Az elhízás, a hasi elhízás és a súlyos depresszió/szorongás együttes hatása az egészséggel kapcsolatos életminőségre: a LifeLines kohort tanulmány

Groningeni Egyetem Orvosi Központ Egészségtudományi Tanszéke, Groningeni Egyetem, Groningen, Hollandia

Interdiszciplináris Központ Pszichopatológiai és Érzelmi Szabályozás, Pszichiátriai Osztály, Groningeni Egyetem Orvosi Központ, Groningeni Egyetem, Groningen, Hollandia

Belterületi Belgyógyászati Osztály, Erasmus Orvosi Központ, Rotterdam, Hollandia

Groningeni Egyetem Orvosi Központ Egészségtudományi Tanszéke, Groningeni Egyetem, Groningen, Hollandia

Yeshambel T. Nigatu,
Sijmen A. Reijneveld,
Peter de Jonge,
Elisabeth van Rossum,
Ute Bültmann

Ábrák

Absztrakt

Háttér

Az elhízás és a súlyos depressziós rendellenesség (MDD)/szorongásos rendellenességek gyakran együtt fordulnak elő és súlyosbítják egymást, ami káros, egészséggel kapcsolatos következményekkel jár. Mivel kevéssé ismertek az elhízás és az MDD és/vagy a szorongásos rendellenességek egészséggel kapcsolatos életminőségre (HR-QoL) gyakorolt lehetséges hatásai, ez a tanulmány ezen kombinált hatások vizsgálatára irányult.

Mód

N = 89 332 résztvevő között gyűjtöttünk adatokat a LifeLines kohorsz vizsgálatából. A testtömeg-index (kg/m 2) alapján a testtömeget normál testsúlynak (18,5–24,99), túlsúlynak (25–29,9), enyhe elhízásnak (30–34,9) és mérsékelt/súlyos elhízásnak (≥ 35) kategorizáltuk; a hasi elhízást ≥102 és ≥ 88 cm derékkerület alkalmazásával mértük a férfiak és a nők esetében. Az MDD-t és a szorongásos rendellenességeket a Mini-International Neuropsychiatric Interjúval diagnosztizálták. A HR-QoL értékét a RAND-36 kérdőív segítségével értékelték a fizikai és mentális életminőségi pontszámok kiszámításához. Bináris logisztikai és lineáris regressziós elemzéseket használtunk.

Eredmények

Az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatása a fizikai QoL-re nagyobb volt, mint különálló hatásaik összessége; regressziós együtthatók, B (95% -biztonsági intervallum, 95% -Cl): - 1,32 (-1,75; -0,90). Az elhízás és a súlyos depresszió együttes hatása a mentális QoL-re azonban kisebb volt, mint az additív hatás. A testtömeg növekedésével a résztvevők rosszabb fizikai minőségről számolnak be; amikor MDD és/vagy szorongásos rendellenességeik is vannak, a résztvevők még rosszabb fizikai minőségről számolnak be. MDD-vel és/vagy szorongásos rendellenességekkel nem rendelkező személyeknél az elhízás jobb mentális QoL-hez társult.

Következtetések

Az elhízás és az MDD és/vagy a szorongásos rendellenességek szinergikusan hatnak a fizikai és szellemi QoL-re. Az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek és a fogyás kezelése fontos út lehet a HR-QoL javítására.

Idézet: Nigatu YT, Reijneveld SA, de Jonge P, van Rossum E, Bültmann U (2016) Az elhízás, a hasi elhízás és a súlyos depresszió/szorongás együttes hatása az egészséggel kapcsolatos életminőségre: a LifeLines kohortanulmány. PLoS ONE 11 (2): e0148871. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0148871

Szerkesztő: Andreas Stengel, Berlin Charité-Universitätsmedizin, Benjamin Franklin campus, NÉMETORSZÁG

Fogadott: 2015. április 24 .; Elfogadott: 2016. január 24 .; Közzétett: 2016. február 11

Adatok elérhetősége: A LifeLines adatkatalógusa nyilvánosan elérhető: (http://www.lifelines.net/). A LifeLines rendszer lehetővé teszi a tanulmányi eredmények reprodukálhatóságát.

