Étrendi szokások krónikus spontán csalánkiütésben szenvedő betegeknél: az étel értékelése a tünetek súlyosbodásának kiváltójaként

1 klinikai és kísérleti allergiacsoport, IPS Universitaria, Antioquia Egyetem, Medellin, Kolumbia

krónikus

2 Alapítvány az Orvostudományi és Biológiai Tudományok Fejlesztéséhez (FUNDEMEB), Cartagena, Kolumbia

3 Orvostudományi Kar, Corporation University Rafael Nunez, Cartagena, Kolumbia

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A csalánkiütés egy gyakori bőrbetegség, ahol a krónikus forma az általános népesség körülbelül 1% -át érinti, és fontos hatással van az életminőségre. A krónikus spontán csalánkiütés (CSU) bármely pillanatban megjelenhet, és emiatt a betegek az ételeket, gyógyszereket és különböző tevékenységeket társítják súlyosbodásuk lehetséges kiváltó okaként [1, 2]. Általában a betegek kerülik a gyanús ételt, és ennek a cselekvésnek van hatása az étrendjükre, valamint a személyes és társadalmi életükre is. Akut urticaria esetén az étel okozhat oksági szerepet egyes betegeknél, de krónikus formákban az étel szerepe a CSU okaként vagy kiváltó okaként nem annyira egyértelmű.

Egyes tanulmányok azt értékelték, hogy a beteg által figyelembe vett kiváltó tényezők milyen gyakran társulnak a tüneteikkel. Egy korábbi tanulmányban azt figyeltük meg, hogy az ön által bejelentett indukálható urticaria előfordulása 75% volt, de a pozitív provokációs teszteken alapuló prevalencia csak 36% volt, ami azt jelzi, hogy a betegek nagy száma felesleges korlátozásokat hajtott végre [3]. Hsu ML és mtsai. [4] megfigyelte, hogy a krónikus csalánkiütésben szenvedő betegek 32% -a önállóan jelentette be az ételt az urticaria lehetséges kiváltó okaként, de egy hónap elteltével a korlátozó diéta a betegek 82,9% -ánál hatástalan volt. Ezek az eredmények arra utaltak, hogy az ön által jelentett értékelés nem megfelelő a CSU néhány kiváltó tényezőjének tanulmányozásához. Továbbá a GA 2 LEN/WAO/EAACI iránymutatások nem javasolnak különösebb étrendi korlátozásokat a csalánkiütéses betegek számára, kivéve, ha egyértelmű kapcsolat bizonyítható [5]. A „világos kapcsolat” bemutatásához azonban kihívástesztekre van szükség, és az élelmiszerek prevalenciáját a krónikus urticaria okaként vagy kiváltó tényezőként értékelő legtöbb tanulmány nem tartalmazza ezt a diagnosztikai tesztet.

Ebben a tanulmányban értékeltük az élelmiszereknek az urticaria kiváltó szerepét a CSU-betegeknél, figyelembe véve nemcsak az ön által közölt információkat, hanem a kihívástesztet is. Másodlagos célként értékeltük az IgE-szenzibilizáció gyakoriságát a leggyakrabban jelentett élelmiszerek iránt és ezek lehetséges összefüggését ok-okozati mechanizmusként.

2. Módszertan

2.1. Általános tulajdonságok

Egy korábban leírt kohorsz (URTICA projekt, ClinicalTrials.gov Identifier: NCT01940393) [6] alapján 12 évesnél idősebb betegektől gyűjtöttünk adatokat CSU-val, amelyet legalább 6 héten át tartó csalánkiütésként határoztak meg, akiknél a diagnózist allergológus vagy bőrgyógyász tette fel. A betegség súlyosságát és az életminőséget az UAS (Urticaria Activity Score) és a DLQI (Dermatology Life Quality Index) segítségével értékeltük. A kizárási kritériumok a következőket tartalmazták: omalizumab alkalmazása; a csalánkiütéshez kapcsolódó szisztémás betegség; szisztémás kortikoszteroidok használata három hétig a felvétel előtt; immunhiány, dermatitis és/vagy bármilyen más betegség, amely megváltoztathatja a szájon át történő kiváltást vagy a bőrteszt eredményeit. Az antihisztaminokat használó betegeket felvették, de legalább 4 nappal az expozíciós teszt előtt fel kellett függeszteni őket.

A kontroll csoport egészséges, urticaria nélküli alanyokból állt, hogy összehasonlítsák az önjelentések prevalenciájának eredményeit, az IgE-szenzibilizáció gyakoriságát (atópiát) és a CSU csoport provokációs tesztjének eredményeit. A kontrollcsoport 12 évnél idősebb emberekből állt, akiknek az elmúlt két évben nem volt krónikus urticaria. A beiratkozás előtt egy orvos értékelte a kontrollcsoport minden egyes személyét.

2.2. Dizájnt tanulni

A tanulmány célja a CSU-betegek táplálkozási szokásainak feltárása és a leggyakrabban gyanúsítottként jelentett ételek klinikai hatásának megbecsülése volt. E cél elérése érdekében önértékelt adatok, IgE-szenzibilizáló és kihívástesztek segítségével értékeltük az ételek szerepét az urticaria exacerbáció kiváltó okaként a CSU-ban szenvedő betegeknél. A CSU és a kontrollcsoport valamennyi alany kitöltött egy kérdőívet, ahol azonosították az esetleges korábbi akut reakciókat bármely ételre.

