Mit segíthetünk megtalálni ma?

táplálkozás

A friss gyümölcsben, nem sült halban, teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben és diófélékben gazdag „körültekintő” étrend csökkentheti a visszaesés valószínűségét azoknál az embereknél, akiknél az első demyelinizáló esemény, a sclerosis multiplex (MS) egyik fő kockázati tényezője, tanulmány Ausztráliában azt sugallja.

Míg a kutatók nem találtak szoros kapcsolatot az ilyen egészséges étrend és a klinikailag izolált szindrómából (CIS) MS-vé való átalakulás között, eredményeik szerint ez a diétaválasztás segíthet megakadályozni a klinikai progressziót.

Egyre több bizonyíték arra utal, hogy az egészséges étrend elfogadása csökkentheti az SM kialakulásának vagy előrehaladásának kockázatát. A legtöbb tanulmány azonban konkrét ételekre és tápanyagokra összpontosított, figyelmen kívül hagyva az ember teljes étrendjének lehetséges hatásait, valamint az ételeket alkotó ételkombinációkat.

Csaknem 700 emberen végzett esettanulmányos tanulmány, amelyet ausztrál multicentrikus környezeti és immunfunkciós tanulmánynak vagy az AusImmune tanulmánynak neveztek, értékelte az étrendi szokások hatását az egyes ételek vagy tápanyagok helyett a demielinizáló esemény kockázatára - ami jelzi myelin károsodás, egy klasszikus első SM tünet.

Az AusImmune adatai, amelyeket 2003 és 2006 között gyűjtöttek, azt mutatták, hogy azok az emberek, akik egészséges táplálkozást fogyasztottak - sok baromfihúsban, halban, tojásban, zöldségben és hüvelyesekben - kevésbé valószínű, hogy ilyen eseményt szenvednek, és SM-t diagnosztizálnak náluk.

Az étrendi szokások és az SM progressziója közötti esetleges összefüggést azonban még fel kell tárni.

Ennek a hiányosságnak a pótlására az ausztrál kutatók elemezték az AusImmune Longitudinal (AusLong) tanulmány ötéves adatait, amely az AusImmune résztvevőit figyelemmel kíséri az idő múlásával, és az SM korai progressziójának rizikófaktorait vizsgálja azoknál, akiknél első demyelinizációs esemény történt.

Az AusLong 2009-ben 279 embert (214 nő és 65 férfi) kezdett el követni első demielinizáló eseményt, köztük 170-et diagnosztizáltak CIS-sel. A legtöbb résztvevő kevés fizikai aktivitásról számolt be, és több mint fele túlsúlyos vagy elhízott.

Felkérték őket, hogy töltsenek ki egy étkezési szokásokra vonatkozó kérdőívet a táplálkozási szokásokról az AusLong kezdetén (alapérték), majd öt évvel később. A résztvevők 96% -a válaszolt a kérdőívre vagy kiindulási alapon, vagy évekkel később, 209 pedig mindkét kérdőívet kitöltötte.

Három fő táplálkozási szokást azonosítottak: egészséges „körültekintő” étrend, vagy olyan, amelyben sok a friss gyümölcs, nem sült hal, teljes kiőrlésű gabona, dió és zöldség, beleértve a leveles zöldségeket is; „magas zöldségtartalmú” étrend, vagy magas sárga/vörös és keresztesvirágú zöldségfélék, hüvelyesek, burgonya és szósz tartalma; és egy „vegyes” étrend, amely magasabb volt a baromfi, a vörös és a feldolgozott hús, valamint az alkohol bevitelében.

A körültekintő és magas zöldségtartalmú étrend erősebben kapcsolódik az egészséges tápanyagokhoz, míg a vegyes étrend inkább az egészségtelen tápanyagokhoz. A körültekintő étrendet gyakrabban tapasztalták az idősebb és fizikailag aktívabb emberek között, ritkábban a túlsúlyos résztvevők körében. A vegyes étrend lényegesen gyakoribb volt és volt dohányosok körében, ritkábban azok között, akik nem voltak alkalmazottak.

Nevezetesen, a nyomon követés öt éve alatt az étkezési szokások alig változtak - kivéve az elhízott résztvevőket, akik lényegesen nagyobb eséllyel léptek át körültekintő étrendre.

Az étrend választására és az eredményekre gyakorolt, a betegségekkel kapcsolatos hatások minimalizálása érdekében a kutatók az étrendet is csak azoknál értékelték, akiknél CIS diagnózis volt, és kerestek egy lehetséges kapcsolatot az étrend szokásai és az SM átalakulása és visszaesése között.

A legtöbb FÁK-beteg - a 170 94% -a - vagy az első, vagy a későbbi élelmiszer kérdőívet töltötte ki; 128 teljesítette mindkettőt. Étkezési szokásaik és változásaik nem különböztek szignifikánsan az egész vizsgálati csoporttól.

A CIS-ből az SM-be történő konverziót úgy definiálták, mint egy második klinikai demyelinizáló esemény előfordulását - amelyet az esetek 96,6% -ában találtak - vagy új elváltozás MRI-bizonyítékaként (az esetek 3,4% -aként). Az összes diagnosztizált relapszust, beleértve az első, a CIS utáni relapszust, amely meghatározta az SM konverziót, és az azt követő eseményeket, bekapcsolta a relapszus elemzésekbe.

Az adatokat az életkor, a nem, a vizsgálati hely, a testtömeg-index, a dohányzási szokások, az omega-3/6 kiegészítők használata, a fizikai aktivitás és az immunmoduláló gyógyszerek alapján állítottuk be.

Az eredmények azt mutatták, hogy az egészségesebb, körültekintőbb étrend 46% -kal alacsonyabb relapszus-kockázattal jár. A körültekintő étrendet alkalmazó betegeknél az SM konverziójának későbbi kockázata alacsonyabb tendenciát mutatott, de ez az összefüggés nem volt statisztikailag szignifikáns.

"A medián feletti körültekintő étrend-faktor pontszám prospektív módon alacsonyabb relapszus-kockázattal társult az első klinikai demyelinizáló eseményt követő 5 évben" - írták a kutatók.

De, "az MS konverzióhoz nem kapcsolódtak kiindulási étrend-faktor pontszámok" kockázat - tették hozzá.

Míg a kutatók hasonló összefüggést reméltek mind az SM átalakulásával, mind a visszaeséssel kapcsolatban, azt sugallták, hogy a legegészségesebb étrendnek hosszú távon felhalmozódott előnye lehet a mielinveszteség hátterében álló gyulladásos folyamatokkal szemben. Ez azonban nem volt elég a második demielinizáló esemény megakadályozásához, amely az MS átalakulását jelzi.

Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy "egy lehetséges beavatkozási pont, amelynek során az étrend jobb minősége előnyös lehet a klinikai progresszió csökkentésében" - írták a kutatók.

További kutatások szükségesek ahhoz, hogy tisztázzák az étrendi választások és szokások szerepét mind az SM kialakulásában, mind a betegség progressziójában.