Az adományozási tevékenység eltörpül az életmód, az étrend és a célzott vaspótlás hatásának a véradók vaskészleteiben
Szerepek Formális elemzés, vizsgálat, módszertan, szoftver, vizualizáció, írás - eredeti vázlat
Hovatartozás-kutatás és fejlesztés, Finn Vöröskereszt Vérszolgálat, Helsinki, Finnország
Szerepek konceptualizáció, finanszírozás megszerzése, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, felügyelet, írás - áttekintés és szerkesztés
Hovatartozás-kutatás és fejlesztés, Finn Vöröskereszt Vérszolgálat, Helsinki, Finnország
Szerepek Konceptualizálás, vizsgálat, módszertan, írás - áttekintés és szerkesztés
Hovatartozás-kutatás és fejlesztés, Finn Vöröskereszt Vérszolgálat, Helsinki, Finnország
Szerepek vizsgálata, módszertan, írás - áttekintés és szerkesztés
Hovatartozás-kutatás és fejlesztés, Finn Vöröskereszt Vérszolgálat, Helsinki, Finnország
Szerepek Konceptualizálás, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, felügyelet, írás - áttekintés és szerkesztés
Hovatartozás-kutatás és fejlesztés, Finn Vöröskereszt Vérszolgálat, Helsinki, Finnország
Szerepek Adatkúra, formális elemzés, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, felügyelet, vizualizáció, írás - áttekintés és szerkesztés
Hovatartozás-kutatás és fejlesztés, Finn Vöröskereszt Vérszolgálat, Helsinki, Finnország
- Muriel Lobier,
- Johanna Castrén,
- Pia Niittymäki,
- Elina Palokangas,
- Jukka Partanen,
- Mikko Arvas
Ábrák
Absztrakt
Többváltozós elemzések az ön által bejelentett egészségről
Eredmények
Összesen 2584 donor vett részt a vizsgálatban, és az egyes donorok első tanulmányi látogatása során összegyűjtött adatokat felhasználták. Az adatelemzésekből kizártuk az első donorokat (N = 41), a ferritin hiányzó donorokat, az sTfR vagy CRP méréseket (N = 7), valamint azokat a donorokat, akik nem válaszoltak a kérdőív jelen adatelemzésben szereplő tételeire (N = 245). Az amenorrhoát jelentő 45 éves vagy annál idősebb nők képezték a menopauza utáni csoportot. Az amenorrhea-t jelentő 45 év alatti nőket kizárták az összes elemzésből (N = 81). A menstruáció jelenlétéről minden korosztályban élő nők képezték a menopauza előtti csoportot. Ezenkívül minden elemzésből eltávolítottuk a donorokat (N = 10), szélsőséges fiziológiai eltérésekkel (BMI> 50, Ferritin> 400 és CRP> 20).
Teljes adatok 2200 donortól álltak rendelkezésre: 846 menopauza előtti nő, 452 posztmenopauzás nő és 902 férfi. A vizsgálati populáció jellemzőit az 1. táblázat mutatja be. A menopauza előtti nők 65% -a, a posztmenopauzás nők 43% -a és a férfiak 35% -a számolt be arról, hogy vasat kapott előző véradó látogatásakor (S1 ábra). A dohányzás gyakorisága és a tejfogyasztás volt az egyetlen olyan változó, amelynél nem voltak csoportok közötti különbségek, az összes többi változó esetében legalább egy szignifikáns különbséget találtak.
Vashiány, alacsony hemoglobinszint és vérszegénység előfordulása finn véradóknál
A véradók többségének ferritin- és sTfR-értéke a normális tartományban volt (1. ábra). Meghatároztuk az ID százalékos arányát, az ID-t ferritinként határoztuk meg 4,4 mg/l a nőknél és> 5 mg/l a férfiaknál (2. táblázat). A vashiány a menopauza előtti nőknél volt a legelterjedtebb, ezt követték a posztmenopauzás nők és a férfiak. A donorok csupán 5-8% -ának volt alacsony ferritinszintje és magas sTfR-értéke (1. ábra). Meghatároztuk a vérszegénységben szenvedő véradók százalékos arányát a WHO meghatározása szerint (Vénás Hb 1. ábra. Az sTFR-koncentráció szórási diagramjai a ferritin-koncentráció függvényében azt mutatják, hogy az anémiás donorok nem szisztematikusan vashiányosak.