Finanszírozás: A szerzőknek nincs támogatásuk vagy finanszírozásuk a jelentésre.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

Az elhízás, a súlyos depressziós rendellenesség (MDD) és a szorongásos rendellenességek jelentõs közegészségügyi problémák, amelyek az elkövetkezõ évtizedekben óriási kihívásokat jelentenek [1,2]. Az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek hosszú távú fogyatékossággal, morbiditással és halálozással, valamint hatalmas gazdasági költségekkel járnak [3–5]. Az 1980-as évek óta az elhízás gyakorisága megháromszorozódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójának számos országában, és továbbra is riasztó ütemben növekszik. Az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek aránya szintén növekedett az elmúlt évtizedben. Például az Egyesült Királyságban a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága az 1996-os 5,11/1000 főév alapértékről háromszorosára, 2006-ban 15,5/1000 főre emelkedett [4,6]. Az MDD várhatóan a fogyatékossághoz igazított életévek egyik vezető oka 2030-ban [7]. Az elhízás, az MDD és/vagy a szorongás napjainkban a legsúlyosabb egészségügyi kockázattá vált, és olyan súlyos krónikus betegségekhez kapcsolódik, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az ortopédiai problémák és a rák bizonyos fajtái [8,9].

A krónikus fizikai állapotok együttes előfordulása MDD-vel és/vagy szorongásos rendellenességekkel még rosszabb következményekkel járhat, beleértve az egészséggel kapcsolatos rosszabb életminőséget (HR-QoL) is [10]. A HR-QoL a klinikai gyakorlatban és a közegészségügyben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki mint eredménymérő eszköz [11]. Alley és mtsai kimutatták, hogy az elhízás a rossz QoL-hez kapcsolódik, különösen annak korábbi életkora és hosszú távú expozíciója miatt [12]. Az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek a HR-QoL jelentős csökkenésével is járnak [4]. Depressziós epizód során a páciens HR-QoL szintje megegyezik a súlyos stroke-os betegekével [13].

Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy megvizsgálja az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatását a HR-QoL-re, és meghatározza, hogy az elhízás HR-QoL-re gyakorolt hatása tovább nő-e az MDD-vel és/vagy szorongással nem rendelkező személyeknél és/vagy szorongásban. rendellenességek. Az additív skálán történő interakciót használtuk annak a hipotézisnek a tesztelésére, hogy az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatása a HR-QoL-re nagyobb, mint a különálló hatások összege.

Anyag és módszerek

A tanulmány megtervezése és népessége

Az adatokat a folyamatban lévő LifeLines Cohort Study című multidiszciplináris prospektív, populációalapú kohorsz-tanulmányban gyűjtötték össze, amely egyedülálló háromgenerációs tervben vizsgálta Hollandia északi részén élő 167 729 ember egészségét és egészségével kapcsolatos viselkedését. A tanulmány számos vizsgálati eljárást alkalmaz az általános lakosság egészségéhez és betegségéhez hozzájáruló biomedicinális, szocio-demográfiai, viselkedési, fizikai és pszichológiai tényezők értékelésére, különös tekintettel a multi-morbiditásra és a komplex genetikára. A LifeLines kohortvizsgálat tervét máshol írták le [23]. A vizsgálatba N = 89 332 személyt vontunk be, akiket 2006 novembere és 2013 júniusa között vettünk fel. A jelen vizsgálat felvételi kritériumai a következők voltak: 18 éves és idősebb kor, pszichiátriai diagnózis, antropometriai mérések és a HR-QoL teljes adatai.

A LifeLines vizsgálati protokollt a Groningeni Egyetem Orvosi Központ Etikai Felülvizsgálati Testülete hagyta jóvá. Miután teljes szóbeli és írásbeli információt kapott a tanulmányról, minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést adott. A tanulmány a Helsinki Nyilatkozatnak megfelelően készült.

Mérések

Általános és hasi elhízás.

