Anafilaxia az afrikai ujjkávához, testmozgással, mint lehetséges társfaktorral

Sandhya Limaye

1 Concord Kórház, Sydney, Ausztrália

Jocelyn Jiang

1 Concord Kórház, Sydney, Ausztrália

Martina Rafferty

1 Concord Kórház, Sydney, Ausztrália

Kiegészítés

Konferencia

A következő esettanulmány az afrikai ujjaköltő anafilaxia ritka előfordulását írja le gyakorlással, mint lehetséges társfaktort. Fiatal háziállat, háziállat nélkül és atópiás kórelőzmény nélkül, először fogyasztott egy kurkkanlisztből, kókuszdióból és cukorból készült Srí Lanka-i palacsintát. Ezután a beteg megerőltető sétát tett, amelyet követően anafilaxia alakult ki, amely sürgősségi kezelést igényelt Adrenalinnal, porlasztott Szalbutamollal, kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal.

A későbbi felülvizsgálat során a páciens nem számolt be további reakciókról, és kókuszdiót vezetett be étrendjébe. Nem fogyasztottak további „kurakkan lisztet”, de rendszeres és intenzív testmozgással folytatták, klinikai reakciók nélkül. A bőrszúrási tesztek szenzibilizációt mutattak a poratka és a fűporok ellen; a tesztelt közös ételallergének negatívak voltak. A szóban forgó liszt sóoldattal kevert vékony pasztává történő elkészítését használták a bőr tesztelésére, és a beteg 6x6mm pozitív reakciót mutatott. Három egészséges önkéntes negatív eredményt kapott ugyanazon készítmény esetében.

A Kurakkan lisztet afrikai ujjak kölesből készítik, és gyakran használják a Srí Lanka-i főzéshez. A köles anafilaxiáját először 1981-ben írták le, [1] azonban korlátozott számú esetjelentés arra utal, hogy ez ritka reakció. Újabb publikációk túlérzékenységet írnak le a madártartókban, ha a szenzibilizáció a kölesnek a madármagban történő inhalációs expozíciója révén következett be. [2] A köles szenzibilizációja mind a klinikai reaktivitás, mind a kórtörténet nélkül előfordult madártartókban kimutatható [3]. A rizs és a köles fajok közötti keresztreaktivitás másodlagos lehet a rizsszemekben lévő 16 kD-os allergén szenzibilizációja után. [4] A köles fő prolaminja a panicin, amelyről kimutatták, hogy nem mutat keresztreaktivitást az omega-5-gliadinnal, az allergén búzaprolaminnal, amely búzafüggő testmozgás okozta anafilaxiában szerepet játszik.

Bár a köles anafilaxia eseteit korábban már nem ismerték meg a szenzibilizációval, [5,6] ez az első jelentés, amely a köles anafilaxiát gyakorlással mint lehetséges ko-faktorral írja le. Noha a köles nem általánosan használt élelmiszer, a gluténmentes és a „természetes” étrend növekvő népszerűsége a klinikai reaktivitás növekvő gyakoriságát eredményezheti a nyugati populációkban.