Az emberek naponta csaknem egy font ételt pazarolnak el

A tanulmány meglepő összefüggést talált az élelmiszer-pazarlás és az étrend minősége között

Az amerikaiak naponta fejenként csaknem egy font ételt pazarolnak el, de a szemétbe helyezett élelmiszerek pontos mennyisége abban különbözik, hogy mennyire egészséges az étrend - állapítja meg egy új Vermonti Egyetem társszerzője, a nemzeti tanulmány.

2007-2014 között az amerikai fogyasztók naponta közel 150 000 tonna ételt pazaroltak el - ez naponta fejenként egy font (422 gramm) élelmiszert jelent. A kutatók becslései szerint az élelmiszer-pazarlás évente 30 millió hektár földterületnek (az Egyesült Államok teljes termőföldjének 7 százaléka) és 4,2 billió gallon öntözővíz felhasználásának felel meg.

A ma a PLOS ONE-ban megjelent tanulmány szerint az elpazarolt élelmiszerek mennyisége minden amerikai, azaz több mint 320 millió ember átlagos napi kalóriájának 30 százalékával egyenlő.

Míg a legtöbb ember jobban akar enni - több gyümölcsöt és zöldséget tesz a tányérjára - a tanulmány megállapította, hogy a magasabb minőségű étrend magasabb élelmiszer-pazarlással jár.

Az USDA Agrárkutatási Szolgálatának, a Vermonti Egyetem és a New Hampshire-i Egyetem kutatóinak tanulmánya az első, amely az étrend minősége, az élelmiszer-pazarlás és a környezeti hatások közötti összefüggéseket tárja fel.

Egészséges étrend és élelmiszer-pazarlás

A 22 vizsgált élelmiszercsoport közül a gyümölcsök, zöldségek, valamint a vegyes gyümölcs- és zöldségételek (az összes 39 százaléka) pazarlódtak el leginkább - ezt követik a tejtermékek (17 százalék), valamint a hús- és vegyes húsételek (14 százalék).

"A jobb minőségű étrendben nagyobb mennyiségű gyümölcs és zöldség van, amelyet nagyobb mennyiségben pazarolnak el, mint más ételeket" - mondja Meredith Niles társszerző, a Vermonti Egyetem adjunktusa. "Az egészséges táplálkozás fontos, és számos előnnyel jár, de miközben ezeket a diétákat folytatjuk, sokkal tudatosabban kell gondolkodnunk az élelmiszer-pazarlásról."

A tanulmány azt is megállapította, hogy az egészségesebb étrend kevesebb termőterületet használt, mint a gyengébb minőségű étrend, de nagyobb mértékű hulladékot eredményezett az öntözővízben és a növényvédő szerekben, amelyeket átlagosan magasabb arányban használnak gyümölcsök és zöldségek termesztésére. "A legtöbb jelenlegi kutatás az üvegházhatású gázok kibocsátását vagy a földhasználatot és annak kapcsolatát vizsgálta a különféle étrendekkel" - mondja Niles, az UVM Gund Környezetvédelmi Intézetének és a Táplálkozási és Élelmiszertudományi Tanszék kutatója. "Ez a tanulmány az első, amely az élelmiszer-pazarlást a változatos étrend-eredmények másik fontos elemének tekinti."

A kutatók becslése szerint a fogyasztói élelmiszer-hulladék évente 780 millió font növényvédőszer és 1,8 milliárd font nitrogénműtrágya felhasználásával előállított termésnek felelt meg. Mindkettő jelentős költségeket jelent a környezetnek és azoknak a gazdálkodóknak, akik földet és erőforrásokat fordítanak az elfogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására.

Csatolja be a „tökéletlen” ételt

A kutatók szerint a friss gyümölcsök és zöldségek elkészítésére és tárolására, valamint a kopás és a romlás közötti különbség ismeretére vonatkozó oktatás kritikus fontosságú. A folyamatban lévő egyéb politikai erőfeszítések az eladási időpontok és címkék felülvizsgálatától kezdve a következetességig, az élelmiszer-tervezés és az elkészítéssel kapcsolatos oktatásig terjednek.

Niles kiemeli az élelmiszer-pazarlás csökkentésére tett erőfeszítéseket, ideértve a francia élelmiszerbolt Intermarché "dicstelen gyümölcsök és zöldségek" kampányát, amely elősegíti a "megcsúfított padlizsán", "a csúnya sárgarépa" és más egészséges, de egyébként felületesen károsodott termékek főzését.

"Az élelmiszer-pazarlás egy olyan kérdés, amely sok különböző szinten játszik szerepet. A holisztikus szemlélet egyre fontosabbá válik annak érdekében, hogy fenntartható módon találkozzunk a növekvő világpopuláció igényeivel" - mondja Zach Conrad vezető szerző az ARS Grand Forks Humán Táplálkozási Kutatóhelyén Center, Grand Forks, Észak-Dakota.

Tanulmányi háttér

Az étrend minőségének az élelmiszer-pazarlásra és a környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásának vizsgálatához a kutatók az élelmiszer-bevitelre és az étrend minőségére vonatkozó adatokat gyűjtötték a 2015-ös Egészséges táplálkozás indexéből és az USDA What We Eat in America (WWEIA) adatbázisából, valamint a rendelkezésre álló élelmiszer-pazarlási adatokat.

A kutatók biofizikai szimulációs modellezés segítségével kiszámolták a pazarolt élelmiszerek előállításához felhasznált termőterületek mennyiségét. Az egyesült államokbeli kormányzati forrásokból származó adatok felhasználásával a kutatók becsülték az el nem fogyasztott élelmiszerek előállításához felhasznált mezőgazdasági ráfordítások mennyiségét, beleértve az öntözővizet, a növényvédő szereket és a műtrágyákat.

Bár az alacsony minőségű étrend kevesebb élelmiszer-pazarlást eredményezhet, számos negatív hatással járnak, állítják a kutatók. Ez magában foglalja az alacsony tápértéket és a nagyobb arányban elpazarolt termőterületet.

A tanulmány megállapítja, hogy több ország, köztük Brazília, Németország, Svédország és Katar, olyan étrendi irányelveket fogadott el, amelyek beépítik a környezeti fenntarthatóságot, de egyik sem tartalmazza az élelmiszer-pazarlást.

Az UVM társszerzői közé tartozik Eric Roy, a Rubenstein Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Iskolájának Gund munkatársa, valamint Deb Neher, a Mezőgazdasági és Élettudományi Főiskola Gund tagvállalata.