Az étrendet és a fizikai aktivitást ötvöző 10 napos intenzív egészségfejlesztési program hatása a fiatal felnőttek testösszetételére, fizikai erőnlétére és vérfaktoraira: Véletlenszerű kísérleti tanulmány

Kyoung Hamarosan Lee

1 Ápolási Tanszék, Sahmyook Egyetem, Szöul, Dél-Korea

Jae Koo Lee

2 Szabadidős és Sporttudományi Tanszék, Sahmyook Egyetem, Szöul, Dél-Korea

A fiatal Ran Yeun

3 Ápolási tanszék, Kangwon Nemzeti Egyetem, Samcheok, Dél-Korea

Absztrakt

Háttér

A rossz étkezési szokások és a fizikai inaktivitás által jellemzett életmód kockázati tényező a fiatal felnőttek többféle életmódbeli betegségében. Ez a tanulmány egy intenzív, 10 napos egészségfejlesztési program, amely ötvözi az étrendet és a fizikai aktivitásokat, hatásait vizsgálta a fiatal felnőttek testösszetételére, fizikai erőnlétére és biokémiai paramétereire.

Anyag/módszerek

Ebben a randomizált kísérleti tanulmányban 30 női egyetemi hallgatót véletlenszerűen osztottak be egy intervenciós és egy kontroll csoportba. Az egészségfejlesztési program korlátlan mennyiségű vegetáriánus ételből állt; aerob, rugalmasság és erő gyakorlatok (3 óra/nap); előadások az egészségről (napi 3 óra); masszázs gyakorlat (2 óra/nap); és egészséges főzési gyakorlat (napi 1 óra). A beavatkozás hatásait a Mann-Whitney U teszt és a Wilcoxon Sign-Rank teszt segítségével elemeztük.

Eredmények

Az intenzív 10 napos egészségfejlesztési program jelentősen csökkentette a testtömeg, a testtömeg-index, a triglicerid, az összes koleszterin, az alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin, a vércukorszint és az inzulinrezisztencia homeosztázis-modelljének értékelését. Ugyanakkor a résztvevők megnövekedett hátizmot, lábizmot és tapadási erőt mutattak; derék és váll rugalmassága; egyensúly; és a kardiorespirációs állóképesség.

Következtetések

Az intenzív 10 napos egészségfejlesztési program életképes beavatkozás a fiatal felnőttek testösszetételének, fizikai erőnlétének, glikémiás kontrolljának és a vér lipidszintjének javítására.

Háttér

Az életmód és az egészséggel kapcsolatos magatartás világszerte számos krónikus betegségben szorosan összefügg a morbiditással és a halálozással [1,2]. A fő tényezők közé tartozik az étrend, a fizikai aktivitás, a dohányzás, a testtömeg-index (BMI) és az alkoholfogyasztás [3–5].

A rossz étrend és a fizikai inaktivitás világszerte a fiatal felnőttek életmódbeli magatartása [6]. Például az egyetemi hallgatók étrendjükben jelentős változásokat tapasztalnak az elfoglalt órarend és a tanórán kívüli foglalkozások miatt, valamint a bőséges étkezési és alkoholfogyasztási lehetőségek miatt. Ezen túlmenően a megjelenés iránti túlzott érdeklődés és a rossz egészségügyi műveltség néhány embernél még az étkezés elhagyásának szokását is előidézi [7]. Sőt, korábbi kutatások szerint, bár a legtöbb egyetemi campus olyan fizikai környezetet biztosít, amely elősegíti a fizikai aktivitást, az egyetemi hallgatók több mint 54,8% -a nem vesz részt elegendő fizikai aktivitásban, és 25,8% -a semmilyen fizikai tevékenységben nem vesz részt [8,9].

Beszámoltak arról, hogy ezek az egészségtelen magatartások olyan betegségeket okoznak, mint az elhízás, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, az agyi érrendszeri betegségek és az oszteoporózis [10,11]. Dél-Koreában a fiatal nőknél az oszteoporózis előfordulása és az elhízott fiatal felnőttek előfordulása az elmúlt évtizedben meredeken nőtt [12].

