A kazahsztáni szemipalatinszki nukleáris kísérleti helyszínről 1949–1962 között kitett csapadéknak kitett lakosság viselkedése és élelmiszer-fogyasztási szokásai

Vladimir Drozdovitch

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA, Tel .: + 1-301-594-4393, Fax: + 1-301 -402-0207

Sara Schonfeld

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA

Kuat Akimzhanov

Semipalatinsk State Medical Academy, Abaya Street 103, Semipalatinsk, 400050, Kazahsztán

Daulet Aldyngurov

Semipalatinsk State Medical Academy, Abaya Street 103, Semipalatinsk, 400050, Kazahsztán

Charles E. Land

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA

Nickolas Luckyanov

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA

Kiyohiko Mabuchi

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA

Nancy Potischman

c DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Control and Population Sciences, 6130 Executive Boulevard, Bethesda, MD 20892-7344, USA

Michael J. Schwerin

RTI International, 3040 Cornwallis Road, Research Triangle Park, NC 27709-2194, USA

Julia Szemenova

Semipalatinsk State Medical Academy, Abaya Street 103, Semipalatinsk, 400050, Kazahsztán

Alma Tokaeva

Semipalatinsk State Medical Academy, Abaya Street 103, Semipalatinsk, 400050, Kazahsztán

Zhaxybay Zhumadilov

Semipalatinsk State Medical Academy, Abaya Street 103, Semipalatinsk, 400050, Kazahsztán

André Bouville

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA

Steven L. Simon

DHHS, NIH, National Cancer Institute, Department of Cancer Epidemiology and Genetics, 6120 Executive Boulevard, EPS-7100, Bethesda, MD 20892-7238, USA

Absztrakt

Bevezetés

1949 és 1962 között a Szovjetunió 116 légköri atomfegyver-tesztet hajtott végre Kazahsztán északkeleti részén, a szemipalatinszki nukleáris kísérleti helyszínen (SNTS) (UNSCEAR, 2000). A pajzsmirigy-csomók és más kapcsolódó betegségek prevalenciájának meghatározása Kazahsztánban az esési sugárterheléssel kapcsolatban az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete (NCI) a Semipalatinsk Állami Orvosi Akadémiával (SSMA) és a Kazah Sugárzási és Orvosi Ökológiai Kutatóintézettel (IRME) együttműködve ) 1998-ban terepi tanulmányt végzett, hogy 2994 kazah és orosz származású alanyról gyűjtsön információkat, akik gyermekkorban és serdülőkorban (21 évesnél fiatalabbak) nukleáris fegyver-kísérletekből származó radioaktív csapadéknak voltak kitéve (Land és mtsai 2008). A vizsgálati alanyokra vonatkozó történelmi adatok összegyűjtése mellett 1998-ban pajzsmirigy-szűrést végeztek a betegség mai prevalenciájának elérése érdekében (Land et al. 2008). A vizsgálati alanyok többsége a tesztelés idején nyolc faluban tartózkodott, ahol jelentős radioaktív esés következett be 1949. augusztus 29-én (1. teszt), 1951. szeptember 24-én (2. teszt), 1953. augusztus 12-én végrehajtott hat nukleáris kísérlet után. # 4, termonukleáris eszköz), 1954. október 5 (13. teszt), 1955. július 29 (19. teszt) és 1962. augusztus 7 (148. teszt) (Gordeev et al 2002).

A sugárzási dózisokat a vizsgált falvak lakóinak pajzsmirigyei elsősorban kétféle expozíciós módból kapták: (1) a földön lerakódott radionuklidok külső besugárzása, és (2) belső besugárzás elsősorban a rádiójódok bevitele miatt (főleg, 131 I ) a nukleáris fegyverekkel szennyezett legelőkön legeltetett tejelő állatok tejében és tejtermékeiben. Általában az egyedi dózisok rekonstrukciója részletes ismereteket igényel mind a sugárzási mezőről, amelyet általában egy adott területen lokális alanyok tanulmányozására általánosítanak, mind az egyéni viselkedésről, amelyek mind a külső, mind a belső expozíciót befolyásolják. A pajzsmirigy külső és belső dózisainak rekonstrukciójához szükséges viselkedési paraméterek csökkenő fontossági sorrendben a következő kategóriákba sorolhatók: (1) ideiglenes evakuálás a lakóhelyről a cseppfolyósodás elkerülése érdekében, (2) tej- és tejtermékfogyasztás arányok és szokások, (3) a bent és a szabadban töltött napi idő, (4) a lakóhelyek és az iskolák építőanyagainak árnyékoló tulajdonságai, és (5) a mezőgazdasági gyakorlatok.

