A serdülőkori fizikai aktivitás mintái és az étrendi viselkedés

Natalie Pearson

1 Sport-, Testmozgás- és Egészségtudományi Iskola, Loughborough Egyetem, Loughborough, Leicestershire, Egyesült Királyság

fizikai

Andrew J Atkin

1 Sport-, Testmozgás- és Egészségtudományi Iskola, Loughborough Egyetem, Loughborough, Leicestershire, Egyesült Királyság

Stuart JH Biddle

1 Sport-, Testmozgás- és Egészségtudományi Iskola, Loughborough Egyetem, Loughborough, Leicestershire, Egyesült Királyság

Trish Gorely

1 Sport-, Testmozgás- és Egészségtudományi Iskola, Loughborough Egyetem, Loughborough, Leicestershire, Egyesült Királyság

Charlotte Edwardson

1 Sport-, Testmozgás- és Egészségtudományi Iskola, Loughborough Egyetem, Loughborough, Leicestershire, Egyesült Királyság

Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezési Licenc (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0) feltételei szerint terjesztenek, és amely korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely adathordozón, feltéve, hogy az eredeti mű megfelelően idézve.

Absztrakt

Háttér

A többszörös étkezési és fizikai aktivitás lehetséges szinergetikus hatása a krónikus állapotok kockázatára és az egészségügyi eredményekre a közegészség szempontjából kulcsfontosságú kérdés. Ez a tanulmány a többszörös egészségügyi magatartás prevalenciáját és klaszterezési mintáit vizsgálta az Egyesült Királyságban élő serdülők mintája között.

Mód

Keresztmetszeti felmérés 176 12–16 éves serdülőről (49% fiú). A serdülők hét napig viseltek gyorsulásmérőket, és kitöltötték a gyümölcs-, zöldség- és reggelifogyasztást értékelő kérdőívet. A fizikai aktivitással (≥ 60 perc közepes-erőteljes fizikai aktivitás/nap), gyümölcs- és zöldségfélék (≥ 5 adag FV/nap) és a reggelire vonatkozó ajánlások (reggeli elfogyasztása ≥ 5 percenként hetente) előfordulási gyakorisága Ezeknek az egészségügyi magatartásoknak a csoportosulási mintáit írják le.

Eredmények

A fiúk a szignifikancia tesztjeinél aktívabbak voltak, mint a lányoknál (p 2).

A teljes kockázati magatartás pontszámot minden résztvevő számára kiszámolták a teljesítetlen egészségügyi ajánlások teljes száma alapján (nulla és három között). Pearson khi-négyzet tesztjeivel vizsgálták a nemi és korcsoportbeli különbségeket a kockázati magatartások számában. A serdülők arányát az egyes többszörös kockázati magatartás-kombinációkban meghatározták a viselkedési klaszterezési minták vizsgálatához, és Pearson khi-négyzet tesztjeivel vizsgálták a klaszterezési minták nemi és korcsoportbeli különbségeit.