Változnak-e az egészségügyi magatartások a kolonoszkópia után. Prospektív kohortvizsgálat az étrendről, az alkoholról, a fizikai

Ez az első prospektív kohortvizsgálat a kolonoszkópiás betegek egészségügyi magatartásáról az Egyesült Királyságban.

egészségügyi

Nagy mintaméretet és magas követési arányt kaptunk, és kontrollként használhattuk a betegek partnereit.

A szelekciós torzítások vezethettek ahhoz, hogy a mintánk egészségesebb betegeket tartalmazzon, mint az általános kolonoszkópiás populációban.

Bevezetés

Mód

Dizájnt tanulni

Prospektív kohorsz vizsgálatot végeztünk a betegek és partnereik egészségügyi magatartásának változásáról a kolonoszkópia előtt és után 10 hónappal. Az összehasonlító csoportok azok a betegek, akik normális eredményértesítést (NRN) kapnak, szemben olyan betegekkel, akik abnormális eredményértesítést (ARN) kapnak, például vastagbélrák, polipok vagy divertikulitisz. Összehasonlítják a betegek és a partnerek (kontrollok) egészségügyi viselkedésének változását is.

Beállítás

Kolonoszkópiás klinikák öt kórházban az Egészségügyi Testület három területén, Skóciában (Egyesült Királyság). A toborzás 2010 szeptembere és 2011 augusztusa között történt.

Résztvevők

A pácienseket meghívták a tanulmányra vonatkozó, a kórházból érkező kolonoszkópiás kinevezési levél kíséretében. A kolonoszkópián való részvételkor a klinika munkatársai szóbeli beleegyezést kaptak a páciensektől (és ha vannak ilyenek, partnereiktől), hogy a kutatási asszisztens (RA) megkereshesse őket. Ha egy páciens nem akarta, hogy az RA megkeresse, a szelekciós torzítás felmérése érdekében beleegyezést kértek az azonosíthatatlan adatok (életkor, nem és az irányítószám szektorszintje) megőrzésére. Az RA arra kérte a beleegyező résztvevőket, hogy töltsék ki otthon az alapvonali (T1) kérdőívet és az írásbeli hozzájárulási űrlapot, és küldjenek vissza előre fizetett borítékban. Azokat a betegeket, akiknek a partnere nem volt jelen, felkérték, hogy adják meg partnerük nevét és elérhetőségét, akivel később az RA telefonon felvette a kapcsolatot a tanulmány kapcsán.

Jogosultsági kritériumok

A betegek felvételi kritériumai a következők voltak: (1) kolonoszkópiára utaltak, (2) korábban nem volt rákos megbetegedés, (3) ≥18 éves és (4) van partnere. Partner felvételi kritériumok: (1) ≥18 évesek és (2) a múltban nem volt rák.

Elsődleges eredmény

Az elsődleges eredménymérő az egyéni egészségügyi magatartás változásának mértéke volt a kolonoszkópia előtt és 10 hónappal később. Következésképpen olyan intézkedéseket választottunk, amelyek rangsorolták az egyéneket a PA mennyiségének, az étrendi és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás eloszlása ​​szerint.

Változók, mértékek és adatforrások

Az információkat a résztvevők maguk jelentették be, vagy orvosi dokumentumokból szerezték be.

Heath-lel kapcsolatos viselkedési változók

A Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőívet23, 24 használták arra, hogy a résztvevőket alacsony, közepes vagy magas PA-kategóriákba sorolják a metabolikus egyenértékű feladat (MET) pontszámok felhasználásával. Az élelmiszerek és az alkohol bevitelének mérésére a skót Collaborative Group Food Frequency kérdőívet (SCG FFQ) 25, 26 használták. A jelenlegi dohányosok olyanok voltak, akik egész életükben legalább 100 cigarettát szívtak és jelenleg dohányoznak.

Az összesített kockázati magatartási pontszámot a fő krónikus betegségek többségének kockázati tényezőjének csökkentésére és különösen a vastagbélrák megelőzésére vonatkozó, általánosan elfogadott követelmények alapján számították ki, mivel a vastagbélrák tüneteinek fő vizsgálata a kolonoszkópia. 27, 28 Konkrétan magas kockázati magatartás a skót kormány ajánlásai szerint29, 30 az alábbiak szerint: 4 (férfi) és> 3 (nő) egység/nap alkohol; jelenlegi dohányos és alacsony PA (kevesebb mint 30 perc közepes intenzitású aktivitásnak felel meg a hét legalább 5 napján). E tanulmány alkalmazásában az SCG FFQ-ban meghatározott „mértéket” feltételezzük egyenlőnek a gyümölcs vagy zöldség „adagjával”.

