A Tanács következtetései a táplálkozásról és a fizikai aktivitásról

2014. június 20. - A táplálkozásról és a fizikai aktivitásról szóló, 2014. június 20-i luxemburgi tanácsi ülés eredményeként a Tanács a következő következtetéseket fogadta el:

tanács

„Az Európai Unió Tanácsa emlékeztet:

(1) Az EUMSZ 168. cikke, amely kimondja, hogy minden uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét, és előírja ezt az uniós fellépést;

2. A Tanács következtetései a következőkről:

  • Egészségügy minden politikában;
  • A táplálkozással, a túlsúllyal és az elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos uniós stratégia működtetése;
  • Intézkedések a lakosság sóbevitelének csökkentésére az egészség javítása érdekében;
  • Méltányosság és egészség minden politikában: szolidaritás az egészségügyben;
  • Innovatív megközelítések a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek krónikus betegségei vonatkozásában
  • Az egészségügyi hiányosságok megszüntetése az EU-n belül az egészséges életmóddal kapcsolatos magatartás előmozdításának összehangolt fellépésével: az egészséget javító fizikai tevékenység előmozdítása; és egészséges öregedés az egész életciklus alatt;

3. a Tanács 2013. november 26-i ajánlása az egészséget javító fizikai tevékenység előmozdításáról az ágazatok között;

4. A Bizottság közleménye: „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”;

5. A Bizottság 2012. február 29-i közleménye „Az aktív és egészséges idősödéssel kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének továbbvitele”;

6. a WHO étrendre, testmozgásra és egészségre vonatkozó globális stratégiáját, amelyet az Egészségügyi Világszervezet 57. ülése 2004 májusában jóváhagyott;

7. az elhízás visszaszorításáról szóló európai chartát, amelyet a WHO az elhízás ellensúlyozásáról tartott európai miniszteri konferencián (Isztambul, 2006. november 15–17.) Fogadott el;

——-
Aggódó megjegyzések:
——–
8. hogy az elhízás és annak kóros következményei leírták a járvány méretét;

9. hogy a túlsúly és az elhízás jelentős hatással van az emberi szenvedésekre;

10. Az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a telített zsírok, transz-zsírsavak, só és cukor magas bevitele, valamint a mozgásszegény életmód felé történő elmozdulás, és ennek megfelelő csökkenés a gyermekek, serdülők és felnőttek testmozgásában.
——
Elismeri:
——
11. Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés jótékony hatása a krónikus állapotok és a nem fertőző betegségek (NCD) kockázatának csökkentésében, és hozzájárul a gyermekek, serdülők és felnőttek jó életminőségéhez.

12. hogy az egészségügybe történő befektetés, a jó egészség előmozdítása és az emberek hosszabb ideig aktív aktivitása hozzájárulhat a termelékenység és a versenyképesség növeléséhez, és hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiában meghatározott célok eléréséhez;

13. hogy az idősek kiszolgáltatottak az alultápláltságnak;

14. szükséges az összes szakpolitikai ágazat és érdekelt fél bevonása az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás fontosságának tudatosítása érdekében;

15. hogy az életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők, mint például az egészségtelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás, általában gyakoribbak a lakosság kevésbé képzett vagy alacsonyabb jövedelmű szegmensei körében;
———-
Üdvözli:
————
16. a közelmúltbeli tagállami megállapodás 2014. február 24-én a gyermekkori elhízásról szóló, 2014–2020 közötti uniós cselekvési tervről;

17. A 2014. február 25–26-i, „Táplálkozás és fizikai aktivitás a gyermekkortól az öregségig: kihívások és lehetőségek” című athéni magas szintű konferencia eredményei, amelyek kiemelték, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás megelőző intézkedés;

——–
Felkéri a tagállamokat:
————-
18. A következő években továbbra is az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás tartása a legfontosabb feladat;

19. Az egészséges táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás érdekében az egész életen át tartó politikák és kezdeményezések támogatása;

20. adott esetben használja a gyermekkori elhízásról szóló 2014–2020 közötti uniós cselekvési tervet útmutatásként a gyermekkori elhízás csökkentésére irányuló hatékony fellépéshez és a bevált gyakorlatok előmozdításához;

21. Felhatalmazza az állampolgárokat és a családokat arra, hogy tájékozott döntéseket hozzanak az étrend és a fizikai aktivitás terén, információkkal szolgálva;

22. Támogassa az egészséges környezetet, különösen az iskolákban, az óvodákban és a sportlétesítményekben az egészséges táplálkozási lehetőségek táplálkozási normákon alapuló kínálatának ösztönzésével;

23. Támogassa a munkahelyi egészség előmozdítására irányuló kezdeményezéseket;

24. A hatékony, átfogó és ellenőrizhető fellépések vagy megállapodások előmozdítása érdekében folytassa az összes érdekelt féllel - beleértve az ipart, az élelmiszeripari vállalkozókat, az egészségügyi és fogyasztói nem kormányzati szervezeteket, valamint az akadémikusokat - folytatott együttműködést;

—–
Felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy:
—–

25. Támogatja a nemzeti élelmiszer- és táplálkozási cselekvési tervek kidolgozását és/vagy végrehajtását;

26. fontolja meg a gyermekkori elhízásról szóló 2014–2020 közötti uniós cselekvési terv végrehajtásához hozzájáruló megfelelő fellépést, ideértve az EU egészségügyi programjának együttes fellépését;

27. A gyermekeknek való kitettség csökkentése, a telített zsírokban, transz-zsírsavakban, hozzáadott cukrokban vagy sóban gazdag élelmiszerek reklámozásának, forgalmazásának és promóciójának ösztönzése;

28. népszerűsítse az egészséges táplálkozást, hangsúlyozva az egészséget elősegítő étrendeket, például a mediterrán étrendet vagy bármely más étrendet, a vonatkozó nemzeti étrendi irányelvek/táplálkozási ajánlások betartásával;

29. Az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdítását célzó tevékenységek és politikák költséghatékonyságának felmérése támogatásának prioritása a különböző társadalmi-gazdasági és szocio-demográfiai népességcsoportokban, adott esetben.

———-
Felkéri a Bizottságot, hogy:
—————

30. A táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos jelenlegi politikai keret támogatásának és koordinálásának folytatása a táplálkozással és a fizikai aktivitással foglalkozó magas szintű munkacsoporton, valamint az étrenddel, a fizikai aktivitással és az egészséggel kapcsolatos uniós cselekvési platformon keresztül;

31. Tápanyagprofilok meghatározása az élelmiszerekre vonatkozó tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4.1. Cikkében előírtak szerint.

32. Az európai lakosság tápanyag-/táplálékbevitelének, táplálkozási szokásainak és fizikai aktivitásának javítását célzó sikeres kezdeményezések átadásának és növelésének támogatása és támogatása;

33. Az aktív és egészséges idősödéssel kapcsolatos cselekvések és stratégiák támogatása:

34. Támogatja a tagállamokat a nem fertőző betegségek meglévő mutatóinak és ellenőrzési rendszereinek jobb felhasználásában;

35. Jelentés a Tanácsnak 2017-ig, majd 2020-ig ismét a gyermekkori elhízásról szóló 2014–2020-as uniós cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről, valamint a táplálkozással, túlsúlytal és elhízással kapcsolatos európai stratégia keretében végrehajtott egyéb kezdeményezésekről. kapcsolódó egészségügyi kérdések. ”