A kvadránsok szövege azon donorok százalékos arányát jelzi, akiknél alacsony az alacsony ferritinszint (balra lent), az izolált magas sTfR (jobb felső sarokban) és egyidejűleg alacsony ferritin és magas sTfR (bal felső sarokban). A szín a hemoglobin koncentrációt jelöli. A vörös körök kiemelik az alacsony hemoglobinszintű donorokat. A vörös csillagok vérszegény donorokat jelentenek.
A vasállapot meghatározó tényezői a finn véradókban
Többváltozós lineáris regressziós elemzéseket végeztünk a szérum ferritinnel és sTfR-rel mért vasállapot-variációval összefüggő tényezők azonosítására. Az elemzéseket külön-külön futtattuk a menopauza előtti nők, a menopauza utáni nők és a férfiak esetében. Mivel befolyásoló megfigyelések voltak jelen (S2 és S3 ábra), mind a hétköznapi legkisebb négyzeteket (OLS) (S1 és S2 táblázatok), mind a robusztus regressziót (3. és 4. táblázat) elvégeztük. Regressziós együtthatókat (táblázatok) és standardizált együtthatókat (2. ábra) egyaránt jelentünk. Az eredmények minőségileg hasonlóak voltak mindkét modelltípus esetében a legtöbb kovariáns esetében (2A. Ábra).
(A) A standardizált együtthatókat (kereszt), azok 95% BCa konfidencia intervallumát (vastag vonal) és a bootstrap eloszlásokat ábrázoljuk az összes kovariánsra, amely a robusztus regressziókba került. (B) A relatív jelentőséget (a variancia által magyarázott adatok átlagos szórási százaléka) a ko-variánsok esetében legalább egy csoportban következetesen szignifikáns pozitív értékként ábrázoljuk, ha az eredményváltozó és a ko -változó és negatív értékként, ha negatív korreláció volt az eredményváltozó és a ko-variáns között. A szürke vonalak a rendszerindításkor 95% -os CI-t képviselik.
A megválasztott tényezőkkel magyarázható vasszint-szórás mértéke nemcsak a ferritin és az sTfR között változott, hanem a három csoport között is (2B. Ábra). Az sTfR mint kimeneti változó modellek csak korlátozott mértékű varianciát magyaráztak (menopauzás előtti nők: R 2 = 0,12, posztmenopauzás nők: R 2 = 0,06 és férfiak: R 2 = 0,10). Az átfogó modell kizárólag a menopauza előtti nők és férfiak esetében volt szignifikáns (S2 táblázat). Az STfR-t a rendelkezésre álló kovariánsok nem tudták jól megjósolni (S3 ábra). Ezért csak a ferritin eredményeit közöljük átfogóan, amelyek esetében a modellekkel magyarázott variancia mennyiségek összhangban voltak a kis és közepes hatásméretekkel (S1 táblázat). A 3. ábra mutatja a ferritin és az sTfR közötti összefüggést a véradási aktivitással (az utolsó két év adományainak száma és az utolsó adományozás óta eltelt idő), valamint a vasbevitel (vörös húsfogyasztás és vaspótlás) összefüggő tényezőkkel, mivel ezek a tényezők Az adományozóknak tett FRCBS-irányelvek és/vagy ajánlások. A ferritin és más tényezők közötti kapcsolatot az S5 ábra és az S6 ábra mutatja legalább 2 demográfiai csoportban szignifikáns tényezők esetén.