Az általános elhízást a testtömeg-index (BMI) alkalmazásával értékelték. A BMI-t a mért testtömeg (kg) és magasság (m) alapján számítottuk ki. A résztvevőket négy BMI osztályba sorolták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) standard nemzetközi besorolása szerint: normál testsúly (BMI: 18,5–24,99 kg/m 2), túlsúly (BMI 25,0–29,99 kg/m 2), enyhe elhízás (BMI 30,0-34,99 kg/m 2) és közepes/súlyos elhízás (BMI ≥ 35,0 kg/m 2). A hasi elhízást az objektíven mért derékkörfogat (WC) alkalmazásával határozták meg, amely férfiaknál és nőknél ≥102 cm, illetve ≥88 cm volt [24]. A hasi elhízást azért vettük bele, mert a BMI-t kritizálták a testösszetétel nem megfelelő tükrözése miatt, és szerettük volna erőteljesé tenni elemzéseinket. Az antropometrikus méréseket ápolók végezték el a LifeLines teszt helyszínén tett látogatás során.

Súlyos depressziós rendellenességek (MDD) és szorongásos rendellenességek.

Az MDD-t és a szorongásos rendellenességeket (generalizált szorongásos rendellenesség (GAD), szociális fóbia, pánik és agorafóbia) a Mini-International Neuropsychiatric Interjú (MINI) alkalmazásával értékelték [25]. A MINI egy rövid strukturált diagnosztikai interjú. Kompatibilis a nemzetközi diagnosztikai kritériumokkal, beleértve a Nemzetközi Betegségek Osztályozását (ICD-10) és a Mentális Rendellenességek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének (DSM-IV) negyedik kiadását [25]. A MINI-t úgy tervezték, hogy kielégítse az epidemiológiai vizsgálatok rövid (15 perces), de pontos strukturált pszichiátriai interjú szükségességét. A MINI kiváló értékelők közötti megbízhatósággal rendelkezik (Kappa, k> 90), és nagy az újratesztelési megbízhatóság (MD = k = 0,87, szorongásos rendellenességek esetén k = 0,78) [25]. A MINI interjút képzett kérdezőbiztosok készítették.

Az egészséggel kapcsolatos életminőség (HR-QoL).

Kovariátusok.

statisztikai elemzések

Először a résztvevők szociodemográfiáját, életmódbeli tényezőit, pszichopatológiáját és krónikus állapotait ismertettük gyakoriságként, átlagként és szórásként, a négy BMI kategória és a hasi elhízás státusza alapján. A BMI kategóriák és a hasi elhízás MDD-vel és/vagy szorongásos rendellenességekkel való összefüggését bináris logisztikus regresszióval értékeltük.

Negyedszer, lineáris regressziós modellek segítségével megvizsgáltuk a BMI kategóriák összefüggését a fizikai és mentális QoL-vel MDD-vel és/vagy szorongásos rendellenességekkel és/vagy anélkül. Ezekben az elemzésekben az általános és a hasi elhízás négy különböző modelljét teszteltük annak érdekében, hogy kiigazítsuk az egyéb olyan változásokat, amelyek potenciálisan befolyásolják az elhízás és/vagy az MDD és/vagy a szorongásos rendellenességek testi és lelki QoL-lel való összefüggését. Az 1. modell a túlsúly és az elhízás kategóriáinak nyers összefüggését tesztelte a fizikai és szellemi QoL-rel a normál súlykategóriához képest, és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek állapota szerint rétegezte. A 2. modell kiegészítve a szocio-demográfiai tényezőkkel (azaz életkor, nem és végzettség). A 3. modellben életmódbeli tényezőket (azaz testmozgást, dohányzást és alkoholt) adtak hozzá, és a 4. modell tartalmazta a 3. modell összes változóját, valamint a főbb krónikus betegségeket (pl. Szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, rheumatoid arthritis és rák).

Valamennyi elemzést SPSS statisztikai szoftver (SPSS 22.0 verzió), kétoldalas p alkalmazásával hajtottuk végre. 1. táblázat: LifeLines kohorsz jellemzők BMI kategóriák és hasi elhízás szerint.

