Akut nem specifikus mesenterialis limfadenitis: több, mint „nincs szükség műtétre”

1 Dél-Svájc Gyermekgyógyászati ​​Osztálya, Bellinzona, Svájc

akut

2 Radiológiai Osztály, Ospedale Regionale Bellinzona e Valli, Bellinzona, Svájc

3 Berni Egyetemi Gyermekkórház, Berni Egyetem, Svájc

4 Gyermekfarmakológia és farmakogenetika, Hôpital Robert Debré, Párizs, Franciaország

5 Gyermek Sürgősségi Osztály, Alapítvány IRCCS Ca ’Granda Ospedale Maggiore Policlinico, Milánó, Olaszország

6 Gyermekgyógyászati ​​osztály, Università degli Studi di Milano, IRCCS Alapítvány Ca ’Granda Ospedale Maggiore Policlinico, Milánó, Olaszország

Absztrakt

Az akut, nem specifikus vagy primer mesentericus lymphadenitis egy önmagát korlátozó gyulladásos állapot, amely a mesenterialis nyirokcsomókat érinti, és amelynek bemutatása utánozza a vakbélgyulladást vagy az intussuscepciót. Jellemzően gyermekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél fordul elő. A fehérvérsejtszám és a C-reaktív fehérje korlátozottan hasznos a mesenterialis lymphadenitisben szenvedő és anélkül szenvedő betegek megkülönböztetésében. Az ultrahangvizsgálat, a diagnózis alappillére három vagy több mesenterialis nyirokcsomót ismertet, amelyek rövid tengely átmérője legalább 8 mm, azonosítható gyulladásos folyamat nélkül. A diagnózis megállapítása után támogató kezelés javasolt, beleértve a hidratálást és a fájdalomcsillapítást. Ezenkívül elengedhetetlen a betegek és a családok megnyugtatása az állapot magyarázatával és annak megállapításával, hogy az érintett betegek maradék nélkül 2–4 hét alatt teljesen felépülnek.

1. Bemutatkozás

Az akut nem specifikus vagy elsődleges mesentericus lymphadenitis egy önmagát korlátozó gyulladásos állapot, amely a mesenterialis nyirokcsomókat érinti [1, 2] (az egész szövegben a „nem specifikus” előtag van utalva, ha ezt a kifejezést használják, hacsak másként nem jelezzük). A tankönyvek általában ezt a meglehetősen gyakori állapotot tekintik csak orvosi kíváncsiságnak, amely nélkülözhetetlen kizárólag a vakbélgyulladással és intussuscepcióval járó differenciáldiagnózis szempontjából. A közelmúltban elvégzett képalkotó vizsgálatok vakbélgyulladással vagy intussuscepcióval gyanítható személyek körében megerősítik, hogy az akut mesenterialis lymphadenitis a leggyakoribb alternatív diagnózis [3, 4]. Bár a magas színvonalú képalkotó vizsgálatok liberális használata ma jobban jellemzi a mesenterialis lymphadenitist, annak természettörténetét és megfelelő kezelését nem határozták meg egyértelműen. E jelentés célja a rendelkezésre álló információk összefoglalása (még ha korlátozott is), és útmutatás a gyakorló orvosok számára, akik szembesülnek ezzel a betegséggel.

2. Történelem

Hosszú ideig a megnagyobbodott mesenterialis nyirokcsomókat a tuberkulózis miatt változatlanul figyelembe vették. Néhány évvel az első világháború után felismerték a mesenterialis lymphadenitis, mint nem tuberkuláris eredetű független klinikai entitás létezését [5]. Abban az időben a mesenterialis lymphadenitis határozott diagnózisát nagyon nehéz volt felállítani a műtét előtt [5]. Nem meglepő módon kijelentették, hogy „az akut mesenterialis lymphadenitis szinte mindig összetévesztésre kerül az akut vakbélgyulladással”, és hogy „alig van olyan hasi állapot, amelynél általában laparotomiát végeznének, amelyet a beteg mesenterialis mirigyek nem szimulálhatnak” [6]. Kezdetben a mesenterialis lymphadenitis és vakbélműtét műtéti kezelését tanácsolták egyesek. Nagyon hamar felismerték, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy a vakbélműtét befolyásolja a betegség lefolyását, amely mindenesetre önkorlátozó, és amelytől a végső felépülés változhatatlannak tűnik [5, 6]. Sok orvos jelenleg a mesenterialis lymphadenitist nem betegségnek tekinti, és tünetei megmagyarázhatatlanok.