Demográfiai változók

A résztvevők maguk jelentették életkorukat, nemüket, iskolai végzettségüket, háztartásuk jövedelmét, foglalkoztatási helyzetüket és irányítószámukat (a skót index többszörös elvonásának kiszámításához, SIMD31).

Klinikai változók

A testtömeg-indexet (BMI) úgy számoltuk ki, hogy a súlyt (kg) elosztottuk a magasság négyzetével (m 2), az ön által megadott értékek felhasználásával. A résztvevőket elhízottnak minősítették, ha a BMI ≥30 kg/m 2. A résztvevők saját maguk jelentették be egészségi állapotukat, amelyet jelenleg orvos kezel. A kolonoszkópia eredményeit a betegek orvosi dokumentációjából nyertük. A betegeket NRN vagy ARN csoportba sorolták, például kolorektális rákot, polipokat vagy divertikulitist.

Pszichológiai változók

A résztvevők észlelt kontrollját az egészséggel kapcsolatos viselkedésük felett a Multidimensional Health Locus of Control (MHLC) skála segítségével mértük.32, 33 A műszer a kontroll három dimenzióját méri: belső, erőteljes mások és a véletlen. A résztvevők önhatékonyságát négy különálló, Schwarzer és munkatársai által ajánlott önhatékonysági skála (dohányzás, étrend, alkohol és PA) segítségével mérték meg. 22 Nincs határérték, hogy a személyeket magas vagy alacsony önhatékonyságúnak minősítsék, tehát a mintát a mediánon osztottuk fel, Schwarzer ajánlásával.22

Adatgyűjtés

A kiindulási (T1) kérdőívet azoknak a betegeknek adták be, akik 2010. szeptember és 2011. augusztus között kolonoszkópiás klinikán vettek részt. Előre fizetett borítékot biztosítottak a résztvevők számára, akik a kérdőívet otthon kitöltve küldhették vissza. A résztvevőket arra kérték, hogy a kolonoszkópia előtt jelentsék az egészségügyi magatartást. Nem volt határidő az alap kérdőív visszaküldéséhez. A nyomonkövetési kérdőívet (T2) 10 hónappal a kolonoszkópia klinikájának időpontja után, 2011. július és 2012. június között tették közzé.

Megpróbáltuk minimalizálni az információs torzításokat, ahol lehetséges validált kérdőívekkel, és minimalizálni a szelekciós torzításokat azáltal, hogy valamennyi kolonoszkópiában szenvedő beteget meghívtunk.

Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést a Stata/SE V.11.2 szoftverrel végeztük. A folyamatos változók hisztogramjainak vizuális kiértékelését követően értelemszerűen ± SE-ket vagy mediánokat (IQR) mutattunk be. A csoportok közötti jellemzők és viselkedésbeli különbségeket Pearson χ 2 tesztjével értékeltük a kategorikus mérésekhez, és adott esetben Student t teszteket vagy Mann-Whitney teszteket a folyamatos változókhoz. A folyamatos változók T1 és T2 közötti különbségeit páros t teszttel vagy Wilcoxon Sign-Rank teszttel értékeltük. A T1 és T2 kategorikus változók közötti különbségeket az SPSS V.20-ban értékeltük, három vagy több kategóriájú változók McNemar-Bowker-tesztjét és bináris változók McNemar-tesztjét használva. Az egészséggel kapcsolatos viselkedés előrejelzéséhez a T2-nél logisztikai regressziós modelleket alkalmaztunk.