A 2. táblázatban bemutatjuk a HR-QoL domének átlagos eltérését az elhízásban és MDD-ben és/vagy szorongásos rendellenességekben szenvedő résztvevőknél a normál testsúlyú társaikkal összehasonlítva. Valamennyi fizikai egészségügyi intézkedés és az egészségi állapot felfogása szerint a túlsúlyos és elhízott személyek HR-QoL értéke szignifikánsan gyengébb volt, mint a normál testsúlyúaké (2. táblázat). A túlsúlyos és a normál testsúlyú résztvevők azonban nem mutattak különbséget a HR-QoL (szociális működés és érzelmi szerep) pszichoszociális vonatkozásaiban (2. táblázat. Az egészséggel kapcsolatos életminőség (HR-QoL) domének a résztvevőknél BMI kategóriák és MDD és/vagy szorongásos rendellenességek: eltérés standard hibával a normál testsúlyú résztvevők átlagától.

Az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatása a HR-QoL-re

A 3. táblázat bemutatja az elhízás és a súlyos depresszió/szorongás kölcsönhatását a testi és szellemi életminőséggel, ami a tanulmány fő megállapítása. Megállapítottuk, hogy az elhízás, az MDD és a szorongás együttes hatása a fizikai QoL-re (B = -1,32, 95% CI: -1,75; -0,90 és B = -1,27, 95% CI: -1,73; -0,81, ill. 3). A B = -1,32 interakciós hatás nagysága azt jelzi, hogy az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatása a fizikai QoL-re nagyobb, mint az additív hatás. Az önmagában elhízás és a súlyos depresszió együttes hatása azonban a mentális QoL-re kevesebb volt, mint az additív hatás (3. táblázat).

Ezenkívül rétegzett elemzésünk feltárta a fizikai QoL szignifikáns összefüggését a BMI kategóriák és a hasi elhízás között depressziós és szorongó egyénekben (4. táblázat). Az elhízás és a mentális QoL összefüggése azonban nem volt statisztikailag szignifikáns a depressziós és szorongó egyéneknél az általános populációban. Nem depressziós és szorongó egyéneknél az elhízás szignifikánsan társult a jobb mentális QoL-hez (5. táblázat).

Vita

Ebben a nagy, reprezentatív kohorszvizsgálatban azt tapasztaltuk, hogy az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatása a fizikai és mentális QoL-re nagyobb, mint különálló hatásaik összessége. Ezenkívül az általános és a hasi elhízás szignifikánsan összefüggésbe hozta a gyengébb fizikai QoL-t MDD-vel és/vagy szorongásos betegségben szenvedő személyeknél és/vagy szorongásos rendellenességekkel a potenciális zavarókra való alkalmazkodás után. Megállapították, hogy az általános és a hasi elhízás összefüggésbe hozható a jobb mentális QoL-rel MDD/szorongásos zavarokkal nem rendelkező személyeknél. Ezt az összefüggést nem találták MDD-vel/szorongásos rendellenességekkel küzdő személyeknél, miután alkalmazkodtak a potenciális zavarókhoz.

Az elhízás és az MDD/szorongásos rendellenességek együttes hatása a mentális QoL-re is szignifikánsan nagyobb volt, mint különálló hatásaik összessége. Az interakciós modell azt mutatja, hogy az átlagos mentális QoL-pontszám 5,52 ponttal alacsonyabb volt az elhízott személyeknél (BMI ≥30) MDD/szorongásos rendellenességekkel, mint azoknál, akik ilyen rendellenességekkel nem rendelkeztek. Ez aláhúzza Atlantis és munkatársai [38] megállapításait, akik 39–43% -ponttal alacsonyabb átlagos mentális QoL-pontszámot jelentettek az összes MDI-s MDD-s csoportban, összehasonlítva a normál testsúlyú és MDD nélküli csoportokkal. Bár a mentális QoL pontszám túlzott csökkenése várhatóan összefügg az MDD/szorongásos rendellenességekkel, az elhízás tovább csökkentheti a mentális QoL értéket. A nyugati társadalmakban, ahol a soványság vonzó szépségnek számít, az elhízás hatással lehet az egyén testképére és önértékelésére, és ezáltal klinikailag jelentős szorongás vagy depresszió forrása lehet, ezáltal csökkentve az életminőséget [39]. Hilbert és munkatársai azt is kimutatták, hogy a társadalmi tevékenységekben részt vevő elhízott személyek nagyobb megbélyegzéssel és előítéletekkel szembesülnek, mint az elhízottak [40].

