Az általános elhízás és a hasi elhízás előfordulása a spanyol felnőtt populációban; 25 éves; 64.

A Revista Española de Cardiología egy nemzetközi tudományos folyóirat, amelyet a szív- és érrendszeri orvostudományról szóló kutatási cikkek publikálásával foglalkoztak. Az 1947 óta megjelent folyóirat a Spanyol Kardiológiai Társaság hivatalos kiadványa és a REC Publications folyóirat-család alapítója. A cikkeket mind angolul, mind spanyolul elektronikus formában közöljük.

Indexelve:

Bővített/aktuális tartalom/MEDI/Index Medicus/Embase/Excerpta Medica/ScienceDirect/Scopus

Kövess minket:

Az Impact Factor méri a folyóiratban megjelent cikkek által az adott évben kapott két idézet átlagos számát az elmúlt két évben.

A CiteScore a közzétett dokumentumonkénti átlagos idézettség mértékét méri. Olvass tovább

Az SRJ egy presztízsmutató, amely azon az elképzelésen alapul, hogy nem minden idézet egyforma. Az SJR hasonló algoritmust használ, mint a Google oldalrangja; mennyiségi és minőségi mérést nyújt a folyóirat hatásáról.

A SNIP a kontextus szerinti idézés hatását úgy méri, hogy megdönti az idézeteket egy tantárgyban szereplő összes hivatkozás száma alapján.

Absztrakt
Kulcsszavak
Rövidítések
Resumen
Palabras klávé

Absztrakt
Kulcsszavak
Rövidítések
Resumen
Palabras klávé
Bevezetés
Mód
Antropometriai mérések
Adatelemzés
Etikai szempontok
Eredmények
Vita
Erősségek és korlátozások
Következtetések
Finanszírozás
Összeférhetetlenség
Köszönetnyilvánítás
Bibliográfia

Az Egészségügyi Metrika Intézet 2013-as elemzése szerint Spanyolországban a magas testtömeg-index értékek a legfontosabb rizikófaktor a betegség szempontjából. Következésképpen leírjuk a teljes elhízás és a hasi elhízás prevalenciáját a spanyol felnőtt populációban (25–64 évesek) 2014–2015 között.

A mintát az ENPE vizsgálatból vettük, egy keresztmetszeti vizsgálatból, amely nem intézményesített populáció reprezentatív mintájával készült (n = 6800), 2014 májusa és 2015 májusa között. Ez az elemzés a 25 és 64 év közötti (n = 3966). Az antropometriai méréseket képzett megfigyelők végezték a résztvevők otthonában, a szabványos nemzetközi protokollok szerint. A ≥ 25 testtömeg-indexet túlsúlynak, ≥ 30-at elhízásnak határozták meg. A hasi elhízás a férfiaknál a derék> 102 cm, a nőknél> 88 cm volt.

A túlsúly súlyosságának becsült előfordulása a spanyol felnőtt populációban (25–64 év) 39,3% 95% konfidencia intervallum [95% CI], 35,7% –42,9%). Az általános elhízás prevalenciája 21,6% (95% CI, 19,0-24,2%), pontosabban 22,8% (95% CI, 20,6% -25,0%) volt a férfiaknál és 20,5% (95% CI, 18,5%) -22,5%) a nők körében, és az életkor előrehaladtával emelkedett. A hasi elhízás prevalenciáját 33,4% -ra becsülték (95% CI, 31,1% -35,7%), és magasabb volt a nők körében (43,3%; 95% CI, 41,1% -45,8%), mint a férfiaknál (23,3%; 95% CI), 20,9% -25,5%), és az életkor előrehaladtával is emelkedett.

Spanyolországban az általános elhízás és a hasi elhízás gyakorisága magas, bár az eloszlás autonóm közösségenként eltérő. A korábbi adatokkal való összehasonlítás a túlsúly jelentős növekedését tárja fel, jelezve, hogy rutinszerű nyomon követésre és átfogó kezdeményezésekre van szükség.

Según el análisis de 2013 del Institute of Health Metrics, valores elevados de índice de masa corporal son el primer factor de riesgo de carga de enfermedad en España. Con base en este punto de interés, le leírja a prevalencia de obesidad total y obesidad hasi és la población adulta española (25-64 años) en 2014-2015.