Statisztikai teljesítmény

A mintánk nagysága a „Megváltozik-e az egészségügyi magatartás súlyos egészségügyi fenyegetés után?” Kutatási kérdés megválaszolásán alapult. A PA változót használtuk a statisztikai teljesítmény kiszámításához, mert összefüggésben van a vastagbélrák túlélésével, és a vastagbélrák kimutatása az egyik fő oka a kolonoszkópiás áttételnek. Ez a cikk összehasonlítja az NRN-t és az ARN-t kapó betegek egészségügyi magatartásának változását a kolonoszkópiát követően. A tanulmány azonban kezdetben azt a célt tűzte ki, hogy kimutassa a PA 25 órás vagy annál nagyobb növekedését a kolonoszkópiában rákbetegségben diagnosztizált betegeknél, összehasonlítva a rákos megbetegedésekkel, és 46 rákos és 46 daganatos beteg mintájára lett volna szükség. . A hatásméretet Satia és munkatársai (34) alapján származtattuk, és a mintaméret-számítások feltételezték, hogy a hagyományos értékek α = 0,05 és β = 0,20 (hatvány vagy 1 β, 80%). Így vizsgálati számaink meghaladták azokat, amelyeket az eredeti minta méretének kiszámítása megkövetelt.

Eredmények

Az 5798 kolonoszkópos regisztráció közül 2577 beteg (44%) felelt meg a vizsgálat alkalmassági kritériumainak, akik közül 565 (22%) jogosult beteget és 460 partneret vettek fel (1. ábra). A toborzott betegek a nem toborzott betegekhez képest szignifikánsan idősebbek voltak (60,3 ± 0,5 vs 57,2 ± 0,4), tehetősebbek (Carstairs 1. és 2. decilis, 43% vs. 29%), és magasabb volt a férfiak aránya (57% férfi vs. 50%) férfiak). A betegek 72 százaléka (n = 387) kapott ARN-t és 28% (n = 149) kapott NRN-t. Összességében a résztvevők 68,9% -a (n = 706) küldött vissza második nyomon követési kérdőívet a T2-nél. A betegek és partnerek medián időtartama 12 nap volt a kiindulási kérdőív visszaadásához.

A résztvevők toborzása.

A kiinduláskor (T1) az ARN-ben szenvedő betegek nagyobb arányban voltak férfiak, idősebbek, nyugdíjasok és háztartásuk jövedelme 20 000 font alatt volt, mint az NRN-ben szenvedő betegeknél (1. táblázat). Összességében 27% -uk napi ötnél kevesebb gyümölcsöt/zöldséget fogyasztott, 20% -uk meghaladta az ajánlott alkohol-határértékeket, 50% -uk alacsony PA-szintet és 21% -uk elhízott. Az ARN-ben szenvedő betegek nagyobb része nem felelt meg ezeknek az ajánlásoknak, de a különbség csak a PA esetében volt szignifikáns. A betegek csak 11% -a számolt be jelenlegi dohányzásról. Kombinálva a résztvevők 52% -ának két vagy több kockázati magatartása volt, ami az ARN 55% -át és az NRN betegek 42% -át tette ki.

A beteg és a partner kiindulási jellemzői

A dohányzásról való leszokásban, a PA-ban, az étrendben és az alkoholban mutatott önhatékonyság tekintetében nem volt szignifikáns különbség a kóros és normális eredményt mutató betegek között (2. táblázat). A normál eredménnyel rendelkező betegek partnerei nagyobb valószínűséggel voltak alacsony önhatékonyságúak a dohányzásról való leszokásban.

Önhatékonyság és pontszámok a kiinduláskor (ARN és NRN betegek és partnereik): medián (IQR)

Összességében 5% -kal csökkentek azok a válaszadók, akik túllépték az alkoholfogyasztási útmutatást, és 8% -kal nőtt az alacsony PA-k aránya (3. táblázat). Az alacsony PA arányos növekedése hasonló volt a kóros és normális kolonoszkópiás eredményt mutató betegeknél, de statisztikailag csak a kóros lelettel rendelkezők körében volt szignifikáns (ami a kóros kategóriában a nagyobb mintamérettel magyarázható). A kockázati magatartások összesítésekor egyetlen betegcsoportban sem volt általános viselkedésbeli változás. Nem találtunk szignifikáns változást a partnerek egészségügyi viselkedésében, függetlenül a beteg kolonoszkópiás eredményétől (az adatokat nem közöljük).

A beteg kockázati viselkedésének változása T1 és T2 között: n (%)

Több logisztikai regressziós elemzést alkalmaztunk annak a két viselkedésnek az előrejelzőinek feltárására, amelyek idővel jelentősen megváltoztak: alacsony PA és magas alkoholfogyasztás (4. táblázat). Az alacsony PA a kiinduláskor volt a legerősebb előrejelző a T2-nél az alacsony PA-ra a betegek körében, és a növekvő életkor az alacsonyabb PA-val is társult. A nem, a társadalmi-gazdasági körülmények, a társbetegségek, a kolonoszkópia megállapításai és az önhatékonyság nem jósolta meg a PA változását az idő múlásával.

