nincs hatása
Ellison és mtsai. 2013 [41]	Felnőttek	Igen; kontrollcsoport a kísérletben	Teljes körű szolgáltatást nyújtó étterem	A címkézésnek nincs hatása (kis mintaméret)
Schwartz és mtsai. 2012 [42]	Felnőttek	Nem; előtti és utáni tervezés	Kínai gyorsétterem	A címkézésnek nincs hatása
Downs és mtsai. 2013 [43]	Felnőttek	Nem; előtti és utáni tervezés	McDonald's (gyorsétterem)	A címkézésnek nincs hatása
Elbel és mtsai. 2011 [44]	Gyermekek/serdülők	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei a címkézés előtt és után	Gyorsétteremláncok	A címkézésnek nincs hatása (kis mintaméret)
Tandon és mtsai. 2011 [45]	Szülő-gyermek párok	Igen; ugyanazon éttermi lánc címkézetlen helyei a címkézés előtt és után; ugyanazok a résztvevők mindkét időpontban	Különféle éttermek	A címkézésnek nincs hatása
Holmes és mtsai. 2013 [46]	Gyermekek	Nem; előtti és utáni tervezés	Teljes körű szolgáltatást nyújtó étterem	A címkézésnek nincs hatása a megvásárolt gyermekételekre

Felnőttek tanulmányai

A menücímkézés pozitív hatásai

Három tanulmány kimutatta az étlap címkézésének pozitív hatásait [31–33]. Egy tanulmány összehasonlította a két teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermi helyszínről vásárolt ételek energiatartalmát, amelyeken öt címke volt feltüntetve [31]. Az esti étkezés után 648 vendéglátótól gyűjtöttek nyugtákat és felméréseket, amelyekből kiderült, hogy átlagosan a címkézett éttermekben étkezők 151 kalóriával kevesebbet (p = 0,018) rendeltek, miután igazodtak az életkorhoz, nemhez, fajhoz/etnikumhoz, jövedelemhez, iskolai végzettséghez., a hét napja, az étkezési gyakoriság a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermi láncokban, és a testméret.

Bölcsesség és mtsai. két vizsgálatot végzett a tényleges étkezési szelekciókról [33], véletlenszerűen vezérelt tervezéssel, félig valós kísérletben. A két vizsgálat során 638 ügyfelet kértek fel ebédidőben egy gyorsétterem-szendvicset kínáló étterembe. Azt mondták nekik, hogy ingyenes étkezést kapnak, ha kitöltik a felmérést és ételt rendelnek egy menüből. Ezután a résztvevők kaptak egy kupont, amelyben megrendelték az éttermet, és ajándék kártyát a részvételhez. A résztvevőket véletlenszerűen úgy választották meg, hogy energiamegjelöléssel ellátott címkével vagy anélkül kaptak menüt, amely vagy tartalmazta, vagy nem tartalmazta az ajánlott napi energiafogyasztás kimutatását. Ezeket a menüket úgy építették fel, hogy vagy megkönnyítsék az egészséges szendvicsek, az egészségtelen szendvicsek, vagy az egészséges és egészségtelen szendvicsek keverékét. Az adatok összeomlottak a két vizsgálat során, amelyek csak a kényelmi manipuláció erősségében különböztek meg. Mind az energiatartalom címkék, mind a napi energiaajánlási nyilatkozatok arra késztették a résztvevőket, hogy lényegesen kevesebb energiával rendeljenek étkezést; ráadásul a címkék és a nyilatkozat kombinációja arra késztette a fogyasztókat, hogy átlagosan majdnem 100 kalóriával kevesebb kalóriát rendeljenek.

A menü címkézésének vegyes hatásai

Három tanulmány a menü címkézésének vegyes hatásait találta [34–36]. Egy tanulmány energiatakarékos címkéket, valamint zsír-, nátrium- és szénhidrát-információkat mutatott be a menüben szereplő összes élelmiszerre vonatkozóan, kivéve az italokat és a napi különlegességeket hat teljes körű szolgáltatást nyújtó étteremben [34]. A szerzők csaknem 16 000 vállalkozási tranzakciót vizsgáltak meg a címkézést megelőző 30 nap és az azt követő 30 nap alatt. A hat étterem közül négyben jelentősen csökkent a megrendelt élelmiszerek energiatartalma; átlagosan az éttermekben 15 előétel kalóriacsökkenés történt a címkézés után, de a szerzők nem tudták megvizsgálni az előétel mellett megrendelt ételek energiatartalmát.

Az étlapcímkézésről szóló tanulmány a washingtoni King megyében elemezte 7325 vásárló bevételeit 50 helyszínen (40 étterem, 10 kávézó) 10 éttermi étteremből címkézés előtt és 18 hónappal azután [35]. Átlagosan nem szignifikáns (p =, 06) 38 kalória-csökkenés következett be az összes éttermi vásárlás között, és jelentősen csökkent a taco éttermekben megrendelt ételek energiatartalma (113 kalória-csökkentés, p 1). az energiatartalmat a kalória, mint mértékegység felhasználásával jelöltük, az energiatartalom csökkenését vagy növekedését jelentjük a kalória mértékegységének használatával.

Az etikai normák betartása

Összeférhetetlenség Eric M. VanEpps, Christina A. Roberto, Sara Park, Christina D. Economos és Sara N. Bleich kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.

Emberi és állati jogok és tájékozott beleegyezés Ez a cikk nem tartalmaz olyan tanulmányokat emberekkel vagy állatokkal, amelyeket egyik szerző sem végzett.

Hivatkozások

A közelmúltban megjelent, különös érdeklődésű dolgozatokat a következőkként emelték ki: