A sertés-macska szindróma kezdeti leírása az Egyesült Államokban

Jonathon Posthumus

1 Belgiológiai Osztály, Virginia Egyetem Egészségügyi Rendszere, Charlottesville, VA

Hayley R James

1 Belgiológiai Osztály, Virginia Egyetem Egészségügyi Rendszere, Charlottesville, VA

Charles J Lane

3 Allergiapartnerek Lynchburgból, Lynchburg, VA

Luis A Matos

4 Lynchburgi Asztma- és Allergiaközpont, Lynchburg, VA

Thomas A E Platts-Mills

1 Belgiológiai Osztály, Virginia Egyetem Egészségügyi Rendszere, Charlottesville, VA

Scott P Commins

1 Belgiológiai Osztály, Virginia Egyetem Egészségügyi Rendszere, Charlottesville, VA

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Allergia és Immunológia Osztály, University of Virginia Health System, Charlottesville, VA

A Szerkesztőhöz

A sertés-macska szindrómával kapcsolatban közzétett adatok arra utalnak, hogy a macska SA iránti szenzibilizáció jelenti a keresztreaktív IgE 6 kialakulásának elsődleges eseményét. Ebben a luxemburgi fiatal betegek szérumának vizsgálatában kimutatták, hogy a macskák elleni szérumalbumin IgE reaktivitása teljes mértékben tartalmazta a sertéshús elleni reaktivitást, míg fordítottja nem igaz 6. A jelentésben szereplő betegeket mind azon alapján választották ki, hogy erősen allergiásak voltak a macskára, míg az itt jelentett 8 alany mindegyike a gyanús húsallergia értékelésére szolgált.

Az E364 beteg (I. táblázat) hasi görcsök, hányinger, viszketés és csalánkiütés tüneteiről számolt be, sertés szűzpecsenye, burgonya és zöldbab étkezés után 20 perccel. A hasi tünetei súlyosbodtak, kábultságról számolt be, és a helyi sürgősségi osztályra szállították, ahol anafilaxiával kezelték. Figyelembe véve a tüneteinek az étkezéshez való közelségét, az IgE Ab alfa-gal szerepe valószínűtlennek tűnt. A macskára, kutyára és sertéshúsra vonatkozó pozitív immunvizsgálati eredmények anélkül, hogy a marhahúsra vagy bárányra egyidejűleg érzékenyítenék, további vizsgálatokat indítottak szérumalbuminokkal és zselatinnal (I. táblázat). Pozitív eredményeket kaptunk a macska és a kutya SA (Re220, illetve Re221) esetében, míg a szarvasmarha SA (Re204) negatív volt (I. táblázat). Összességében az eredmények azt sugallják, hogy az anafilaxiás reakciót a sertéshús váltotta ki keresztreakcióban lévő IgE miatt, összhangban a sertés-macska szindrómával. A betegnek azt javasolták, hogy kerülje a sertéshús fogyasztását, és 2 évig további reakciók nélkül követték.

I. táblázat

Sertés-macska szindróma nyolc esete: alanyjellemzők és releváns sIgE profilok

Tárgy # E364E533E572T559E584T625E710E724

Szex	M	F	F	F	F	M	F	F
Kor (év)	52	34	21	14	44.	11.	13.	41
Tünetek hússal *	ANA	OA/URT	OA/GI	URT	ANA	OA	ANA	OA/GI
Elkerülési étrend eredményei	Nincs epizód 2 évesen	Nincs epizód 1,5 évesen	Nincs epizód 15 hónappal	Nincs epizód 9 hónappal	Nincs epizód 13 hónappal	Kevesebb epizód $	1 év alatt nincs epizód	Kevesebb epizód $
Tünetek macskának vagy kutyának való kitettség esetén †	Nem	R	R, C, U	A	Nem	Igen	R, C	R
Állati expozíció ‡	Macska	Macska kutya	Kutya, Ló	Nem	Macska, kutya, tengerimalac	Kutya	Macska kutya	Macska
SPT kutyaszőr	+	+	-	-	-	+	ND	ND
SPT macskaszőr	+	-	+	+	+	+	ND	ND
SPT sertéshús	+	+	+	+	+	+	ND	ND
Összes IgE (NE/ml)	83.4	252	328	791	42.3	1860	2619	133
Specifikus IgE (NE/ml):
Macska Albumin	2.28	98.8	12.3	9.96	4.18	2.33	130	26.8
Albumin kutya	2.59	65.0	15.2	6.53	4.87	1.71	110	10.8
Szarvasmarha-albumin	* ANA: anafilaxia; OA: oropharyngealis viszketés; URT: csalánkiütés; GI: emésztőrendszeri tünetek

A második szemléltető eset a T559 beteg, 14 éves nő. 30–45 perccel étkezés után visszatérő hasi fájdalmakkal jelentkezett. A fájdalom havonta 3-5 alkalommal jelentkezett 14 hónap alatt, és kezelés nélkül 45–60 perc alatt megszűnt. Nem társult hányinger, hányás vagy hasmenés, és nem észleltek változásokat a bélmozgásban. Nem alakult összefüggés egy adott étellel vagy itallal. Bizonyos esetekben a hasi fájdalmat csalánkiütés kísérte. Feldolgozásunk során kiderült az sIgE jelenléte a macska és a kutya albuminjában és a sertéshúsban, amint azt az I. táblázat mutatja (4. eset), valamint az sIgE Ab és az alfa-gal negatív eredménye. Azt tanácsolta, hogy távolítsa el a sertéshúst az étrendjéből, de engedélyezte, hogy továbbra is marhahúst egyen. 9 hónapos utánkövetés után további hasi fájdalom vagy urticaria epizódokról nem számoltak be.

Amint azt az I. táblázat szemlélteti, ez a nem mindennapi szindróma hasonló a többi ételallergiához, mivel számos prezentáció látható, és a klinikai tüneteket nem következetesen jósolja meg az IgE titer az allergénhez, a cat SA-hoz. A kötődési specificitás értékelését a 8. leírás szerint végeztük három beteg szérumán, ahol elegendő mennyiség volt (II. Táblázat). A macska SA-ra és a sertéshúsra adott IgE-válasz szignifikánsan csökkent a macska-albuminnal végzett előzetes inkubációval, míg a sertés-albumin és az emberi albumin nem mutatták ki a macska SA-válaszának jelentős gátlását (II. Táblázat; NB - sertés SA és emberi SA részesedése 82% és 76% fehérjehomológia cat SA-val, illetve 6). Az itt közölt betegek IgE-válasza hasonló specifitást mutat a közzétett adatokhoz, és összhangban áll a macska SA-val is, mint az elsődleges szenzibilizáló antigén 6 .

II. Táblázat

Szérumok felszívódása sertés-macska alanyokból különböző emlős albuminek alkalmazásával

Tárgy # Specifikus IgE (NE/ml) * Felszívódáshoz használt szefaróz gyöngyök:ControlCatPorkDogHuman

E533	Macska Albumin †	24.9	0,69	20.6	6.65	31.9
	Disznóhús	6.37	0,36	0,39
	E710	Macska Albumin	51.3	1.58	30.2	6.05	47.3
Disznóhús		12.8	1.38	1.43	1.24	12.7
Sertés albumin		9.8	0.51	0,43	0,45	9.32
E724	Macska Albumin	13.1	0,53	8.76	5.04	12.1
	Disznóhús	1.65	* Mindegyik szérumot 1: 2 vagy 1: 4 arányban hígítottuk, majd 200 mikrolitert abszorbeáltunk 4 órán át 40 mikroliter Sepharose gyöngyökkel, amelyeket a megfelelő albuminnal bevontunk, vagy nem bevont üres gyöngyökkel. Ezután a szérumokat specifikus IgE-re vizsgáltuk macskalbuminra (Re220), sertéshúsra (f26) és sertésalbuminra (e222) ImmunoCAP alkalmazásával, a 8. leírás szerint. .

A disznó-macska szindróma négy figyelemre méltó aspektusát érdemes megvitatni. Először is, a sertéshús iránti érzékenység nem jelentkezik korán az életben: a jelentett betegek többsége 8 évnél idősebb, többségük felnőtt vagy 5–7 éves tinédzser. Úgy tűnik, hogy a macska SA iránti érzékenység idővel kialakul, és ezért egy „új” ételallergia kialakulása idősebb gyermeknél vagy felnőttnél a sertés-macska szindróma megfontolását eredményezheti.

Másodszor, a betegek nem számolnak be sertéshús-fogyasztás minden egyes reakciójáról. A Hilger és munkatársai által leírt 3 betegben, valamint az itt jelentett 8 betegnél a friss hús vagy a szárított és füstölt sertéshús (azaz barbecue) következetesebb provokátorai voltak az allergiás reakcióknak. A jól főtt húshoz azonban kevesebb reakció társult.

Harmadszor, a sertéshúsra adott reakció hamarosan a hús elfogyasztása után kezdődik. Ezeknek a reakcióknak az időzítése sok szempontból a leginkább hasznos a sertés-macska szindróma megkülönböztetésében az IgE miatti késleltetett anafilaxiától az alfa-gal 8-ig. Mindkét ételallergia IgE-mediált, emlőshússal jár, és hasonló reakciókat mutathat bizonyos bőrvizsgálatokkal és immunvizsgálatokkal; a sertés-macska szindróma tünetei azonban gyorsan előfordulhatnak, és kezdetben orális viszketéssel járhatnak az étkezés során. Általában a sertéshúsra adott reakció a fogyasztást követő 30–45 percen belül megkezdődik, gyakran GI-tünetekkel, például hasi görcsökkel.

Negyedszer, a sertés-macska szindróma természettörténete nem eléggé megalapozott, de úgy tűnik, hogy az sIgE-tól macskáig terjedő SA lassan csökkenhet az idő múlásával 9. Talán a macskák folyamatos kitettsége fontos a túlérzékenység fenntartása szempontjából, és ez megmagyarázhatja, hogy egyes betegek miért fogyaszthatják újra biztonságosan a sertéshúst. Valójában a meglévő adatok azt mutatják, hogy a megfelelően érzékeny betegek kb. 30% -a tapasztal allergiás tüneteket a sertéshús fogyasztásával kapcsolatban 6 .

Érdekes módon, míg az IgE Ab-ban az alfa-gal-ban szenvedő betegek pozitív immunvizsgálati eredményeket mutatnak a marhahús és a sertéshús esetében, a sertés-macska szindrómában a szarvasmarha-albuminnal való keresztreakció változó. Így bizonyos sertés-macska szindrómában szenvedő betegek beszámolnak arról, hogy képesek tolerálni a marhahúst, míg mások nem képesek 6, és mi nem tanácsoljuk a marhahús elkerülését, hacsak a betegek nem számolnak be a marhahús fogyasztásával kapcsolatos tünetekről. A jelenlegi alanycsoportban csak egy (E710) említette kifejezetten a marhahús elfogyasztása után jelentkező tüneteket, és azt tanácsolta, hogy kerülje mind a sertéshúst, mind a marhahúst.

Ha egy gondos előzmények feltárják annak lehetőségét, hogy az emlőshús összefüggésbe hozható epizódokkal, javasoljuk immunvizsgálat elvégzését sIgE-re sertéshúsra, marhahúsra, macskaszérum-albuminra és alfa-galra. Szükség lehet további vizsgálatokra, de ez az egyszerű panel azonosítaná azokat a betegeket, akiknek a tüneteit valószínűleg a sertés-macska szindróma magyarázza. Összefoglalva, ez az első jelentés az Egyesült Államokban sertés-macska szindrómában azonosított betegekről, ahol a disznóalbuminnal keresztreakcióba lépő cat SA szenzibilizáció a sertéshús fogyasztása után gyorsan okozhat tüneteket.

Köszönetnyilvánítás

Ezeket a tanulmányokat elsősorban az NIH támogatásai finanszírozzák: AI-20565, U19-AI-070364, R21-AI-087985 és K08-AI-1085190. Dr. Platts-Mills szabadalommal rendelkezik a sztreptavidin szilárd fázis használatáról a rekombináns molekulák IgE antitestjeinek értékelésére, és a Viracor/IBT tanácsadója.