Az étrend minősége a koreai felnőttek otthon és kívül elkészített ételek fogyasztása szerint különbözik

Kyung Won Lee

1 Élelmiszertudományi és emberi táplálkozási tanszék, Michigan State University, MI 48824, USA.

Nyerte O. Song

1 Élelmiszertudományi és emberi táplálkozási tanszék, Michigan State University, MI 48824, USA.

Mi Sook Cho

2 Táplálkozástudományi és Élelmezésgazdálkodási Tanszék, Ewha Womans Egyetem, 52, Ewhayeodae-gil, Sodaemun-gu, Szöul 03760, Korea.

Absztrakt

HÁTTÉR/CÉLOK

A kint étkezés negatív hatással van a táplálkozási állapotra. A kinti étkezés azonban magában foglalhatja az otthon elkészített és a szabadban elfogyasztott ételeket is. Ezzel szemben az otthon elfogyasztott ételeket kívülről lehet hozni, mivel Koreában általánossá vált a kivitel és a házhoz szállítás. Így megvizsgáltuk, hogy az étkezés elkészítésének helye befolyásolja-e a napi étrend minőségét.

TÁRGYAK/MÓDSZEREK

A Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (KNHANES) 2007–2009 alapján 4915 koreai felnőttet (20–64 éves) két csoportba soroltak: házi készítésű étkezés csoportba (HMG), akik napi ≥ 2 ételt ettek otthon elkészítve (n = 4 146) és a nem házi készítésű étkezési csoport (NHMG), akik napi 2 ételt fogyasztottak otthon kívül elkészítve (n = 769). A napi étrend minőségét az energiafogyasztás, a tápanyagbevitel, az étrendi változatosság (DVS) és az étrend-sokféleség pontszáma (DDS) alapján határozták meg.

EREDMÉNYEK

A HMG-hez képest az NHMG nagyobb valószínűséggel férfiakból, egyedülállókból, foglalkoztatottakból, iskolázottakból és magasabb gazdasági helyzetű férfiakból állt (mind, P Kulcsszavak: Étkezés, házi készítésű étel, fogyasztási szokások, táplálkozási minőség, KNHANES

BEVEZETÉS

A társadalmi-gazdasági és életmódbeli tényezők meghatározó meghatározói a modern táplálkozási magatartásnak [1,2]. Az olyan változások, mint a gazdasági növekedés, a nők részvétele az otthonon kívüli munkaerőben, az egytagú háztartások, az 5 napos munkahét és az időbeli korlátok miatt az otthon elkészített étkezés, kivitel és az otthon készített ételek csomagolása globális életmódgá vált [3]. Ezek a változások két ellentétes tendenciát generáltak. Először is, a közelmúltban kialakult az a kultúra, hogy csomagolt ételeket hoznak otthonról egészségügyi problémák miatt [4]. Másodszor, az otthoni főzés csökkent, míg a kényelmi ételektől, gyorsételektől és más otthonon kívül készített ételektől való függőség nőtt [5].

Számos tanulmány vizsgálta az étkezés és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot ezen életmódbeli változásoknak megfelelően [6,7,8]. Korábbi tanulmányok eredményei azt sugallják, hogy azok az egyének, akik otthon étkeznek, nagyobb eséllyel élnek magas színvonalú étrenddel, mint azok, akik otthon kívül étkeznek [9]. Ezzel szemben az otthonon kívüli étkezés fogyasztása a táplálkozási egyensúlyhiány mellett a krónikus betegségek, például az elhízás és a cukorbetegség előfordulásának kockázati tényezőjének számít [10,11].

Bár különféle tanulmányok megvizsgálták az étkezés és a táplálkozási állapot kapcsolatát, vannak azonban komoly korlátok. A kinti étkezés meghatározásában nincs egyetértés, mivel az ételeket különböző helyeken lehet elkészíteni és fogyasztani. Az étkezés hatása az étrend minőségére attól függően változhat, hogy hogyan osztályozzák az étkezést (hol készül az étel, illetve hol fogyasztják az ételt). A kinti étkezés definíciójának különbsége meggyőző eredményeket adhat a kinti étkezés és az étrend minősége közötti kapcsolat tekintetében [6,12]. Így az étkezés fogalmának meghatározása kiemelt fontosságú annak meghatározásához, hogy az étkezés milyen hatással van az étrend minőségére. Mivel azonban még a házi készítésű ételek is külső forrásokból származó ételekből állnak, nehéz elkülöníteni az étkezést és az étkezést [7]. Az étkezési és étkezési kritériumoknak figyelembe kell venniük, hogy „hol készítik/készítik az ételt”, vagy „hol fogyasztják/fogyasztják az ételt”.

Az irodalom hiányosságainak pótlására az étkezés elkészítésének helyére összpontosítva próbáltuk feltárni az étkezés összetett hatásait az étrend minőségére. Egyetlen ételtípus a fogás helyétől függően különböző típusú étel lehet. Például, bár a zöldségek és gyümölcsök egészséges ételek, házon kívül fogyasztva általában vajas vagy sós mártással vagy öntettel szolgálják fel őket. Más szavakkal, bizonyos ételek elkészítésének módja és helye hatással lehet a tápanyagok bevitelére és az étrend minőségére. Figyelembe véve, hogy a koreai lakosság több mint egyharmada nem házi készítésű ételt fogyaszt naponta egyszer [17], el kell különíteni az étkezést az étkezéstől az étkezés elkészítésének helye szerint, és meg kell vizsgálni az ételfogyasztási szokások és az étrend minőségének különbségeit. . Továbbá meg kell vizsgálni a szociál-demográfiai jellemzők étrend minőségére gyakorolt hatásait, nem pedig a teljes lakosság étkezési és étkezési táplálkozási hatásainak értékelését.

A tanulmány célja az étkezés elkészítésének az étrend minőségére gyakorolt hatásának meghatározása volt a teljes napi bevitel összefüggésében. Célunk volt meghatározni azok szocio-demográfiai jellemzőit, akik egy napon belül kint készített ételeket fogyasztottak, hogy leírják a koreai felnőttek ételfogyasztási szokásait, és értékeljék az étrend megfelelőségét és változatosságát az étkezés elkészítési helye szerint, amelyet az előzőekben nem vizsgáltak irodalom. Jelen tanulmány fontos betekintést nyújthat az étkezéskészítés helyének hatására a táplálkozási minőség és az étrend sokfélesége szempontjából.

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Adatforrás és vizsgálati populáció

A Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatot (KNHANES) a Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (KCDC) végzi, hogy azonosítsa a koreai egészségi és táplálkozási állapot jelenlegi helyzeteit és trendjeit. 1998-tól kezdődően a KNHANES egy folyamatos felmérés, amelyet 2007 óta (a negyedik hullám első éve) folyamatosan folytatnak minden évben [18,19]. A KNHANES egy többlépcsős, csoportosított mintavételi tervet követ, amelyet a Koreában élő nem intézményesített koreai állampolgárok céloznak meg, és három felmérésből áll: egészségügyi interjú, egészségügyi vizsgálat és táplálkozási felmérés [20]. Ez a keresztmetszeti vizsgálat az étkezés elkészítésének helyét és a 24 órás étrendi bevitel adatait használta fel a KNHANES 2007-2009-ből. Kizártuk azokat, akik 20 évnél fiatalabbak voltak, napi 5000 kcal/nap teljes energiafogyasztással, hiányos információkkal rendelkeztek a 24 órás étrend visszahívásáról és az étkezés elkészítésének helyéről, valamint terhes és szoptató nők voltak a végső analitikai minta méretéhez képest. 4,915.

Ételcsoportosítások

A KNHANES a 24 órás étrendi visszahívási módszerrel gyűjtött információkat az előző nap elfogyasztott ételek és ételek típusairól és mennyiségéről. Az alanyok által elfogyasztott összes ételhez 5 jegyű étel azonosító kódot rendeltek. A KNHANES 2007-2009 ételkódjaival meghatároztuk a legtöbbet fogyasztott ételeket egyetlen 24 órás étrendi visszahívás alapján. A KNHANES ételkódjait azonban túl szegmentálták. E gyenge pontok kompenzálására a KNHANES második és harmadik számjegyű kódját használtuk [19]. Az edénykód második és harmadik számjegye azonosítja a 23 fő ételcsoport egyikét. A KNHANES kódolási séma és a korábbi tanulmányok [21,22,23] alapján az összes étel elemet 47 specifikus csoportba összesítették a fő összetevő (azaz zöldségek, hús és tenger gyümölcsei) és főzési módszerek (azaz gőzölés) alapján. főzés, grillezés, sütés stb.).

Az ételkészítés helyének meghatározása

Az étkezés meghatározása továbbra is vitatott kérdés, amint azt fentebb említettük. Az étkezés elkészítésének vagy elfogyasztásának helyét egy kutató egyformán besorolhatja az étkezéshez vagy az étkezéshez. Házi elfogyasztás vagy házhozszállítás esetén az étkezés helye otthon van, míg az elfogyasztott étkezés táplálkozási jellemzői nem házi készítésű étkezéshez hasonlítanak. Másrészről, házon kívüli, házon kívül fogyasztott csomagolt étkezés esetén az étkezés táplálkozási jellemzői hasonlóak a házi készítésű ételekhez. Ezért ez a tanulmány az étkezések táplálkozási jellemzőire összpontosított, nem pedig az étkezés helyének hatására, annak érdekében, hogy az elkészítés szempontjából elkülönítsék a házi készítésű ételeket a nem házi készítésű ételektől.

1998-tól kezdődően a KNHANES információkat gyűjtött a résztvevők által elfogyasztott ételek elkészítésének/vásárlásának helyéről (változó: N_MTYPE) [19]. Így meghatározható, hogy hol kapták az összes edényt. Az egyén által elfogyasztott ételeket az étkezés elkészítése alapján egy korábbi tanulmány [24] alapján két kategóriába soroltuk: otthon készített étel (házi készítésű étel; HM) és házon kívüli étel (nem házi készítésű étel; NHM) ( Asztal 1 ). A házastársak magukba foglalták az otthon csomagolt ételeket, amelyeket a szomszéd vagy rokon házában készítettek. Az NHM-eket főleg házon kívülről, gyors kiszolgálással rendelkező éttermekből szerezték be, ideértve a kiszállítást és a kivételt, a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermeket, például koreai, kínai, nyugati vagy japán éttermeket, gyorsétteremeket, utcai ételeket és snackeket kínáló éttermeket, azonnali és kész -fogyasztásra szánt ételek (pl. azonnali ramen) és egyéb étkezési módok, beleértve az intézményi büféételeket is. Ebben a tanulmányban, mivel csak kevesen fogyasztottak étkezést olyan intézményi büfékből, mint a munkahely és az iskolák, a kereskedelmi és intézményi étkezéseket étkeztetésbe soroltuk.

Asztal 1

1) A KNHANES 2007-2009 összes étel étkezési/elkészítési helyére (változó: N_MTYPE) vonatkozó információkat használtuk fel.

Miután az egyes ételeket HM-ekre és NHM-ekre osztottuk, az alanyokat két csoportba soroltuk: házi készítésű étkezési csoportba (HMG) és nem házi készítésű étkezés csoportba (NHMG). Az alapján, hogy a koreaiak többsége napi három ételt (reggelit, ebédet és vacsorát) fogyaszt el [25,26], az egész nap folyamán meghatározhatjuk az étkezés elkészítésének fő forrását az otthon elkészített ételek fogyasztásának gyakorisága alapján, ill. kívülről szerezték be. Ebben a tanulmányban a HMG azokat foglalta magába, akik napi kettőnél több ételt fogyasztottak otthon elkészítve, míg az NHMG olyanokat, akik napi kettőnél több ételt fogyasztottak otthon kívül. Azoknál az embereknél, akik napi kétnél több étkezést hiányoltak, megállapították, hogy nincs elegendő tápanyag-bevitelük, és kizárták a jelen elemzésekből.

Az alanyok szociodemográfiai jellemzői

2) Súlyozatlan minta nagysága (súlyozott százalék)

3) A P-értéket a kategorikus változók Wald Chi-négyzet próbájából, a folytonos változók t-próbájából kaptuk (* P ** P 4) A családi állapotot két csoportra osztottuk; egyedülálló (elválasztott, elvált, özvegy és nőtlen maradt) és házas.

5) A testtömeg-indexet (BMI) a tömeg (kg) és a négyzetmagasság (m) és a négyzetmagasság (m) (kg/m 2) hányadosaként számítottuk ki; alsúly: 2; normál súly: 18,5 -> 23 kg/m 2; túlsúly: 23–2; és elhízott: ≥ 25 kg/m 2 .

Az ételfogyasztási szokások az étkezés elkészítési helye, neme és kora szerint

A 3. és a 4. táblázat felsorolja a legtöbbet elfogyasztott ételeket az ételkészítés helye szerint. Összességében elmondható, hogy a naponta leggyakrabban elfogyasztott ételek az étkezés elkészítésének helye, neme és korosztálya szerint változtak. A HMG több szemes ételt fogyasztott, beleértve a fehér rizst és a vegyes szemű rizst, összehasonlítva az NHMG-vel. Az NHMG-ben szereplő férfiak és nők is több húst, de kevesebb zöldséget fogyasztottak a HMG-hez képest. A HMG elsősorban pörköltben vagy párolt húsban fogyasztotta a húst, míg az NHMG különféle egyéb főzési módszereket alkalmazott, mint például grillezés, rántás és keveréses sütés húshoz, valamint forralás és párolás.

3. táblázat

1) A vizsgálati alanyokat két csoportra osztották az egy napra elkészített étkezés helye szerint: 1) házi készítésű étkezési csoport (HMG) (≥ 2 otthon elkészített ételt fogyasztottak), 2) nem házi készítésű étkezési csoport (NHMG) (≥ 2 otthon kívül elkészített étkezés).

2) A KNHAENS adataiban szereplő ételeket a fő összetevő és a főzési módszerek alapján 47 csoportba sorolták át. A 47 ételcsoport közül csak a 20 legjobban elfogyasztott étel szerepel a táblázatban.

3) Minden érték az átlagos ételmennyiséget és az egyes edénycsoportok teljes beviteli mennyiségéhez való relatív százalékos hozzájárulást jelenti.

4. táblázat

3) Minden érték az átlagos ételmennyiséget és az egyes edénycsoportok teljes beviteli mennyiségéhez való relatív százalékos hozzájárulást jelenti.

A tápanyagbevitel összehasonlítása a HMG és az NHMG között

A HMG és az NHMG energiafogyasztását, táplálkozási állapotát az 5. táblázat mutatja. A HMG lényegesen alacsonyabb energiafogyasztást fogyasztott, mint az NHMG (1776 vs. 2,116 kcal/nap, P 1) A vizsgálati alanyokat két csoportra osztották az egy napos étkezés helye szerint: 1) házi készítésű étkezési csoport (HMG) (≥ 2 otthon elkészített étkezés), 2) nem házi készítésű étkezési csoport (NHMG) (≥ 2 otthon kívül elkészített étel).

2) Az adatértékeket átlag ± SE értékként adjuk meg.

3) A P-értéket a folyamatos változók t-próbájából kaptuk (* P ** P 6. táblázat). A DVS esetében az NHMG szignifikánsan magasabb pontszámot mutatott, mint a HMG összességében, minden életkorban vagy nemcsoportban (mindegyik, P 1). A vizsgálati alanyokat két csoportra osztották annak alapján, hogy hol készülnek az ételek egyetlen napra: 1) házi készítésű étkezési csoport (HMG) (≥ 2 otthon elkészített étel fogyasztása), 2) nem házi készítésű étkezési csoport (NHMG) (≥ 2 otthon kívül elkészített étel).

2) DVS = Diétás Változati Pontszám; megszámolja az egyetlen táplálékcsoport egy nap alatt elfogyasztott különböző élelmiszercsoportjainak számát 17 élelmiszercsoportból (azaz gabonafélék, burgonya és keményítők, cukrok és édesítőszerek, hüvelyesek, diófélék és magvak, zöldségek, gombák és gombák, gyümölcsök, húsok, tojások, halak és kagylók, tengeri moszatok, tej, olajok és zsírok, italok, ételízesítők és mások).

3) DDS = A diéta sokféleségének mutatója; megszámolja az egyetlen nap alatt elfogyasztott ételek teljes számát öt fő élelmiszercsoportból (azaz gabonafélék, gabonafélék, húsok, gyümölcsök, zöldségek és tejtermékek).

4) Az adatértékeket átlag ± SE értékként adjuk meg.

5) A P-értéket a folyamatos változók t-próbájából kaptuk (* P ** P Wolfson JA, Bleich SN. Az otthoni főzés jobb étrend-minőséggel vagy fogyókúrával jár-e? Public Health Nutr. 2015; 18: 1397–1406. [PubMed] [Google Tudós]

2009. J Kelet-ázsiai Soc Diet Life. 2012; 22: 175–189. [Google ösztöndíjas]