A vizsgálati alanyok sugárterhelésének determinisztikus becsléseit 2003-ban hajtották végre, a „közös amerikai/orosz módszertan” néven ismert esési expozíciós modellek alapján (Gordeev et al. 2006a, 2006b; Simon et al. 2006). A dózisbecslések szerint a falu lakói magas sugárzási dózist kaptak a pajzsmirigy belső és külső expozíciójából; a vizsgálati alanyok közötti egyéni dózisokat akár 0,65 Gy-ra becsülték a külső sugárzástól, és akár 9,6 Gy-t is a belső sugárzástól (Land és mtsai 2008). A dózisbecslések magatartási és fogyasztással kapcsolatos adatokon alapultak, amelyeket (1) az 1998. évi terepi vizsgálat során a vizsgálati alanyoknak beadott kérdőívekből, valamint (2) a regionális együttműködők által szolgáltatott orosz és kazah adatforrásokból gyűjtöttek. Néhány fontos, az expozícióval kapcsolatos információt azonban soha nem gyűjtöttek vagy szereztek be. Míg rendelkezésre álltak adatok a különböző falvakban előforduló csapadékból és az épületek árnyékoló tulajdonságaiból eredő expozíciós arányokról, a tejtermékek szennyezettségének (például a legelők elhelyezkedése, a legelő fűfogyasztása) és az egyedi expozíciós szintek becsléséhez csak minimális információ állt rendelkezésre. viselkedési szokásoktól függenek (pl. étrendi bevitel aránya, bent töltött idő, ház építőanyaga).

Az 1998-ban beadott kérdőívek elsősorban a tehéntej, a kecsketej, a túró, a tejföl és a tejföl fogyasztásának gyakoriságát (napi, heti, soha) tartalmazzák minden fontos nukleáris teszt idején, feltételezve, hogy az egyéni fogyasztási arányok a tipikus adagméretekről már rendelkezésre álló egyszerű információkból származik. Az 1998-as terepi tanulmány során azt is felismerték, hogy egyes élelmiszeripari termékek szezonális és etnikai csoport-specifikusak voltak, és hogy a fogyasztási arányok jelentősen eltérhetnek az egyénektől. Ez az elismerés azt eredményezte, hogy a nyolc vizsgált falu közül kettőben kiegészítő kérdőívet dolgoztak ki és adtak ki, hogy a tehenek kivételével különféle típusú tejelő állatok - beleértve a kancákat (lovakat), juhokat és esetleg tevék. Az 1998-as kérdőíveknek két másik korlátja volt. Először nem érdeklődtek arról, hogy mennyi időt töltenek naponta a gyermekek bent. Másodszor, néhány alany túl fiatal volt (10 évnél fiatalabb) az expozíció idején ahhoz, hogy megbízhatóan fel tudja idézni a tejfogyasztási szokásaival kapcsolatos mennyiségi információkat.

A nukleáris kísérletek elvégzése óta eltelt hosszú idő (öt-hat évtized) miatt javított stratégiát tartottak szükségesnek a normális memória-visszahívási korlátok leküzdéséhez. A fókuszcsoport és a kulcsinformátor interjú stratégiáját választották a memória felidézésének serkentésére és a pajzsmirigy dózisbecslésének javításához szükséges új adatok gyűjtésére. 2007-ben fókuszcsoportos és kulcsinformátoros interjút készítettünk Kazahsztánban az 1998-as tanulmányban szereplő falvakban. Jelen cikk célja az ezen módszerekkel történő adatgyűjtés rövid ismertetése és a környezeti pajzsmirigy dózisrekonstrukciós modelljeiben alkalmazott legfontosabb legfontosabb paraméterek központi becslésének megadása.

Anyagok és metódusok

Fókuszcsoportok

A fókuszcsoportos interjú olyan technika, amelyet sikeresen alkalmaztak a táplálkozási szokásokról szóló történelmi adatok gyűjtésére (McLafferty 2004). A fókuszcsoportoknak megvan az az előnye, hogy ösztönözhetik az időtartamról folytatott beszélgetések felidézését általában az életmód kérdésére összpontosítva. A résztvevői interakció a fókuszcsoportok egyedülálló és megnyerő vonása, ahol a résztvevők megosztják tapasztalataikat, hogy leírják a csoportban szerzett tapasztalatok körét, valamint a résztvevők közötti különbségek okait (Kitzinger 1995).

A fókuszcsoportok terepi tanulmányát 2007. augusztus – szeptemberben végezték el az 1998-as terepvizsgálat során megvizsgált nyolc falu közül négyben. Két falu túlnyomórészt kazah (Kaynar és Karaul) etnikai származású, kettő elsősorban orosz (Dolon és Kanonerka) (1. ábra). Ezek a falvak a mérsékelt és a magas csapadék-expozíciós szint tartományát képviselik (Gordeev et al. 2002). A fókuszcsoportos interjú résztvevőinek jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. Minden faluban három fókuszcsoportot (Dolon kivételével) legfeljebb nyolc nővel (a nukleáris tesztek idején a falvakban élő gyermekek anyáival és gondozóival), valamint egy nyolc fős fókuszcsoportot kérdeztek meg. Mindössze két női fókuszcsoportot kérdeztek meg Dolonban a korlátozott népességszám miatt. Karaulban és Kaynarban, ahol a populáció közel 100% -ban kazah, a három női csoport mind kazah volt. Kanonerkában mindhárom női csoport orosz volt, míg Dolonban egy női csoport kazah, egy pedig orosz volt. Összesen 11 női fókuszcsoportot (hét kazah és négy orosz) és négy férfi fókuszcsoportot kérdeztek meg 113 személy (82 nő és 31 férfi) bevonásával.

A fókuszcsoportos interjúkhoz és a legfontosabb informátor-interjúkhoz kiválasztott helyszínek. SNTS: Semipalatinsk nukleáris teszthely