Egészségügyi ismeretek

Egészségügyi és szociális magatartás: Az étrend megválasztásának társadalmi, viselkedési és egyéb meghatározó tényezői

Az étrendválasztás összetett terület, mert számos tényező befolyásolja a lakosság és az egyén ételválasztását. Ezeket 6 fő meghatározó tényezőre osztották:

1. Biológiai tényezők, például éhség, étvágy és íz

Éhség és jóllakottság

Az embereknek energiára és tápanyagokra van szükségük a túléléshez (lásd: „A táplálkozás alapelvei”), és reagálni fognak az éhség és a jóllakottság érzésére. A különböző makrotápanyagok eltérő hatást gyakorolnak a jóllakottságra. Például a zsír az
legkevésbé telített, majd szénhidrát, majd fehérje. Ezenkívül az alacsony energiasűrűségű étrendek nagyobb jóllakottságot mutatnak, mint a nagy energiasűrűségű (pl. Magas zsír- és/vagy magas cukortartalmú) étrendek.

Íz/íz

A jóízűség növekszik, amikor az egyén élvezi az ételt. Az ételek íze, illata, textúrája és megjelenése mind befolyásolja az étel ízét. Például az édes ételek érzéki vonzereje nagy és
magasabb ízűek, ami azt jelenti, hogy az ételt inkább szórakozásból, mint energia- és tápanyagforrásként lehet fogyasztani. Úgy tűnik, hogy minél magasabb az étel ízvilága, annál nagyobb a fogyasztása.

Vannak bizonyítékok, amelyek azt mutatják, hogy az ízek preferenciái az anyatejjel megszerezhetők, mivel az anyai étrendből származó ízek átjutnak az anyatejbe.

2. Gazdasági tényezők, mint például a költségek és a jövedelem

Költség és jövedelem

Az ételköltség és az egyén azon képessége, hogy meghatározott ételeket vásároljon (a jövedelemhez kapcsolódóan), az élelmiszer-választás elsődleges meghatározó tényezői. A beszámolók szerint az alacsony jövedelmű csoportok kiegyensúlyozatlan étrendet, valamint alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztást fogyasztanak. Növekvő
az ételválasztáshoz rendelkezésre álló jövedelem összege azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyének kiegyensúlyozottabb és egészségesebb étrendet fogyasztanak. Ezen túlmenően, az egyének ellenállhatnak az új élelmiszerek vásárlásának, attól tartva, hogy az elkészített ételt úgy pazarolják el, mint a
család elutasíthatja az ételt.

3. Fizikai tényezők, például hozzáférés, oktatás, készségek és idő

Hozzáférhetőség és elérhetőség

A boltokhoz való hozzáférés és az élelmiszerek elérhetősége a boltokban befolyásolja az ételválasztást. Ez összefügg a közlekedési kapcsolatokkal és a földrajzi helyekkel. Például az „étkezési sivatagok” olyan ellenállási területek, ahol kevés a vásárlás vagy egyáltalán nincs vásárlás
felszerelés. A hozzáférés javítása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyének megváltoztatják az ételválasztást.

Oktatás és ismeretek, valamint készségek

Azok a személyek, akik képzettek és jártasak az „egészséges táplálkozásban”, nagyobb valószínűséggel választják az egészséges táplálkozás választását. Ez azonban attól függ, hogy az egyén képes-e alkalmazni tudását. A lakosság oktatása megköveteli
pontos és következetes üzenetek. Az élelmiszer-választás befolyásolására előnyös lehet a gyümölcs- és zöldségfogyasztás megfizethető módon történő növelésének oktatása, hogy ne kerüljön további költség, pénz vagy erőfeszítés. Ezen kívül hiánya
a tudás és a főzési készségek elvesztése szintén gátolhatja az alapanyagokból történő ételek vásárlását és elkészítését.

Időkorlátok

Az időbeli korlátok megakadályozzák az egyéneket abban, hogy egészséges döntéseket hozzanak, különösen a fiatalok és az egyedül élők, akik kényelmi ételeket választanak. Az igényt kielégítették a főzésre kész ételek és az előre csomagolt gyümölcsök bevezetésével
és zöldségfélék (laza helyett). Bár a kényelmi ételek drágábbak, az ügyfelek hajlandók fizetni érte.