La muestra procede del estudio ENPE, estudio transversal en muestra representativa de la población no institucionalizada (n = 6,800), realizado entre mayo de 2014 y Mayo de 2015. Este análisis se refiere a población entre 25 y 64 anños (n = 3,966). Observadores entrenados realizaron las mediciones antropométricas en los domicilios según protocolos internacionales estandarizados. Lásd a sobrepeso valores de índice de masa tizedest ≥ 25 y obesidad, índice de masa tizedes ≥ 30. La obesidad hasi tip tipó para valores de cintura> 102 cm en varones y> 88 cm en mujeres.

La prevalencia de sobrepeso becslés en la población adulta española (25–64 ans) és del 39,3% (intervalo de confianza del 95% [IC95%], 35,7–42,9%); la de obesidad general, del 21,6% (IC95%, 19,0-24,2%), el 22,8% (IC95%, 20,6-25,0%) entre los varones y el 20,5 % (IC95%, 18,5-22,5%) entre las mujeres, y aumenta con la edad. La prevalencia de obesidad hasi se estima en el 33,4% (IC95%, 31,1-35,7%), polgármester entre las mujeres (el 43,3%; IC95%, 41,1-45,8%) que entre los varones (el 23,3%; IC95%, 20,9-25,5%), y también aumenta con la edad.

Las prevalencias de obesidad general y obesidad hasi és España son altas, aunque con distribución desigual por comunidades autónomas. La Compación con datos precedentes plantea un aumento importante de la sobrecarga ponderal, lo que indica la necesidad de vigilancia sistemática y acciones integradas.

Az elhízás nagymértékű növekedése az egyik legnehezebb közegészségügyi kihívás, amellyel a jelenlegi társadalom szembesül, ez a helyzet nemcsak a magasabb jövedelmű országokat érinti, hanem az alacsony és közepes jövedelmű országokban is súlyosbodik. 1 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás (testtömeg-index [BMI] ≥ 30) elterjedtsége világszerte csaknem megduplázódott 1980 és 2014 között. Világszerte a túlsúly és az elhízás több halálesettel jár, mint alacsony testsúly. 1

A magas BMI és a hasi elhízás (AO) értékek köztudottan minden ok okozta halálozással, 2,3 morbiditással, 4 és fogyatékossággal, következésképpen olyan életévekkel társulnak, amelyeket egészségromlás és alacsony életminőség jellemez, 5 növekvő egészségügyi költségekhez vezetett. Az elhízás kockázati tényező olyan betegségek esetében, mint a 2-es típusú diabetes mellitus (DM), a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák egyes típusai. 1,7,8

Noha a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti korai morbiditás és mortalitás az iparosodott országokban az elmúlt 40 évben jelentősen csökkent, az elhízás és a 2-es típusú DM növekedése ezt a tendenciát lelassíthatja vagy megfordíthatja. A túlsúly és az elhízás növekedése a felnőttek körében előre jelezheti a következő évtizedekben a morbiditás és a halálozás potenciális folyamatos növekedését. 1,9,10

Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet 2013-as adataival készített jelentés szerint a fő 15 kockázati tényezőnek tulajdonítható betegségterhelés, a fogyatékossággal kiigazított életévek százalékában kifejezve, a magas BMI-vel és a helytelen étrenddel kapcsolatos kockázatok Spanyolországban végzett elemzésben az első és második helyet foglalják el. 11,12

Egyes szerzők szerint az elhízás elterjedtsége jelenleg stabil lehet. 13 Ugyanakkor különbséget figyeltek meg a különböző európai országok felnőtt lakosságának adataiban, és egyes tanulmányokban továbbra is növekvő tendenciákat jelentenek a felnőttek körében. 13,14

A túlsúly magas előfordulása miatt állandó monitorozás szükséges az elhízás elleni stratégiák javításához Spanyolországban. 2013-ban a WHO elfogadta a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó globális cselekvési tervet (2013–2020), amely célul tűzte ki az elhízás növekedésének megállítását 2010 és 2025 között 15.