(A) A ferritinszinteket ábrázoljuk az adományok számának függvényében az elmúlt két évben. (B) A ferritinszinteket az utolsó véradás óta eltelt napok függvényében ábrázoljuk. (C) A ferritinszinteket a vaspótlás függvényében ábrázoljuk. (D) A ferritinszinteket a vörös húsfogyasztás függvényében ábrázoljuk. A dobozos ábrákat minden adományszámra, a vaspótlási szintre és a vörös hús fogyasztási szintjére helyezzük.
Csak néhány tényező változott szignifikánsan együtt a ferritin szinttel, és sok közülük csak a három vizsgálati csoport egyikében volt szignifikáns. A megnövekedett életkor és BMI következetesen összefügg a megnövekedett ferritinszinttel. A menopauza utáni nők esetében az életkor csak az OLS modell esetében volt szignifikáns ko-variáns, ami arra utal, hogy az adott csoportban a hatást néhány befolyásoló megfigyelés vezérelheti. A dohányzás szignifikánsan pozitívan korrelált csak a menopauza előtti nők ferritinszintjével.
A véradással kapcsolatos tényezők a ferritinszintet a három vizsgálati csoportban eltérő módon befolyásolták. Az adományok száma az elmúlt két évben csak a menopauza előtti nőknél és férfiaknál volt negatív kapcsolatban a ferritinszinttel, 5,7% -kal, illetve 8,5% -kal csökkent a ferritinszint minden további adomány esetében (3A. Ábra). Az elmúlt két év adományainak négyzetes száma csak a férfiaknál volt pozitív kapcsolatban a ferritinszinttel. A kovariát negatív korrelációja és a négyzetes kovariáns pozitív korrelációjának kombinációja azt jelzi, hogy a megnövekedett véradási aktivitás negatív hatása a ferritin szintre nagyobb volt azoknál az adományozóknál, akik ritkán adakoztak, mint azoknál, akik gyakran adakoztak. Az előző adomány óta eltelt napok megkétszereződése 14% -os, 26% -os és 18% -os ferritinszint-növekedéssel járt a menopauza előtti nőknél, a posztmenopauzás nőknél és a férfiaknál (3B. Ábra).
A vaspótlásnak csak a férfiaknál volt szignifikáns hatása a ferritinszintre (3.C ábra): a vaspótlás növekedése alacsonyabb ferritinszinttel társult. Átlagosan azoknál a férfiaknál, akik a vaspótlás legalább felének beviteléről számoltak be, a ferritinszint 4% -kal alacsonyabb volt, mint azoknál, akik azt állították, hogy nem kínálták vagy nem vették fel a felajánlott kiegészítést. A vaspótlás eredményeinek mintázata mind kvalitatív, mind kvantitatív szempontból hasonló volt, amikor az elemzéseket mind az FRCBS által biztosított, mind pedig az önadagolt vaspótlást bináris (nem vas/legalább valamilyen vas) prediktorrá zártuk össze (az adatokat nem mutatjuk be).
Az étrendi tényezők többségének semmilyen hatása nem volt a ferritin szintre. Az egyetlen következetesen szignifikáns hatás mindhárom csoportban a vörös húsfogyasztás és a ferritinszint pozitív összefüggése volt (3D ábra). A megnövekedett tejfogyasztás csak a menopauza előtti nőknél csökkent ferritinszinttel járt. A sör- és borfogyasztás a férfiak és a menopauza utáni nők megnövekedett ferritinszintjéhez kapcsolódott.
Az egyes kovariátok relatív fontosságának felmérésére a ferritinszintek változásának magyarázatában kiszámítottuk a kovariátok relatív jelentőségét legalább egy vizsgálati csoportban (2B. Ábra). A menopauza előtti nőknél az előző adomány és az életkor óta eltelt napok számának volt a legnagyobb relatív jelentősége, alacsonyabb a vörös hús és a BMI relatív fontossága. A menopauza utáni nők esetében az előző adományozás óta eltelt napok száma volt az egyetlen kovariáns, amelynek relatív jelentősége meghaladja a 2% -ot. A férfiak esetében az előző adományozás óta eltelt napok és az előző két év adományainak száma hasonló relatív jelentőségű volt, alacsonyabb a BMI szempontjából. Összességében az adományozási aktivitás volt a ferritinszint változékonyságának fő forrása modelljeinkben. A vaspótlás az összes csoport esetében a variancia kevesebb mint egy százalékát magyarázta.
