A normál testsúlyú felnőttek több rostot és gyümölcsöt fogyasztanak, mint életkoruknak és magasságuknak megfelelő túlsúlyos/elhízott társaik

Hovatartozás

  • 1 Humánökológiai Tanszék, Texasi Egyetem, Austin, 1 University Station A2700, Austin, TX 78712, USA.

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Humánökológiai Tanszék, Texasi Egyetem, Austin, 1 University Station A2700, Austin, TX 78712, USA.

Absztrakt

Célok: A túlsúlyos/elhízott alanyok étrendi bevitelében és a nem-, életkor- és magasság-megfelelő kontrollok közötti különbségek felmérése és a testzsír fokozott lerakódásával járó étrendi összetevők azonosítása.

testsúlyú

Tervezés/tantárgyak: Az 52 túlsúlyos/elhízott és 52 normál testsúlyú felnőtt neméből, életkorából (+/- 1 év) és magasságából (+/- 1 hüvelyk) megfelelő kényelmi mintát toboroztak a helyi területről. Az étrendi bevitelt a Block 60 tételes ételfrekvencia kérdőívvel értékeltük, a fizikai aktivitást a Yale fizikai aktivitás felmérésével, a testzsír százalékát pedig kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük.

Statisztikai elemzések: Független t tesztek összehasonlították az étrendi komponensek csoportos fogyasztását. Több regressziós elemzéssel értékelték az étrendi összetevők azon képességét, hogy előre jelezzék a testzsír százalékát az életkor, a nemi és a fizikai aktivitással kapcsolatos energiafelhasználás és más makrotápanyagok ellenőrzése előtt és után. A Spearman-korrelációs együtthatók a tápanyagok, az Food Guide Pyramid adagok és a testzsír százalékának összefüggéseit vizsgálták.

Eredmények: A túlsúlyos/elhízott alanyok több teljes zsírt, telített zsírt és koleszterint, kevesebb szénhidrátot, összetett szénhidrátot és élelmi rostot fogyasztottak, mint a kontroll alanyok. Az étkezési rostok bevitele fordítottan viszonyult a testzsír százalékához (R (2) = 0,052, P = 0,02) és (R (2) = 0,045, P = 0,013) kontroll nélkül a lehetséges zavaró tényezők szempontjából. A napi gyümölcsadagok negatívan viszonyultak a testzsír százalékához (r = -0,40, P Következtetések: Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a diéta összetétele, különösen az alacsony étkezési rost- és gyümölcsbevitel, szerepet játszik az elhízás etiológiájában.