A fiatal felnőtteket azonban nagyrészt elhanyagolták az egészségfejlesztési programokban. A fiatal felnőttkor egy átmeneti időszak, amely áthidalja a serdülőkort és a felnőttkort, és az ember életmódja ebben az időszakban nemcsak tükrözi múltbeli életmódját, hanem megjósolhatja jövőbeli életmódját felnőttkorban és azon túl is. Ezért a fiatal felnőttek egészségtelen életmódjának felismerése korlátozhatja a gyermekkori egészségfejlesztési programok sikerét [13].

A fiatal felnőttek egészségfejlesztését szolgáló elsődleges beavatkozások általában az étrendet és a fizikai aktivitást célozzák meg [14–16]. Mindazonáltal csak néhány tanulmány vizsgálta az egészséges táplálkozási szokásokat népszerűsítő programok hatásait, amelyek magukban foglalják a fizikai aktivitást is [17,18]. Sőt, az étrend vagy a fizikai aktivitás program hatásaira vonatkozó legfontosabb tanulmányok több mint 8 hétig tartó hosszú távú tanulmányok voltak [19,20]. A fiatal felnőtteket megcélzó egészségfejlesztési program szükségességéről szóló előzetes tanulmányban azonban azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb válaszadó várhatóan jelentős változást fog tapasztalni egy rövid távú intenzív tapasztalati programban való részvétel után.

Rövid távú programok kimutatták, hogy javítják a vázizom erejét, az inzulinérzékenységet és a szérum lipideket, valamint elősegítik a fogyást és a testösszetétel változását. Például egy korábbi tanulmány arról számolt be, hogy egy 14 napos étrend és testmozgás 21 túlsúlyos vagy elhízott gyermeknél csökkentette a testtömeg-indexet (BMI), az inzulinérzékenységet, a triglicerideket (TG) és az összkoleszterinszintet (TC) [21]. Hasonlóképpen, egy 47 napos elhízott felnőttnél végzett 6 napos jóga- és étrendváltó program csökkentette a BMI-t, a derék és a csípő kerületét, a zsírmentes tömeget és a kézfogás erejét [22].

Ezért ezt a tanulmányt annak érdekében értékelték, hogy egy egészséges táplálkozást és fizikai aktivitást ötvöző intenzív, 10 napos egészségfejlesztési program milyen hatással van a fiatal felnőttek testösszetételére, fizikai erőnlétére és biokémiai paramétereire.

Anyag és módszerek

Résztvevők

Mivel az egyetemi kutatók gyakran könnyebben toboroznak az egyetemen, egyetemi hallgatókat választottak a fiatal felnőttek számára szóló egészségfejlesztési tanulmány résztvevőiként. A kiválasztási kritériumok szerint: (1) semmilyen fizikai és/vagy pszichés betegség nem volt a vizsgálat megkezdése előtt, és (2) semmilyen egészségfejlesztési programban nem volt részvétel.

A megfelelő mintaméret kiszámításához a G * Power 3.1 programot használták [23]. Mindegyik csoportnak 17 alanyra volt szüksége 0,80-as hatásméret kimutatásához 0,70-es erővel, 0,05-ös szignifikancia szinten. Ez a szám egy korábbi tanulmányon alapult, amely azt javasolta, hogy a projektminta 10% -a (10-30 résztvevő) megfelelő legyen a kísérleti tanulmányhoz [24].

Annak ellenére, hogy a férfi hallgatók jogosultak a befogadásra, vonakodtak részt venni a programban. Ezért 34 női egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban, és véletlenszerűen besorolták őket az intervenciós csoportba vagy a kontroll csoportba (minden csoportban 17-et). Az alanyok családneveit a koreai ábécé szerint rendeztük, majd a randomizálás elvégzéséhez a randomizációt 4.0, egy randomizált számítógépes programot használtuk [25]. 3 tanuló azonban ütemezési ütközések miatt esett ki az alapvizsga előtt, egy pedig egészségi állapot miatt az utóvizsgálat előtt (1. ábra). Végül 30 résztvevőt (16 az intervenciós csoportban és 14 a kontroll csoportban) vontak be ebbe a vizsgálatba.