Erősségek és korlátozások

Vizsgálatunk fő erőssége a vizsgált populáció jellege, amely az általános populációból származik, nagy és jól jellemzett egyaránt. Az N = 89 332 résztvevő minta nagysága lehetővé tette számunkra, hogy különböző BMI kategóriákkal és MDD és/vagy szorongásos rendellenességekkel rendelkező alcsoport elemzést végezzünk. Ezenkívül a krónikus állapotok átfogó értékelését, pszichiátriai interjút és két antropometriás mutatót, azaz a BMI-t és a WC-t használtak. A BMI és a WC hasonló eredményei azt sugallják, hogy eredményeink robusztusak.

Gyakorlati és politikai következmények

Ebben a nagy, reprezentatív tanulmányban megmutattuk, hogy az általános populációban az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek kombinációja rossz HR-QoL-hez kapcsolódik. Ez az együttes hatás kihatással lehet a megelőzésre és a közegészségügyi intézkedésekre, ha ezt a prospektív vizsgálatok megerősítik. Az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek hatásának nagysága a HR-QoL dimenziók egy részére azt jelzi, hogy a depresszió sikeres kezelése az alapellátási környezetben elhízott felnőtteknél jelentősen megkönnyítené a szenvedést. Ennek fényében figyelembe kell venni számos általánosan alkalmazott antidepresszáns súlynövelő mellékhatásait is. Ahol lehetséges, ajánlatos a leginkább súlystimuláló hatású antidepresszánsok visszafogottabb alkalmazása, különösen az elhízott emberek számára [50]. Számos tanulmány kimutatta, hogy egy súlycsökkentő program a depressziós pontszámok jelentős csökkenéséhez vezethet [51]. Tehát a depressziós és szorongásos tünetek figyelése elhízott embereknél fontos, és a normális testsúly fenntartása vagy a túlsúly csökkentése messze a legjobb módszer lenne a HR-QoL javítására.

Következtetések

Összefoglalva, az elhízás és az MDD és/vagy szorongásos rendellenességek együttes hatása a HR-QoL-re nagyobb, mint az elhízás és az MDD és/vagy a szorongásos rendellenességek HR-QoL-re gyakorolt különálló hatásainak összege. Sőt, mind az általános, mind a hasi elhízás rossz fizikai QoL-hez kapcsolódik. Az MDD nélküli általános és hasi elhízás és/vagy szorongásos rendellenességek jobb mentális QoL-hez kapcsolódnak. Longitudinális vizsgálatokra van szükség az elhízás, az MDD és/vagy a szorongásos rendellenességek és a HR-QoL közötti okozati összefüggések feltárásához.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők szeretnék elismerni a LifeLines Kohort Tanulmány szolgáltatásait, a közreműködő kutatóközpontokat, amelyek adatokat szolgáltatnak a LifeLines számára, és a vizsgálat összes résztvevőjét. A LifeLines kohort-tanulmány (BRIF4568) egy Bioresource-kutatási hatásfaktor (BRIF) szakpolitikai kísérleti tanulmányt folytat, amelynek részletei a https://www.bioshare.eu/content/bioresource-impact-factor oldalon találhatók. A LifeLines adatkatalógusa nyilvánosan elérhető a http://www.lifelines.net/ címen. A LifeLines rendszer lehetővé teszi a tanulmányi eredmények reprodukálhatóságát.

Szerző közreműködései

A kísérletek megtervezése és megtervezése: YTN SAR PD EVR UB. Végezte a kísérleteket: YTN SAR PD EV UB. Elemezte az adatokat: YTN. Hozzájáruló reagensek/anyagok/elemző eszközök: YTN SAR PD EVR UB. Írtam a papírt: YTN SAR PD EVR UB. Jóváhagyta a közzétételről szóló határozatot: YTN SAR PD EVR UB.