Korábbi tanulmányok elhízás-becsléseket tettek közzé a spanyol felnőtt lakosság körében, saját maguk által közölt adatok alapján, 16 de ez a fajta információ hajlamos alábecsülni a prevalenciát 17, mert a résztvevők hajlamosak alábecsülni súlyukat és túlbecsülni magasságukat e paraméterek megadásakor. A felnőttek testsúlyának és magasságának mérésén alapuló legkorábbi populációs adatok az 1990-es években végzett helyi és regionális vizsgálatokból származnak. A SEEDO (Spanyol Társaság az elhízás vizsgálatára) 18 tanulmány elvégezte az első becslést egész Spanyolország számára, összehasonlító eljárásokat követve véletlenszerű populációs mintákból rendelkezésre álló regionális vizsgálatokból álló adatkészlet elemzésével. Ezeket az adatokat évekkel később frissítették a DORICA tanulmányban. 19 2008 és 2010 között az ENRICA tanulmány 20 országos népességminta antropometriai adatait felhasználva becsléseket adott a felnőttek számára.

A legtöbb populációs tanulmány a derékbőséget (WC) használja az AO prevalenciájának megbecsülésére, amely mutató túlértékelheti és alulbecsülheti a magas és az alacsony személyek kockázatát, mivel a magasságot nem veszik figyelembe. 21 Az egyik javasolt alternatíva a derék/magasság arány (WHtR), amelyről kiderült, hogy a WC-hez hasonlóan jó mutatója a hasi zsírosságnak. Néhány metaanalízis és szisztematikus áttekintés támogatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezők jobb előrejelzőjeként történő alkalmazását. 22–25. 2011-ben Bergman és mtsai 26 testzsír-index alkalmazását javasolták a teljes adipozitás százalékának közvetlen becsléseként.

Vizsgálatunk célja az általános elhízás és az AO prevalenciájának ismertetése volt a 2014 és 2015 közötti 25-64 éves spanyol lakosság reprezentatív mintájában, és elemezte a test adipozitásának különböző mutatóit.

Minden adat az ENPE tanulmányból származik (spanyol rövidítés a spanyol lakosság táplálkozási tanulmányához), egy keresztmetszeti megfigyelési tanulmányból, amelynek célja a fogyasztók étkezési szokásairól, antropometriai adatokról és fizikai aktivitásról szóló legfrissebb adatok összegyűjtése a nem intézményesített spanyol népességnél. 3 év. A vizsgálatot véletlenszerű, többlépcsős eljárással kiválasztott reprezentatív valószínűségi mintában (n = 6800) végeztük, 3 fázisban, az első lépés egységeinek (népszámlálási szakaszok) rétegzésével az autonóm közösség szerint. A második lépésben az egyes népszámlálási egységek elsődleges tartózkodási helyeit vettük figyelembe véletlenszerű kiválasztási eljárás alkalmazásával. Hasonlóképpen, az egyes házakat egyénekből választották ki, ellenőrzött kvótákkal és arányos elosztásokkal a népsűrűség szerint korcsoportonként (3-8 év, 9-18 év, 19-64 év és> 65 év), nemenként és az önkormányzat nagysága szerint., felhasználva az Országos Statisztikai Intézet (2014. január) által közzétett népszámlálást. A tanulmány kiterjedt minden olyan lakóra, akinek elsődleges lakóhelye Spanyolország volt.

A terhes nőket kizárták a vizsgálatból. Ezenkívül az antropometriai mérések kizárták azokat a személyeket, akik nem tudtak állva maradni, hiányzott a karjuk vagy a lábuk, vagy gipszsínnel rögzítették, amelyeket nem lehetett eltávolítani.

A mintát véletlenszerű útvonalakon alapuló terepi eljárás alkalmazásával toboroztuk. Az adatokat 2014 májusa és 2015 májusa között személyes interjúkkal gyűjtötték az egyes résztvevők otthonában. A SIGMA DOS, a népességi vizsgálatokat végző vállalat, koordinálta a minta tervezését és kezelte a terepmunka logisztikáját.

A végső mintába 6800 személy vett részt, közülük 3966 25-64 éves volt, ami 1,62% -os hibahatárt jelentett. Biztosították autonóm közösségenként 400 egyén részvételét (minta hiba, 4,89%).