3. Definíciók: Etiológiai hipotézis

A mesenterialis adenitis két csoportra osztható: nem specifikus (vagy primer) és másodlagos. Az elsődleges mesenterialis adenitis egy nyirokcsomó, többnyire jobboldali, azonosítható akut gyulladásos folyamat nélkül. A másodlagos mesenterialis adenitis kimutatható intraabdominális gyulladásos folyamathoz kapcsolódik [7].

4. Klinikai bemutatás

5. Laboratóriumi vizsgák: Képalkotó vizsgálatok

A mesenterialis lymphadenitis bemutatása klinikailag utánozhatja az akut vakbélgyulladást, az intussusceptiont, a székrekedést, a gyulladásos bélbetegségeket, a Meckel diverticulumát, a petefészek torzióját, a bazális tüdőgyulladást, a Henoch-Schönlein-szindrómát és a húgyúti fertőzést [1–4, 8–10].


6. Elsődleges versus szekunder mesenterialis limfadenitis

Az elsődleges vagy nem specifikus mesenterialis lymphadenitist általában jobboldali lymphadenopathiaként határozzák meg, azonosítható gyulladásos ok nélkül. Ezekben a betegeknél nincsenek további képalkotási rendellenességek, kivéve az esetek kisebb részében a terminális ileum falának és a vakbélnek az enyhe megvastagodását [14]. A másik oldalon a vakbélgyulladás, a gyulladásos bélbetegségek és ritkábban a szisztémás krónikus gyulladásos betegségek, például a szisztémás lupus erythematosus, a sarcoidosis és a krónikus granulomatózus betegség okozzák a másodlagos mesenterialis lymphadenitist (lásd a következő listát).

A mesenterialis limfadenopathia okai, az akut nem specifikus mesenterialis limfadenitis kivételével gyermekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél

Krónikus (vagy szubakut) prezentáció (i) Gyulladásos bélbetegségek (ii) Szisztémás krónikus gyulladásos betegségek (pl. szisztémás lupus erythematosus és szarkoidózis) (iii) Malignitás (iv) HIV-fertőzés (v) Tuberkulózis

Akut előadás i. vakbélgyulladás; ii. fertőző eredetű másodlagos mesenterialis lymphadenitis; iii. zoonotikus fertőzések: yersiniosis (Yersinia enterocolitica vagy pseudotuberculosis) és nontyphoidalis Salmonella fertőzés (iv) enterális láz (v) fertőző mononukleózis (Epstein-Barr vírus, Toxoplasma gondii, és Bartonella henselae)

Végül, a közhiedelemmel ellentétben, nincs kapcsolat a lisztérzékenység és a mesenterialis lymphadenitis között. A mesenterialis lymphadenitis legtöbb esetben a mögöttes vírusos fertőző terminális ileitis okozója lehet. A mesenterialis lymphadenitist jól meghatározott zoonotikus fertőzések, például a jersiniosis (amelyet Yersinia enterocolitica vagy által Yersinia pseudotuberculosis) és nontyphoidalis Salmonella fertőzés. Kizárólag ezeknek a baktériumoknak a székletvizsgálatát javasoljuk, ha a mesenterialis lymphadenitis egy hasmenéses betegség következtében következik be vagy fordul elő (különösen ha véres). A mesenterialis lymphadenitis ritkán társult enterális lázzal és Epstein-Barr vírussal is, Toxoplasma gondii, vagy Bartonella henselae fertőzés. Azt javasoljuk, hogy tesztelje a mirigyes láz ezen okait, ha a mesenterialis lymphadenitis olyan megállapításokkal jár, mint a nyaki nyirokcsomók duzzanata, torokfájás, splenomegalia vagy hepatomegalia, valamint a perifériás vér abszolút vagy atipikus lymphocytosis. Végül mesenterialis lymphadenitis is megfigyelhető HIV-betegeknél.

7. Menedzsment és eredmény

Etikai jóváhagyás

Az etikai jóváhagyás nem vonatkozik erre a magyarázó cikkre.

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.