4. Társadalmi meghatározók, például társadalmi osztály, kultúra és társadalmi kontextus

Társadalmi osztály/társadalmi-gazdasági

Különböző étkezési lehetőségek vannak a különböző társadalmi osztályokban, ami alultápláltsághoz és túlzott táplálkozáshoz vezet. Például a magasabb társadalmi osztályú emberek egészségesebb étrendet követnek (pl. Nagyobb gyümölcs-, sovány hús-, olajos
hal, teljes kiőrlésű termékek és nyers zöldségek) összehasonlítva a fizikai munkásokkal. Úgy gondolják, hogy a magasabb társadalmi-gazdasági csoportok egészségesebb étrendet folytatnak, mert magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, egészségtudatosabbak és egészségesebbek lehetnek
életmód. Az étrend társadalmi osztálybeli különbségei különösen aggasztóak az egészségügyi egyenlőtlenségek tekintetében.

Kulturális hatások

Kulturális hatások az étrend választására és az ételkészítésre - a bizonyítékok azt mutatják, hogy a hagyományok, a hiedelmek és az értékek a fő tényezők közé tartoznak, amelyek befolyásolják a preferenciát, az ételkészítés módját és a táplálkozási állapotot. Kulturális szokások,
kimutatták azonban, hogy megváltoznak, például amikor az egyének új országba költöznek, és átveszik a helyi kultúra étkezési szokásait. Például a Skóciába vándorló dél-ázsiai nőstényeknél nőtt a zsírbevitel, és ez összefüggött
megnövekedett testtömeg-index, valamint a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása.

Társadalmi kontextus

A társadalmi kontextus magában foglalja mind azokat az embereket, akik hatással vannak az egyén étkezési magatartására, mind azt a környezetet, amelyben az egyén elfogyasztja az étrendet. Az emberek közvetlenül és közvetetten befolyásolják az egyén ételválasztását: vásárlást
az egyén nevében történő étel közvetlen hatás, míg a társ viselkedéséből (tudatos vagy tudatalatti) való tanulás közvetett hatással bír. A szociális támogatás (pl. Családok) ösztönzéssel kedvezően befolyásolhatja az egyén ételválasztását
és az egészséges táplálkozási gyakorlatok támogatása. Az ételfogyasztás beállítása (pl. Otthoni, iskolai, munkahelyi és éttermi) az étkezési lehetőségek elérhetőségével befolyásolja az ételválasztást.

5. Pszichológiai tényezők, például hangulat, stressz és bűntudat

A pszichológiai meghatározókat és az ételválasztást alátámasztó bizonyítékok korlátozottak, és a kapcsolat javasolt mechanizmusai összetettek.

A stressz megváltoztathatja az emberi viselkedést, amely befolyásolja az egészséget; a stressz hatása az ételválasztásra összetett és individualista: vannak, akik több ételt fogyasztanak és egészségtelen ételeket választanak, mások pedig kevesebbet. Úgy tartják
a stressz okozta változások oka lehet a motiváció megváltozása (pl. a súlykontroll csökkentett aggodalma), fiziológiai (csökkent étvágy), az étkezési lehetőségek, az ételek elérhetősége és az étkezés elkészítése.

Az étel megváltoztathatja az egyén temperamentumát és hangulatát, és befolyásolja az ételválasztást. Az egyének beszámolnak az étvágyról (különösen a nőknél a premenstruációs szakaszban), és a diétázóknak az étellel való kapcsolat azt jelenti, hogy az emberek bűnösnek érezhetik magukat
miután élvezettel élvezett, vagy megpróbálta korlátozni az ételeket, és fokozta az étel iránti vágyat.

6. Az ételekkel kapcsolatos attitűdök, hitek és ismeretek, valamint optimista elfogultság

Hozzáállás és meggyőződés

A fogyasztók hozzáállása és meggyőződése egyénenként, a népesség csoportjain belül és országonként eltérő. Az élelmiszerekkel, táplálkozással és egészséggel kapcsolatos fogyasztói attitűdökkel foglalkozó páneurópai felmérés megállapította, hogy az élelmiszer-választás legfontosabb öt hatása a „minőség/frissesség” volt.
(74%), „ár” (43%), „íz” (38%), „megpróbál egészségesen táplálkozni” (32%) és „mit akar enni a családom” (29%). Ezek 15 ország átlagos adatai voltak, de az eredmények országonként jelentősen különböztek. Nőstények, idősebb alanyok és
iskolázottabb tantárgyak fontosabbnak tartották az „egészségügyi szempontokat”, mint más tényezőket, míg a férfiak az „ízt” és a „szokást” értékelték az ételválasztás fő meghatározójaként.