A válás és az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet magasabb kockázatot jelent a második szívrohamra vagy stroke-ra

A kutatók intenzívebb kezelést javasolnak a magasabb kockázatúak számára

Sophia Antipolis, 2018. április 17: Az elvált vagy alacsony társadalmi-gazdasági státusú szívroham-túlélőknél nagyobb a második támadás kockázata - derül ki a svédországi Stockholm, Karolinska Institutet kutatásából, amelyet ma publikáltak az European Journal of Preventive Cardiology, az Európai Kardiológiai Társaság folyóiratában. 1

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az alacsony szocioökonómiai állapot összefügg az első szívrohammal, de ezeket a megállapításokat nem lehetett kiterjeszteni a túlélőkre a második esemény kockázatának kiszámításához.

Ez a tanulmány a SWEDEHEART-nyilvántartásból 29 226 egyéves túlélőt vett be az első szívrohamból, és más nemzeti nyilvántartásokból vett keresztreferencia-adatokat. A társadalmi-gazdasági helyzetet a háztartások rendelkezésére álló jövedelem alapján (kvintilisek szerint kategorizálva) és az iskolai végzettség (kilenc év vagy annál kevesebb, 10–12 év, több mint 12 év) alapján értékelték. A családi állapotot (házas, nem házas, elvált, özvegy) szintén rögzítették a tanulmányban.

A betegeket átlagosan négy évig követték nyomon az első visszatérő eseményben, amelyet nem halálos kimenetelű szívrohamként, szívkoszorúér-betegség okozta halálként, halálos stroke-ként vagy nem halálos kimenetelű stroke-ként határoztak meg.

A tanulmány megállapította, hogy a válás és az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet szignifikánsan összefügg a visszatérő esemény nagyobb kockázatával. Mindegyik mutatót visszatérő eseményekhez kapcsolták.

Az életkor, a nem és az első szívroham éve alapján történő kiigazítást követően a 12 évesnél idősebb iskolai végzettséggel rendelkező betegeknél 14% -kal alacsonyabb volt a visszatérő esemény kockázata, mint a kilenc vagy annál kevesebb éves iskolai végzettségűeknél. A legmagasabb háztartási jövedelmi kvintilis betegek 35% -kal alacsonyabb kockázattal rendelkeztek, mint a legalacsonyabb kvintilisek.

Az elvált betegeknél 18% -kal nagyobb volt a visszatérő esemény kockázata, mint a házas betegeknél.

A nem házas és özvegy betegeknél magasabb volt a visszatérő események aránya, mint a házas betegeknél, de az összefüggések nem voltak szignifikánsak. A tanulmány szerzője, Dr. Joel Ohm, a Karolinska Institutet doktorandusz hallgatója szerint a nőtlen és özvegy betegek aránya a vizsgálatban túl kicsi lehetett ahhoz, hogy a kapcsolat statisztikailag szignifikáns legyen. Ugyanakkor azt mondta: "Úgy tűnik, hogy a házasság védelmet nyújt a visszatérő eseményekkel szemben, és igazodik a magasabb társadalmi-gazdasági helyzet hagyományos mutatóihoz, de ebből a tanulmányból nem lehet következtetéseket levonni a mögöttes mechanizmusokról."

A nemek szerinti alcsoportelemzés során a nem házas férfiaknál nagyobb volt a megismétlődés, a nőtlen nőknél pedig a kockázat. "Ezeket a megállapításokat óvatosan kell értelmezni" - figyelmeztetett Dr. Ohm. "Ez egy alcsoport elemzés volt, és nem következtethetünk arra, hogy a nőknek jobb, ha egyedülállók, és hogy a férfiaknak házasságot kell kötniük, és nem válniuk. A nőtlen nők magasabb iskolai végzettségűek voltak, mint a nőtlen férfiak, és ez a társadalmi-gazdasági helyzet különbsége lehet a kiváltó ok. "

A nemek szerinti alcsoport-elemzés azt is megállapította, hogy a magasabb háztartási jövedelem alacsonyabb visszatérő események kockázatával jár a férfiaknál, a nőknél azonban nem volt összefüggés. Dr. Ohm szerint ennek oka lehet a nők alacsonyabb aránya a vizsgálatban (27%), mivel a beilleszkedés életkora 76 év volt, és a nők általában idősebbek, mint a férfiak, amikor első szívrohamot kapnak. Ezenkívül a háztartási jövedelem legalacsonyabb és legmagasabb kvintilisének különbsége valószínűleg nagyobb lesz, ha a férfiaknak első szívrohama van, mivel ők és házastársuk még mindig munkaképes korúak.

A tanulmány nem vizsgálta a társadalmi-gazdasági helyzet és a visszatérő események közötti összefüggés okait. Számos, nehezen mérhető tényezőt érinthet, mint például az étrend és a testmozgás szokásai az egész életen át, sőt genetikai tényezők is. Elméletileg szerepet játszhat az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés és a kezelési rendszerek betartása. E kettő közül a megfelelés nagyobb problémának tűnik, mivel a legtöbb kezelést minden jövedelmi csoport számára egyformán írták fel, és a kezeléshez való igazodás nem változtatta meg a társadalmi-gazdasági helyzet és a visszatérő események közötti kapcsolatot.

"Ebből a tanulmányból hazavihető üzenet, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet összefüggésben áll a visszatérő eseményekkel" - mondta Dr. Ohm. "Nem számít az okok miatt, az orvosoknak a szívrohamban túlélő visszatérő esemény kockázatának értékelésekor figyelembe kell venniük a családi és társadalmi-gazdasági helyzetet. Az intenzívebb kezelést ezután a magas kockázatú csoportokra lehetne irányítani. ”

Megjegyzések a szerkesztőhöz

Szerzői: ESC Sajtóiroda

Tel .: +33 (0) 4 89 87 24 83

Mob: +33 (0) 6 24 71 28 96

Email: [email protected]

FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK: Ezt a munkát a Familjen Janne Elgqvists Stiftelse és a Stiftelsen Serafimerlasarettet támogatásai támogatták. A SWEDEHEART-ot a Svéd Helyi Hatóságok és Régiók Szövetsége és a Svéd Szív-Lung Alapítvány finanszírozza.

KÖZZÉTÉTELEK: Egyik sem.

HIVATKOZÁSOK:

1 Ohm J és mtsai. A szocioökonómiai állapot a második kardiovaszkuláris eseményt jósolja az első myocardialis infarktus 29 226 túlélőjében. European Journal of Preventive Cardiology. 2018. DOI: 10.1177/2047487318766646

Az Európai Kardiológiai Társaság több mint 150 ország egészségügyi szakembereit tömöríti, akik a szív- és érrendszeri orvoslás előmozdításán, valamint az emberek hosszabb és egészségesebb életvitelén segítenek.

A Preventív Kardiológia Európai Lapja a világ vezető prevenciós kardiológiai szakfolyóirata, amely döntő szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek globális terheinek csökkentésében.