A szerzők közreműködése

Rossana Helbling, Elisa Conficconi, Mario G. Bianchetti, Gregorio P. Milani és Sebastiano AG Lava elkészítette a kezdeti kéziratot és megírta a végleges verziót, Marina Wyttenbach szolgáltatta a képalkotó tanulmányokat, Emilio F. Fossali és Flurim Hamitaga pedig a kéziratot kommentálta a minden szakaszban. Rossana Helbling és Elisa Conficconi egyformán járultak hozzá ehhez a munkához.

Köszönetnyilvánítás

Dr. Sebastiano A. G. Lava a Fondazione Ettore e Valeria Rossi, a Batzebär Alapítvány és a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány.

Hivatkozások

  1. R. J. Blattner, „Akut mesenterialis lymphadenitis” A Journal of Pediatrics, köt. 74. sz. 3, 1969. 479–481. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. P. F. Jones: „Akut hasi fájdalom gyermekkorban, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyek nem akut vakbélgyulladás miatt következnek be” British Medical Journal, köt. 1. sz. 5639, 1964, 284–286. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. B. Toorenvliet, A. Vellekoop, R. Bakker és munkatársai: „Klinikai differenciálás az akut vakbélgyulladás és az akut mesenterialis lymphadenitis között gyermekeknél” European Journal of Pediatric Surgery, köt. 21. sz. 2, 2011. 120–123. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  4. K. J. Lim, K. Lee, D. Y. Yoon et al., „Az USA szerepe az intussuscepció és az alternatív diagnózis felkutatásában: 100 gyermekgyógyászati ​​eset jelentése” Acta Radiologica, köt. 56. sz. 2, 2014. 228–233. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. „Mesentericus lymphadenitis” Az American Medical Association folyóirata, köt. 107. sz. 1. o. 1936. 41. Megtekintés: Kiadói oldal | Google ösztöndíjas
  6. W. E. Adams és M. B. Olney, „Mesentericus lymphadenitis és az akut has”, A műtét évkönyvei, köt. 107. sz. 3, 1938. 359–370. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  7. M. Macari, J. Hines, E. Balthazar és A. Megibow: „Mesentericus adenitis: CT diagnosztika a primer versus szekunder okok, incidencia és klinikai jelentőség miatt gyermek- és felnőtt betegeknél”. American Journal of Roentgenology, köt. 178. sz. 4, 853–858., 2002. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. N. Vayner, A. Coret, G. Polliack, B. Weiss és M. Hertz: „Mesentericus lymphadenopathia az USA-ban krónikus és/vagy visszatérő hasi fájdalmak miatt vizsgált gyermekeknél” Gyermekradiológia, köt. 33. szám 12, p. 864–867, 2003. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. O. J. A. Gilmore, J. P. Browett, P. H. Griffin et al., „Vakbélgyulladás és utánzó körülmények. egy prospektív tanulmány ” A Lancet, köt. 306. sz. 7932, p. 421–424, 1975. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. R. Chanchlani, „A mesenterialis lymphadenitis klinikai profilja és kezelése gyermekeknél - tapasztalataink” International Journal of Orthopedics, Traumatology & Surgical Sciences, köt. 1. sz. 1, 2015. 1–4. Oldal. Megtekintés: Google Scholar
  11. C. J. Sivit, K. D. Newman és R. S. Chandra: „Megnagyobbodott mesenterialis nyirokcsomók vizualizációja az amerikai vizsgálatnál” Gyermekradiológia, köt. 23. sz. 6, 471–475, 1993. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  12. B. Karmazyn, E. A. Werner, B. Rejaie és K. E. Applegate: „Mesentericus nyirokcsomók gyermekeknél: mi a normális?” Gyermekradiológia, köt. 35. sz. 8, 774–777., 2005. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  13. N. Simanovsky és N. Hiller: „A megnagyobbodott hasi nyirokcsomók szonográfiai detektálásának fontossága gyermekeknél” Journal of Ultrahang in Medicine, köt. 26. sz. 5, 2007. 581–584. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  14. P. M. Rao, J. T. Rhea és R. A. Novelline: „A mesenterialis adenitis CT diagnózisa” Radiológia, köt. 202. sz. 1, 1997–145–149. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  15. E. Chiou és S. Nurko: „Funkcionális hasi fájdalom és irritábilis bél szindróma kezelése gyermekeknél és serdülőknél” A gasztroenterológia és a hepatológia szakértői áttekintése, köt. 4. sz. 3, 2010. 293–304. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas