Az asztma, az ételallergia és hogyan viszonyulnak egymáshoz

Ru-Xin Foong

1 Asztma, allergia és tüdőbiológia részleg, Gyermekallergia osztály, King's College London, Guy's és St. Thomas kórházak NHS Foundation Trust, London, Egyesült Királyság

ételallergia

2 Gyermekegészségügyi Intézet, University College of London, London, Egyesült Királyság

George du Toit

1 Asztma, allergia és tüdőbiológia részleg, Gyermekallergia osztály, King's College London, Guy's és St. Thomas kórházak NHS Foundation Trust, London, Egyesült Királyság

Adam T. Fox

1 Asztma, allergia és tüdőbiológia részleg, Gyermekallergia osztály, King's College London, Guy's és St. Thomas kórházak NHS Foundation Trust, London, Egyesült Királyság

Absztrakt

Az összefüggés az atópiás betegségek között jól ismert, és korábbi kutatások kimutatták, hogy az egyik atópiás betegség hajlamos lehet egy másikra. Az asztma és az ételallergia közötti összefüggést jól kutatták, de a két atópiás állapot pontos összefüggése nem teljesen ismert. Az ételallergiás csecsemőknek fokozott a kockázata az asztma kialakulásának, és az élelmiszer okozta asztmás epizódok, valamint az anafilaxia veszélye is fennáll. Az ételallergia és az asztma diagnosztizálása szintén bebizonyosodott, hogy hatással van a beteg betegség súlyosságára, beleértve a súlyos asztmás epizódok nagyobb kockázatát is. Ezért e két feltétel közötti kapcsolat megértése a gyermekek biztonságos kezelése és kezelése érdekében elengedhetetlen a klinikusok számára.

Háttér

Asztma

Az asztma az egyik leggyakoribb hosszú távú gyermekkori állapot, amelynek a gyermekek körülbelül 9% -át érinti (17). Az asztmát krónikus légúti betegségként definiálják, amelyet ismétlődő zihálás és légszomj támadások jellemeznek. Ezek a tünetek a légutakban fellépő irritáció miatt jelentkeznek, ami gyulladást és duzzanatot okoz, ami a tüdő légáramának csökkenését eredményezi (18). Az asztmagyógyászat fejlődésével az idők folyamán a menedzsment folyamatosan változik, de a kezelés elsősorban az asztma súlyosságának felmérésére, az akut és krónikus gyógyszerek - beleértve a hörgőtágítókat, a gyulladáscsökkentők (azaz a szteroidok) és a társbetegségek - kezelésére összpontosít (19). Az akut asztma kezelésében a cél a légáramlás elzáródásának visszafordítása, a jelentős hipoxia kijavítása és a jövőbeni visszaesések megelőzése (20). Ennek elérése érdekében az akut exacerbációk kezelése magában foglalja az oxigén, a rövid hatású inhalációs béta-agonisták, az ipratropium-bromid, a szisztémás kortikoszteroidok és a magnézium-szulfát alkalmazását. Ami az asztma hosszú távú kezelését illeti, a rendszeres tünetértékelést és a tüdőfunkciós teszteket követő fokozatos eszkalációs stratégiák olyan gyógyszerek alkalmazását tartalmazzák, mint az inhalációs hosszú hatású béta-agonisták, az inhalációs és szisztémás kortikoszteroidok, valamint a leukotrién-receptor antagonisták (21).

Ételallergia

Az ételallergia és az asztma kapcsolatának megértése

Úgy tűnik, hogy összefüggés van az asztma és a nem IgE által közvetített ételallergia között is, bár kevésbé elterjedt, mint az IgE által közvetített allergia esetében (32). Egy vizsgálatban a nem IgE által közvetített ételallergiában szenvedő gyermekek körülbelül egyharmadának volt asztma és allergiás náthája (33). Az asztma magasabb arányáról (26–66%) beszámoltak az eozinofil nyelőcsőgyulladásban is, amelyet élelmiszerallergiás betegségnek tekintenek (34–36).