A túlsúlyt a BMI ≥ 25, az elhízást pedig a BMI ≥ 30. határozta meg. Ezenkívül a SEEDO által javasolt kritériumokat használták a BMI értéke alapján történő súlytípus-meghatározáshoz a következő kategóriákba: alsúly (BMI 29. A hasi elhízás WC-ként> 102 cm férfiaknál és nőknél> 88 cm, a WHO kritériumai szerint. 30 A WHR-t használva az AO-t férfiaknál> 0,90, a nőknél> 0,85 értékként határozták meg. 30 A WHtR szerint az AO értékeket> 0,5 24 és azt a kritériumot is felhasználva, amely a WHtR-értékeket javasolja> 0,55

Az elemzést minden 25-64 éves résztvevő felhasználásával végezték el, akik teljes információval rendelkeztek az érdeklődésre számot tartó változókról (3801 a BMI-hez és 3842 a derék és a csípő kerületeihez). Az elhízás és az AO prevalenciáját a megfelelő 95% -os konfidencia intervallummal (95% CI) számítottuk az életkor és a nem szerint. A konfidencia intervallumokat bootstrap technikák alkalmazásával számítottuk, 32 1000 minta alapján. Az életkorhoz igazított túlsúly és elhízás prevalenciáját minden autonóm közösség számára közvetlen módszerrel számoltuk, standard populációnak tekintve a spanyol megoszlási populációt. A mintát a spanyol népességeloszlás szerint súlyoztuk. A Kruskall-Wallis nemparametrikus tesztet alkalmazták az átlagértékek korcsoportonkénti összehasonlítására, a chi-négyzet teszt és a z-teszt pedig a prevalencia arányának életkor és nem szerinti összehasonlítására. Az elemzés figyelembe vette a minta bonyolult felépítését, és az IBM SPSS 19.0 v.

Minden résztvevőt tájékoztattak a vizsgálat célkitűzéseiről és eljárásairól, és írásban hozzájárultak a részvételhez. A végleges protokollt az Euskadi Klinikai Kutatási Etikai Bizottság hagyta jóvá, és az Orvosi Világszövetség helsinki nyilatkozatának megfelelően hajtották végre az emberi alanyokat érintő kutatások vonatkozásában. 33 A tanulmány szigorúan bizalmasan kezelte az összes résztvevő által szolgáltatott információk bizalmas jellegét a személyes adatok védelméről a megszerzett információk rögzítésére és kezelésére használt valamennyi folyamatban a december 13-i 15/1999. Sz. Törvényben foglaltak szerint. A népességkutatásra szakosodott cég, a SIGMA DOS, az információ garanciavállalója és letéteményese, és biztosítja az összegyűjtött adatok abszolút titkosságát és titkosságát.

Az 1. táblázat a vizsgálati csoportot nem, életkor, iskolai végzettség és autonóm közösség szerint írja le. Érvényes antropometriai adatok 3801 résztvevőről (1863 férfi és 1938 nő) álltak rendelkezésre, amelyek a résztvevő minta 95,8% -át tették ki (a férfiak 96,9% -át és a nők 94,7% -át). A testsúly szignifikánsan magasabb volt a 25–34 év közötti férfiaknál és az azt követő 35–44 éves korosztálynál, míg a nőknél az életkor előrehaladtával jelentősen megnőtt. A magasság a férfiak és a nők életkorával fokozatosan csökkent (2. táblázat). A spanyol felnőtt populáció átlagos BMI-je 26,7 volt (férfiaknál a BMI = 27,2, a nőknél pedig a BMI = 26,1), és az életkorral szignifikánsan nőtt, hasonlóan a test adipozitási indexéhez, amely alacsonyabb átlagértékeket mutatott, mint a férfiak BMI-je, de magasabb átlagértékeket, mint BMI a nőknél, minden életkorban. A derék és a csípő kerülete azt az átlagértéket mutatta, amely az életkorral szignifikánsan magasabb volt mind a férfiaknál, mind a nőknél, amint azt a WHR és a WHtR esetében láttuk (1. ábra).

Mintaeloszlás korcsoport, nem, iskolai végzettség és autonóm közösség szerint