Az alacsony PA-érték előrejelzői a T2-nél a betegeknél (n = 268)

A túlzott alkoholfogyasztást a T2-nél a legerőteljesebben a kiindulási túlzott fogyasztás határozta meg (5. táblázat). A T1-nél alacsonyabb önhatékonyság a T2-nél magasabb alkoholfogyasztással járt. Az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági körülmények, a társbetegségek és a kolonoszkópia megállapításai nem jártak nagyobb nyomon követéssel az alkoholfogyasztással.

A magas alkoholfogyasztás előrejelzői a T2-nél a betegeknél (n = 232)

Vita

Az a következtetésünk, hogy a kolonoszkópia tanítható pillanatnak tekinthető, hasonló a rákszűrés hatásáról szóló 11 cikk közelmúltbeli szisztematikus áttekintéséhez (ebből 9 a tüdőszűrés dohányzásról való leszokásának hatását vizsgálta), amely arra a következtetésre jutott, hogy a rákszűrés „lehetséges” lehet. megtanulható pillanat az egészségügyi magatartás változásához.35 A krónikus egészségi állapotok diagnosztizálása után az egészségügyi magatartás változásával kapcsolatos kutatások legjobb esetben is csak szerény változásokat jeleznek.36 A jelenlegi bizonyítékok alapján tehát továbbra is bizonytalan, hogy a jelentős az események tanítható pillanatokat képviselnek. Az egészségügyi magatartást valószínűleg a tényezők összetett keveréke befolyásolja, így minden hasznos tanítható pillanatnyi hatás mellett a kolonoszkópiát kiváltó folyamatos tünetek is befolyásolhatják a viselkedést. Ez megmagyarázhatja a magas PA szint csökkenését és az alacsony szint egyidejű növekedését.

Megállapítottuk, hogy az alacsony PA és a túlzott alkoholfogyasztás kiinduló egészségügyi magatartása volt a legerősebb előrejelzője ugyanannak a viselkedésnek 10 hónappal a kolonoszkópia után, de emellett a növekvő életkor alacsonyabb PA-t és alacsonyabb önhatékonyságot jósolt az alkohol által jósolt túlzott alkoholfogyasztás körül a követés során. . Betegmintánk közül 11% dohányzott, ami jóval alacsonyabb, mint a skót általános felnőtt populáció 23% -os előfordulása .37

Az egészségügyi intézményeket fontos helyként ismerik el az egészségügyi magatartás változásának elősegítésében41–43, az egészségügyi eseményeket pedig „tanítható pillanatként” fogalmazták meg, különösen a dohányzásról való leszokás kapcsán. 1–10 mert alkalmat kínálnak alacsony intenzitású beavatkozások bevezetésére az egészséggel kapcsolatos viselkedésmódok módosítható kockázatának megváltoztatására a betegségek megelőzése érdekében, és egy nemrégiben készült áttekintés kilenc életmódbeli beavatkozást azonosított a rákszűrésnél, hogy ezt az egészségügyi eseményt „taníthatóvá” tegyék. pillanata ”, köztük két, többszörös életmódbeli beavatkozásról szóló tanulmány, amelyet kolonoszkópián átesett és adenómákat eltávolító embereknek ajánlottak. 44, 45

A jövőbeli kutatásokhoz az alacsony intenzitású beavatkozások (pl. Önhatékonyság növelése) hatásának fejlesztése és tesztelése lehet megfelelő az alkoholfogyasztás további csökkentése érdekében, mivel a betegek látszólag spontán csökkentik az alkoholfogyasztást a kolonoszkópiát követően, míg intenzívebb beavatkozásokra lehet szükség az egészség érdekében összefüggő magatartások, amelyek nem változnak (pl. étrend) vagy rosszabbul változnak (pl. PA). Egy kvalitatív tanulmány annak megértésére, hogy a betegek miért változtatnak spontán módon egyes egészségügyi magatartásokat, másokat azonban nem egy nagy egészségügyi esemény után, meg fogja érteni a tanítható pillanatok közegészségügyi hasznát.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők megragadják az alkalmat, hogy megköszönjék a kórházi klinikai személyzetnek, hogy segítettek a toborzásban, valamint a vizsgálatban részt vevő betegeknek és partnereknek.