Az elhízás csecsemőkorban kezdődik

VÉLEMÉNY: Azoknak a gyermekeknek, akik életük első hónapjaiban sokat híznak, iskolás korukra nagyobb az elhízás kialakulásának kockázata. Talán itt az ideje, hogy rádöbbenjünk, hogy az elhízás megelőzését már a születéskor meg kell kezdeni.

Az elhízás gyakorisága a dán iskolások körében minden eddiginél magasabb, és ez egy korábbi életkorban is beindul.

Ez problematikus, mert a túlsúlyos gyermekek nagyobb valószínűséggel vannak túlsúlyosak felnőttként, így életük végéig küzdeniük kell súlyproblémáikkal és számos kapcsolódó egészségügyi problémával.

A koppenhágai Bispebjerg Kórház Preventív Orvostudományi Intézetének új tanulmánya azt mutatja, hogy a jelentős súlygyarapodás már a gyermek első életében növeli az elhízás kockázatát a későbbi életben.

Bármilyen súlygyarapodás növeli a kockázatot

Egy több mint 28 000 koppenhágai iskolás tanulmányában Thorkild I. A. Sørensen professzor és én kimutattuk, hogy a magas súly és súlygyarapodás az élet első hónapjában hónapról hónapra jelentősen növeli a gyermekkori elhízás kockázatát.

A tanulmány 28 340 koppenhágai iskoláson alapul, akik 1959 és 1967 között születtek, és akiknek súlyát gondosan megmérték és rögzítették a személyes folyóiratokban.

Mind az iskolai életkorban elhízott 962 gyermek és egy véletlenszerűen kiválasztott, 1417 gyermekből álló kontrollcsoport esetében adatokat rögzítettek csecsemőként és iskoláskorukban bekövetkezett súlyuk fejlődéséről.

A gyerekeket minden életkorban a legkönnyebb harmadra, a középsőre és a legnehezebbre osztották.

Más hasonló tanulmányokkal ellentétben tanulmányunk kimutatta, hogy az élet első hónapjától kezdve minden hónapban a jelentős súlygyarapodás egyformán növeli a kockázatot, és így egyetlen időszak sem fontosabb, mint mások.

Az eredmények egyértelműek

A tanulmány kimutatta, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek súlya a felső harmadban volt, születésüktől kilenc hónapos korukig 1,3-1,7-szer nagyobb volt a gyermekkori elhízás kockázata, mint a középsúlyos gyermekeknél.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek a súlya az alsó harmadban volt, a fele az elhízás kockázatának volt kitéve két és kilenc hónapos kor között.

Azoknak a gyermekeknek, akik súlycsoporttal feljebb léptek, gyermekkorban 1,5-szer nagyobb volt az elhízás kockázata gyermekkorban.

Ez a tanulmány különbözik a számos tanulmánytól, amelyek kimutatták, hogy az első életévben bekövetkező nagy súlygyarapodás növeli az elhízás kockázatát a későbbiekben.

Ebben a gyermekeket csecsemőként átlagosan 22-szer, átlagosan nyolcszor mértük, leggyakrabban az első négy hónapban.

A nyilvántartások tartalmazzák az adatokat arról is, hogy a gyermekek minden egyes mérlegeléskor teljesen, részben vagy egyáltalán nem szoptattak-e.

Az összefüggések még a magas születési súly, a rövid szoptatási időszak és a rossz szociális körülmények kontrollálása után is egyértelműek voltak, amelyek köztudottan elhízást okoznak a gyermekeknél.

A csecsemőket nem szabad diétázni

Az eredmények arra utalnak, hogy az elhízás kialakulása az iskolás gyermekeknél már életünk első hónapjaiban megkezdődik, miközben a legtöbben még mindig szoptatunk, és nem is tudunk mászni.

Ez felveti azt a kérdést, hogy az elhízás megelőzését meg kell-e kezdeni a baba születése után.

Mennyit kell aggódnunk, ha a csecsemők az átlagosnál sokkal többet súlyoznak vagy sokkal többet híznak?

Ez a tanulmány nem mond semmit a megfigyelt összefüggések mögöttes mechanizmusairól, illetve arról, hogy meg tudjuk-e akadályozni a csecsemők nagyobb súlygyarapodását, ami nagyon bizonytalan.

Ezért nem javasolhatjuk a szülőknek, hogy diétázzanak.

További vizsgálatokra van szükség

Kutatásra van szükség a csecsemők súlyváltozásához hozzájáruló tényezőkről, a játékban lévő mechanizmusokról és a csecsemők súlygyarapodásának megváltoztatásáról.

Mivel az elhízást rendkívül nehéz megelőzni és kezelni, lehetséges, hogy a legnagyobb hatást akkor érhetjük el, ha már a terhesség alatt vagy még a megtermékenyítés előtt megkezdjük a megelőző beavatkozásokat.

Szükség van olyan vizsgálatokra is, amelyek igazolhatják-e a megfigyelt összefüggéseket a mai csecsemők körében, akiket lényegesen hosszabb ideig szoptatnak, mint a vizsgálatunkban használtak, és akiknek anyja kevesebbet dohányzik, de gyakrabban túlsúlyos.

A tanulmányt a Dán Szív Alapítvány, a Rosalie Petersen Alapítvány, az Aase és az Ejner Danielsen Alapítvány, a Molekuláris Metabolizmus Dán Doktori Iskolája, a Koppenhágai Egyetem, a Novo Nordisk Alapítvány, a dán fővárosi régió, a dán elhízáskutató központ finanszírozta. (DanORC), amelyet a Dán Stratégiai Kutatási Tanács támogat.