A ferritinszint és a donor saját maga által bejelentett egészsége
Megvizsgáltuk, hogy a ferritin szintek változtak-e a donor által önmagában közölt egészséggel, ordinális logisztikus regresszióval (4. ábra). A statisztikai erő javítása érdekében a menopauza előtti és a posztmenopauzás nőket egyetlen csoportba egyesítettük. Szinte az összes donor egészsége legalább jónak bizonyult (S4 ábra). Amikor az életkorot, a BMI-t, a CRP-t, a dohányzást, a menopauzális státuszt, a véradási aktivitást és a fizikai aktivitást kontrollálták, a ferritin-érték megduplázódása 11% -kal növelte annak esélyét, hogy az egészséget nagyon jónak vagy kiválónak jelentik a kielégítőnek vagy jónak (OR = 1,11, 95% CI, 98–1,25) a nőknél és 6%, a férfiaknál (OR = 1,06, 95% CI, 91–1,24), de ezek a növekedések nem voltak statisztikailag szignifikánsak (S3 táblázat). A prediktív pontosságbeli különbség a kovaritált ferritinnel és anélkül végzett Bayes-modellek között ugyanolyan nagyságrendű volt, mint a standard hibája, ami arra utal, hogy a ferritin nem javította a modell prediktív pontosságát (nők: különbség = -0,7, SE = 3,5, férfiak: különbség: különbség = 1,3, SE = 1,5).
A donor ferritinszintjeit az ön által bejelentett egészségi állapotuk függvényében ábrázoljuk, és a szokásos boxplotokat minden egyes önjelölt egészségi állapotra ráhelyezzük.
Vita
Jól dokumentálható a rendszeres véradóknál a vashiány megnövekedett kockázata [2–4,9,47], de a vaskészleteket befolyásoló különféle tényezők jelentősége, különös tekintettel a veszélyeztetett donorok szisztematikus vaskészítményének populációs szintű hatására a vassal és az egészséggel foglalkozó csoportokat rosszul értik. Jelen tanulmányunkban ezeket a kérdéseket a finn véradók vizsgálati kohorszában korszerű adatelemző eszközök segítségével vizsgáltuk. Három fő megállapításunk a következő volt. (i) Először is, a vashiány a finn donorpopulációban a vasadagolás ellenére a többi donorpopulációhoz hasonló szinten volt jelen. Megjegyzendő azonban, hogy a hemoglobinszint, a vérbankokban a donorok egészségi állapotának szűrésére vonatkozó jelenlegi szabvány rosszul korrelált a vashiányval. Az alacsony hemoglobinszintű férfiak többsége nem volt azonos, ami azt sugallja, hogy alacsony hemoglobinszintjük nem közvetlenül, vagy egyáltalán nem függ össze a vasi állapotukkal. (ii) Másodszor, a vaspótlás hatása a donor vasszintjére elenyésző volt az adományozási aktivitás, azaz a korábbi adományozásból származó idő és az előző 2 év adományainak hatásához képest. (iii) Végül nem volt bizonyíték arra, hogy a véradással összefüggő vashaladék káros hatással lenne az ön által bejelentett egészségre.
- A vizelet dopamin kiválasztása egészséges önkénteseknél a nátrium-diéta és az akut vízterhelés hatása
- A vegetarianizmus életmód vagy diéta
- A véradók világnapja, 2019 diéta; Nem követhető a véradás előtt és után
- Vegetáriánus Világnap Foglalja be ezeket a tápanyagokban gazdag ételeket étrendjébe Életmód Hírek, az indiai
- Tippek a terápiás életmódbeli változások (TLC) sikerének sikeréhez