A rövid távú gluténmentes étrend nincs hatása a nonceliac sportolók teljesítményére

Hovatartozás

1 1Sportteljesítmény-optimalizáló kutatócsoport, Egészségtudományi Kar, Tasmaniai Egyetem, Launceston, Tasmania, AUSZTRÁLIA; és 2Kanadai Sportintézet - Csendes-óceán, Victoria, Brit Columbia, KANADA.

Szerzői

Hovatartozás

1 1Sportteljesítmény-optimalizáló kutatócsoport, Egészségtudományi Kar, Tasmaniai Egyetem, Launceston, Tasmania, AUSZTRÁLIA; és 2Kanadai Sportintézet - Csendes-óceán, Victoria, Brit Columbia, KANADA.

Absztrakt

Célja: A gluténmentes diéták alkalmazása a nonceliac sportolók körében az utóbbi években az ergogénnek és az egészségnek vélt előnyök miatt gyorsan növekedett. A tanulmány célja a gluténmentes étrend (GFD) hatása a testteljesítményre, a gyomor-bélrendszeri (GI) tünetekre, az észlelt jólétre, a bélsérülésekre és a gyulladásos válaszokra nem-atlétikus sportolóknál.

Mód: Tizenhárom versenyképes állóképességű kerékpáros (8 férfi, 5 nő), akiknek nincs pozitív klinikai szűrése a lisztérzékenység vagy az anamnézisben szereplő irritábilis bél szindróma miatt (átlag ± SD; életkor, 32 ± 7 év; súly, 71,1 ± 13,4 kg; magasság, 177,0 ± 11,8 cm Kontrollált, randomizált, kettős-vak, keresztezett vizsgálatban 7-d gluténtartalmú étrendet (GCD) vagy GFD-t különítettünk el egy 7-d gluténtartalmú étrenden (GCD) . A kerékpárosok GFD-t ettek gluténtartalmú vagy gluténmentes ételbárok mellett (napi 16 g búza-glutén), miközben a szokásos edzést és táplálkozási magatartást kontrollálták. Minden diéta során a kerékpárosok kitöltötték a sportolók életigényének napi elemzését (DALDA) és a GI kérdőíveket (postexercise és napi). A 7. napon a kerékpárosok szubmaximális egyensúlyi állapotú (SS) 45 perces utat hajtottak végre 70% Wmax mellett, amelyet 15 perces időpróba (TT) követett. Vérmintákat vettünk előzetes gyakorlatból, post-SS-ből és TT-ből a bél zsírsavkötő fehérje (IFABP) és gyulladásos markerek (citokin válaszok: interleukin [IL] 1β, IL-6, IL-8, IL-10, IL) meghatározásához -15, tumor nekrózis faktor α). Az adatok elemzéséhez vegyes hatású logisztikai regressziót használtunk.

Eredmények: A TT teljesítménye nem különbözött szignifikánsan (P = 0,37) a GCD (245,4 ± 53,4 kJ) és a GFD (245,0 ± 54,6 kJ) között. A GI tünetei az edzés során, a napi és a DALDA válaszok minden étrend esetében hasonlóak voltak (P> 0,11). Nem voltak szignifikáns különbségek az IFABP (P = 0,69) és a citokin (P> 0,13) válaszokban.

Következtetések: A rövid távú GFD-nek nem volt általános hatása a teljesítményre, a GI-tünetekre, a közérzetre, és a bélkárosodás vagy a gyulladásos markerek kiválasztott mutatója a nonceliac állóképességű sportolóknál.