Bőrszúrás tesztet (SPT) és a specifikus IgE (sIgE) mérését immunfluoreszcenciával 10 ételnél (marhahús, sertés, csirke, garnélarák, hal, tej, tojás, eper, szójabab és búza) végeztük mindkét alanyban, mindkét csoportban . Ezt a tíz ételt az ugyanazon populációban előforduló urticaria exacerbációval járó leggyakoribb élelmiszerekre vonatkozó kérdőív eredményei alapján választották ki. További ételeket teszteltek azoknál a betegeknél, akiknek saját bevallása szerint más ételekkel reagáltak. Azokat az ételeket, amelyek nem rendelkeztek standardizált kivonattal (pl. Szószok, „fűszeres ételek”), közvetlenül teszteltük szúrásonként és/vagy szájon át történő provokációs teszttel.

A szóbeli kihívásokat olyan ételekkel végezték, amelyekről minden beteg gyanúsítottként számolt be. Emellett élelmiszer-tesztet végeztünk olyan ételekkel, amelyekről a betegek nem számoltak be, de pozitívak voltak az SPT vagy IgE szérumban.

2.3. IgE szenzibilizációs értékelés

Bőrvizsgálatok: A marhahús, sertés, csirke, garnélarák, hal, tej, tojás, eper, szójabab és a búza szenzibilizációját bőrszúrási tesztekkel (SPT) értékelték a nemzetközi irányelvek szerint [7, 8]. Az atkákra (D. pteronyssinus, D. farinae és B. tropicalis) és a háziállatok szőrére (Macska és kutya) való érzékenységet is vizsgálták. A teszteltektől eltérő gyanús ételekkel rendelkező betegeknél további vizsgálatokat végeztek vele vagy velük.

A szérum IgE kimutatása: A teljes és az sIgE szintet a szérumban mértük az ImmunoCAP 100 készülékkel (Pharmacia Diagnostic AB/Thermo Fisher, Uppsala, Svédország) a gyártó utasításainak megfelelően. Az eredmények nagyobbak, mint 0,35 kU

A sIgE/L értékét pozitívnak tekintettük.

2.4. Food Challenge teszt

A páciensek megvakították a placebóval kontrollált élelmiszer-teszteket friss ételekkel egy másik étel felhasználásával, amelyet a páciens tolerált, hogy álcázza az ízét. Azoknál a betegeknél, akik napi antihisztamint használnak, legalább négy napig szüneteltetniük kell a provokációs teszt előtt. Amikor a páciensnek súlyosbodása volt a kiváltási teszt előtt, elmehettek orvosi rendelőbe, vagy fényképes nyilvántartást küldhettek, amelyet orvosuk kiértékelt, és meghatározhatták, igényelnek-e antihisztamint vagy sem. Ha a betegeknek antihisztaminokra volt szükségük, a megbeszélés tesztjére új időpontot ajánlottak fel.

A betegek a vizsgált élelmiszer várható napi bevitelének megfelelő adagot kaptak [9]. A provokációs teszthez tartozó ételeket a betegek klinikai előzményei és önjelentése alapján választottuk ki. A pozitív szenzibilizációs teszttel (SPT vagy IgE szérum) rendelkező élelmiszerek esetében elvégeztünk egy tesztet is, függetlenül attól, hogy gyanúsnak tartják-e őket. Azoknál a betegeknél, akiknél az élelmiszer-kiváltás önmagában jelentett, de negatív sIgE és SPT volt, a provokációs teszteket a teljes ételadag beadásával végezték, két részre osztva, egymástól egy órával elválasztva (a beadandó teljes adag 10 és 90% -a) . Pozitív IgE és a reakció klinikai anamnézisében az étel beadását négy részre osztották (10%, 20%, 30% és 40%). A kiváltást követő értékelési időszak négy óra volt, és a betegeket arra is utasították, hogy késői reakciók esetén értesítsék őket. A provokációs tesztet akkor tekintettük pozitívnak, ha a beteg csalánkiütést vagy angioödémát mutatott az értékelési időszak alatt. Egyéb tünetek, mint a zihálás, hasmenés és hányás, szintén pozitív tesztet jeleztek, de külön rögzítettük őket, ha nem voltak urticaria tünetek.

Az orális beadás ellenjavallt volt azoknál a betegeknél, akiknek az elmúlt 12 hónapban egyértelműen klinikai anafilaxiás reakciója volt a gyanús étel bevitele után kevesebb mint egy órán belül, és pozitív SPT vagy szérum sIgE volt.

2.5. Etikai szempontok

Az Intézményi Felülvizsgálati Testület jóváhagyta ezt a tanulmányt. A munkaleírást az Orvosi Világszövetség Etikai Kódexének (Helsinki Nyilatkozat) összhangban végezték az embereket érintő kísérletekhez: Egyenruha. Tájékozott beleegyezést kaptak minden alanytól.

2.6. Statisztikai elemzések

A statisztikai elemzéseket az IBM SPSS Statistics for Windows 21.0 verziójú programjával (IBM Corp, Armonk, New York) használtuk. A leíró változók átlagát és SD-jét jelentették. Az arányok közötti különbségeket Pearson khi-négyzet próbával elemeztük.

Logikai regresszión alapuló egyváltozós elemzést végeztek kategorikus változókon az expozíció és az eredmény kapcsolatának felmérése érdekében (pl. Ételszenzibilizáció és pozitív kihívás vagy önjelentés). A o érték JellemzőkCSU csoport
(n 245)Ellenőrző csoport
(n 127.)o Kor (y)28. (14–50)27. (15–55)--A kezdet kora (y)25 (4–49)NANANem: nő, n (%)150 (61)79 (62)--IgE szenzibilizáció

Az atkákra vagy háziállatokra való érzékenység szőrösödik. -:> 0,05.

3.2. Az ön által bejelentett élelmiszer-kiváltások súlyosbodása

Százhatvannégy (66%) alany a CSU csoportból és 31 (24%) a kontroll csoportból legalább egy reakciót jelentett valamilyen étellel (p 1. ábra